Acetánia

Az Acetániát a Bor és Gyümölcsecetgyártók Egyesületének tagjai álmodták meg. Szeretnének leszámolni az ecetetet övező sztereotípiákkal és megmutatni mennyivel több zamatot rejt ez a savas lé.

Ajnácskői vár

Ajnácskő ikonikus jelképe a település központjában emelkedő bazaltszikla, amely vulkáni eredetének köszönhetően egyedi természeti és kulturális értékeket őriz. Az ősi erők által formált sziklaszirt, amelyre Hunfalvy János földrajztudós is utalt, mint ahol „a történelem a mesével összefolyik”, geológiai és régészeti szempontból egyaránt jelentős értékkel bír.

Árpádkori Templom és Kálvária

A Balaton környékén fennmaradt három Árpád-kori templom egyike az egregyi Szent Magdolna templom, mely a 13. század közepén épülhetett.

Avas

Az Avas, Miskolc városának emblematikus dombja, nemcsak ma, hanem a múltban is meghatározó része volt a város arculatának.

Avasi Arborétum

Az Avasi Arborétum, más néven Dr. Adorján Imre Fenyőgyűjtemény, Miskolc szívében egy igazi zöld oázis, amely harminc év alatt vált a város egyik ékességévé.

Avasi kilátó

Az Avasi kilátó Miskolc egyik szimbóluma. Nemcsak a város, hanem a magyar történelem egyik fontos helyszíne is.

Avasi templom és harangtornya

Az avasi harangjátékos torony Miskolc egyik legismertebb szimbóluma, 1941 óta dallamaival jelzi az idő múlását.

Baglyaskő-vár bazalttömbje

Baglyaskő természeti értéke Salgótarján közelében található, és egyedülálló példája a geológiai, kulturális és ökológiai értékek fenntartható bemutatásának. A hely fenntartható turizmus iránt érdeklődő látogatóknak különleges élményt kínál.

Barátlakások

A Szentkúti Barátlakások különleges példái annak, hogyan fonódhat össze természet és spiritualitás, földtörténet és emberi jelenlét, miközben a fenntartható turizmus szemlélete lehetővé teszi, hogy ezeket az értékeket a jövő generációi számára is megőrizzük. A helyszín gyalogosan is könnyen megközelíthető, és kiválóan integrálható a térség tematikus túraútvonalaihoz, geoturisztikai programjaihoz és környezeti nevelési tevékenységeihez.

Béri andezitcsúszda és kőtenger

A Nógrád vármegyei Bér határában található andezitcsúszda és kőtenger a Cserhát-hegység egyik leglátványosabb vulkanikus eredetű képződménye. A köznyelv gyakran „bazaltcsúszdaként” emlegeti, ám geológiai szempontból a kőzet andezit, amely egy közepes szilárdságú, sötétszürke, vulkáni eredetű kőzet. A mintegy 15–16 millió évvel ezelőtti miocén kori vulkáni működés során felszínre került láva megszilárdulása hozta létre azokat a különleges formákat, amelyek ma is jól megfigyelhetők a térségben.

Bodrog

Nyilvánvaló, hogy a Bodrog mindig is meghatározta a partján élők életét. Az áradásoktól tartva Bodrogkeresztúr egykori központja is jóval a folyó szintje felett húzódott, a mai főút csak a 19. század folyamán kezdett el kiépülni. Ugyanakkor a folyó ősszel az aszúsodáshoz szükséges párát, egész évben pedig a megélhetéshez szükséges élelem egy részét is biztosította.

Bulgárföldi fekete nyár

Valószínűleg sokan nem is tudják, milyen természeti kincs bújik meg Miskolc Bulgárföld városrészén, az emeletes házak között

Búza tér

A Búza tér évszázadok óta fontos szerepet játszik Miskolc életében, a piacozás és közlekedés központjaként.

Corvus-Kora Róbert

Corvus-Kora Róbert gyermekkora óta Lőkösházán él és alkot. Első nagy sikere 16 éves korában Budapesten volt, ahol egyik képét oklevéllel jutalmazták. Nagy hatással volt rá a reneszánsz művészet és a németalföldi 17.századi művészek, szeretett volna úgy festeni ahogyan ők. Több köztéri szobrot és emlékművet készített márványból és mészkőből.Mindig is imádta a monumentális életnagyságú ábrázolást, ezért úgy döntött, hogy az 1996-os Magyar Millecentenáriumra megfesti első 9x4,5 méteres panorámaképet. Összesen 9 Panorámakép készült. Jövőbeni terve: még egy 9x4,5 méteres képet alkotni és egy körtermet építeni, otthont adva a festményeknek. Az épület a világon egyedülálló lesz, hisz olyan körterem, melyben tíz különböző témát feldolgozó panorámakép lesz, még nincs a világon. A képzőművész rendszeresen támogatja Lőkösházát. Alkotásai a Község közterületeit és épületbelsőit díszítik, mint például a Szent István - szobor , a templom előtti kereszt, a Trianoni emlékmű, az 1956-os Forradalom és Szabadságharc emlékére készített emlékmű. Gávai Gaál Jenő és Májer Tibor Frigyes emlékére is emelt szobrot. A helyi temetőben elhelyezett urnafal és a feszületet is az ő érdeme. A Közösségi Színteret és a Polgármesteri hivatalt pedig a festményei díszítik. Kilencedik panorámaképe megtekinthető a Lőkösházi Petőfi Sándor Közösségi Színtérben, előre egyeztetett időpontban. Időpont kérhető a művésztől tárlatvezetés céljából.

DámPont Látogatóközpont

A DámPont Ökoturisztikai Látogatóközpont Tamási városában, a Miklósvári-erdő szomszédságában található, és a térség egyik legfontosabb természetismereti és látogatói bázisa. Egy komplex élményt nyújtó helyszín, ahol a természet, a történelem és a hagyományok egyensúlya érvényesül. Ideális célpont iskolai kirándulásokhoz, családi programokhoz vagy akár egy fenntartható utazás állomásaként is.

Deák tér

A Deák tér Miskolc belvárosának egyik fontos történelmi és kulturális központja, ahol a város múltja és jelene találkozik.

Diósgyőri vár

A Diósgyőri vár nem csupán egy történelmi emlékhely, hanem a magyar középkori lovagvárak egyik legszebb példája, amely a Kárpát-medencében egyedülálló módon fennmaradt.

Dobozi Református Templom

Doboz község központjában, a Kossuth tér közepén található a történelmi és eszmei értékekkel bíró református templom: 1794-1798 között Kállai M. Sámuel prédikátorsága alatt épült fel. A templom egyhajós, homlokzat előtti toronnyal rendelkezik, félköríves záródással. A toronytörzset órapárkány – benne órával – zárja. A toronysisakon a felújítást megörökítő 1867-es évszám látható, a sisak tetején gömbös, csillagos, zászlós csúcsdíszt helyeztek el. A berendezés klasszicizáló, copf stílusjegyekkel készült. Padlóját széles hajópadló burkolja. Az 1912-ben épült orgona is műemléki védelem alatt áll. Különleges tölgyfa berendezés teszi hangulatossá a templom belsejét. A templomban különleges márványkeresztelő medence található. A templom az 1978-as földrengés idején megsérült, helyreállítása hat esztendeig tartott. Az épületet olyan rejtett vasbeton szerkezettel erősítették meg, mely az UNESCO figyelmét is felkeltette. Dobozi Református Egyházközség az istentiszteleteken kívül, alkalmanként kulturális programot is szervez a templom falai között, így színesítve az ősi település kulturális életét.

Dobozi Wenckheim Kastély

Az egykori Wenckheim Kastély ma Dobozi Általános Iskolaként funkcionál. 1944-ben 52 szobával rendelkező kastély három részletben nyerte el jelenlegi formáját. Először a főútra néző vadászkastély készült el (jelenleg üzlet található itt). A gyulai Czigler Antal uradalmi építész tervei alapján Wenckheim Rudolf építtette a vadászkastély földszintes épületét, helyszínt biztosítva a vadászatok utáni pihenésnek, vendéglátásnak. 1850-ben elkészült a kastély emeleti része és annak folytatása a főúttal párhuzamosan mely a mai Dobozi Általános Iskola épületrészét képezi. Az épület ekkor kapta az „U „ alakot, ezzel közel egy időben, 1852-ben Ybl Miklós tervei alapján elkészült a romantikus stílusú versenyistálló és kocsiszín, majd a diadalíves zabsilós magtár is. Doboz az uradalom központja lett, innen irányították a vésztői és csorvási birtokokat is. Wenckheim Dénes az 1900-as évek elején építette meg az udvarban található manzárdtetős, palával fedett bástyaszerű emeletes részt, historizáló stílusban. Az emeletre márvány lépcső vezet. Erkélyes szobájából szép kilátás nyílt a kastélyparkra. A szobákban a falszínekhez alkalmazkodó gyönyörű csempekályhák kerültek. Az ebédlőbe Belgiumból hozatták a 4 méter magas hófehér csempekályhát. Az emelet volt a grófné és a gyerekek lakosztálya. A kastély főúri módon , igényesen volt berendezve. A földszinten található a nagy ebédlő , mely többek között a vadászvacsorák helyszínéül szolgált, sok híres ember megfordult a Kastélyban egy-egy vadászat alkalmával, köztük Horthy Miklós kormányzó is. Az 1940-es évekre Wenckheim Lajos gróf igazi vidéki rezidenciává alakíttatja a kastélyt. A folyosók falán több száz gyönyörű és értékes őz és szarvas agancs gyűjtemény volt. Főúri körökben számon tartották a dobozi vadászkastélyt. Jelenleg az impozáns épület 9 tanteremnek ad helyet. 1996-ban egy új szárnnyal bővült az épület, melyben újabb tantermek kerültek kialakításra. A régi és új épületegyüttes modern számítógépteremmel, fejlesztő teremmel, valamint interaktív táblákkal felszerelt szaktantermekkel várja a dobozi diákokat.

Egykori Széchenyi-Wolkenstein kastély

Amikor az 1880-as években gróf Wolkenstein Oszvald a Rákóczi család leszármazottjaként a településre költözött, ő építette azt a kúriát, amely a Dereszla-domb lábánál található, s ma idősek otthona.

Egykori zsinagóga

Egy 1723-24-ben született összeírás szerint ekkor már 7 zsidó család élt Bodrogkeresztúron, s számuk a 18. század folyamán folyamatosan gyarapodott. A közösség és a hitélet erősödését mutatja, hogy a pesti izraelita hitközség első rabbija, Wahrmann Izrael 1765 előtt Bodrogkeresztúron volt rabbi, s ugyanebből az évből arra nézve is vannak adatok, hogy a keresztúri vásárt Pest megyéből érkező zsidó kereskedők is felkeresték. Néhány évtizeddel később, 1786-ban már 256 zsidó lakost írtak össze a településen 65 háztartásban..

Ellipsum Élmény- és Strandfürdő

Az Ellipsum, Miskolctapolca új fürdőkomplexuma, különleges ellipszis alakú csarnokaival vonzza a látogatókat.

Erzsébet tér

Az Erzsébet tér Miskolc bár legkisebb, de egyik legszebb tere, ahol minden épület az eklektika jegyében épült a Monarchia idején, amikor a város Diósgyőrrel együtt gazdaságilag felvirágzott.

Falumúzeum

A község központjában a Bölöny-kastély és a református templom között félúton található a település egyik legrégebbi épülete. Csak a templomhajó lábazatában még megtalálható monostor falmaradványai öregebbek nála. Egykor a földesúri család kúriájaként szolgált egészen addig, amíg fel nem épült vele átellenben a Bölöny-kastély. Ezután elvesztette régi funkcióját, átalakították magtárrá, és nem használták többé lakóépületként. Az épület eredetileg nagyobb alapterületű volt, mint amennyi napjainkban megmaradt belőle. Bizonyítják ezt azok a falmaradványok, amelyek a különböző földmunkák során az épület mellett, az északi oldalon előkerültek. Az 1885-ben készült kataszteri térképen már a mai alaprajzzal, gazdasági épületként van feltüntetve. A falu belterületén lévő többi ingatlanához hasonlóan a XX. század elején Bölöny József ettől az épülettől is megvált. Továbbra is magtárként funkcionált, s a Futura, illetve később, a II. világháború után a Gabonaforgalmi Vállalat tulajdonában volt. A rendszerváltás után Máté József vállalkozó megvásárolta a funkcióját ismét elvesztő épületet. Hosszú évekig üresen, kihasználatlanul állt addig, amíg a tulajdonos 2009-ben arra a döntésre nem jutott, hogy 100 esztendőre átadja a községnek használatra. Így kerülhetett sor arra, hogy méltó helyet alakítson ki a község a Falumúzeum számára. Az épület első termében található a 20. század első felében látható szoba-konyha-kamra együttes, mely a kor hangulatát igyekszik bemutatni Itt található, ágy, bölcső, kasztli, rengő, asztal, berakott tűzhely, edények, cserépkorsók, poharak, tálak, kamrához tartozó edények (olajos korsó, teknők, káposztáskád, sajtprés, dohányvágó, sütőlapátok, stb.). A második terem a mindennapi használati eszközök bemutatását teszi lehetővé. Itt találhatók azok az eszközök, amit a falusi parasztember minden napjaiban használt: néhány nagyon érdekes, sokat számára nem is ismert tárgy található itt: pl. csattogtató, mely egyszerű vetőgépként működött, a szénavágó, a szalmahúzó, a vizes köszörű, a libatömő stb. Itt találhatók a kenderrel kapcsolatos szerszámok: a tiló, a gerebenek, a rokkák, a gombolyítók, és a szövő, melyet nagy szeretettel szoktak kipróbálni a látogatók. Az egyik sarokban található a halászattal kapcsolatos néhány eszköz: haltartó háló, dobóháló, halaskosár, halásznadrág, mérleg, jégcsáklya, és fotók a Halgazdaság múltjából, jelenéből. A bejárattal szemben van a Falumúzeum legnagyobb terme, amely a múzeum identitásának megfelelő időszaki kiállításoknak is helyet ad. Jelenleg a falvédő kiállításnak ad helyt, mely időről-időre frissül hála istennek, egyre többen vannak az adományozók. A szőnyegkiállításnak is vannak még darabjai, melyek szintén a múzeum gyűjteményét gyarapítják. A teremben három üveges tárlóban különböző tárgyak találhatók, melyek közül a legnézettebbek: a régi pénzek gyűjteménye, a régi könyvek, énekes zsoltárok, naptárok és a 64 vármegye címerét ábrázoló kép. A 20. század elején készült harmóniumot a Baptista egyház adományozta a múzeumnak. Található itt még egy régi tálaló szekrény, valamint egy régi lóca, vagy rengő is, melyen igen sokan pihennek meg látogatás közben. Régi ruhák is itt találhatóak, melyeket a látogatók nagy örömmel próbálnak fel, és fotózkodnak benne. A következő helyiséget a látogatók nevezték el 50-es szobának, mivel az 1950-s évek hangulatát sugározza. A kettős bevetett ágy, a két szekrény, éjjeli szekrény, tükör, szék, asztal a nagyanyáink emlékét idézik fel. Ugyanezt a hangulatot idézi konyhai részben a régi tűzhely, hokedli, mosdótál állvánnyal, szennyesláda, a konyhaszekrényben található edények, zsírosbödönök, kannák is. Varrógépek, gobelinkép, Mátyás király portré, falitükör, kis hölgyet ábrázoló szobor. szekrény tetején bőröndök, régi rádiók. Itt találhatók a múzeumnak felajánlott egyenruhák: gátőr, rendőr, katona. A Falumúzeum, mely a faluban élő emberek önkéntes adományozásával jött létre, nagyon sok értékkel rendelkezik. Távolabbról érkezett látogatóink közül is voltak olyan kedves emberek, akik a következő látogatás alkalmával, vagy közvetítőn keresztül gyarapították a gyűjteményünket. A pince lejáratánál helyzetük el jól látható helyen a helyi református templom kb. 240 éves bejárati ajtaját, melyet a református egyház ajánlott fel a múzeum részére. A Falumúzeum külső falain is különböző használati tárgyak láthatóak (pl. favilla, tehénjárom, aszalókosár, kisteknő, sütőlapát, acatoló, szappanfőző kanál, stb.).

Fatimai Szent Szűz Templom

A mai templom az eddigi szerény imaház helyett épült. A templomépítés a néhai polgármester Germán Géza kezdeményezése volt.Az építkezést támogatta a Szeged-Csanádi Egyházmegye és KissRigó László püspök. Az építést a lakosság is segítette, a Viszokai család egy 280 kilogrammos haranggal, Corvus-Kora Róbert két nagyméretű képet és egy ötméteres gránitkereszttel vette ki a részét a munkából. Az alapkőletételre 2007. október 13-án került sor. A kivitelezési munkálatok 2008 augusztusában kezdődtek meg. Az építkezés 2009.május végén zárult. A templomot 2009. augusztus 22-én szentelték fel.A felszentelés napján több száz ember gyűlt össze, akiknek legalább a fele be sem fért a templomba, így odakintről kihangosítón keresztül hallgatták a szentmisét.Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett: Nagy szerepet tölt be a Templom Lőkösháza lakosai életében. A katolikus hívek életében fontos a templom. Itt keresztelik meg a gyermekeiket, itt lesznek elsőáldozók, itt bérmálkoznak, itt kötnek házasságot, itt ajánlják föl a szentmisét elhunyt szeretteikért. A templom mindenki otthona, minden vasárnap a találkozás helye. Templom nélkül nehezen alakulhat ki a keresztény közösségi élet. Előzetes telefonos egyeztetéssel megtekinthető.

FATIMAI SZENT SZŰZ TEMPLOM FESTETT FAKAZETTÁI

A festett fakazetta sorozat 36 darabból tevődik össze, amely két ütemben került átadásra: 12 db 2019 októberében és 24 db 2021 októberében. Értékmentés és átörökítés történt, hiszen a szentsimoni templom XVII. században készült festett fakazettái inspirálták az alkotókat arra, hogy egyfajta átdolgozott változatát jelenítsék meg a Lőkösházi katolikus templom kórus homlokzatának kazettáin. Előzetes telefonos egyeztetéssel megtekinthető.

Földes Ferenc Gimnázium

A Földes Ferenc Gimnázium Miskolc egyik legismertebb középiskolája.

Furulyázó pásztor szobra

A település központjában kellemes kis park fogadja az idelátogató turistákat. Közepén a Millennium tiszteletére, a Millennium évében, 2000-ben Doboz Nagyközség Önkormányzata által emeltetett köztéri szobor a „Furulyázó Pásztor” áll, mely az ősi település lakosainak életmódjára utal. Ez a bronzból és mészkőből, népi építészeti stílusban készült szobor Mészáros Attila szobrászművész addigi legnagyobb alkotása volt. A terv elkészítésének kiindulópontja Doboz és a víz kapcsolata volt, ami az itt élő emberek és a település történelmét is meghatározta. Régen Dobozt a Fekete-Körös szinte szigetként zárta közre. Erre utal a kavics formájú alapzat, amely süttői mészkőből készült. A furulyázó pásztorember a település állattenyésztő múltját idézi.

Fülöp, a gólya - gólyafészkek

Néhány éve a település főutcáját még légkábelek csúfították el, amelyek a térség madaraira folyamatos veszélyt jelentettek. A Bodrog közelsége miatt Bodrogkeresztúr a gólyák népszerű élőhelye. A 12 évig a településen élő Fülöp 2018-ban történt elpusztulása azonban kiemelten is felhívta a figyelmet a légkábelek problémájára.

Gávai Gaál Jenő Sétány

Pusztagerendáson született 1846. szeptember 14.-én. Régi nemes család leszármazottja. Lőkösházán földbirtokkal rendelkező polihisztor és politikus volt, közgazdász, jogi és államtudományi doktor, miniszteri tanácsos és műegyetemi tanár volt. 6 nyelven beszélt anyanyelvi szinten. Gávai Gaál Jenő neve fontos szerepet tölt be több Békés vármegyei település életében, közöttük Lőkösháza életében is. Neki köszönhető, hogy az első világháborút lezáró Trianoni békediktátum elfogadását követően Elek, Lőkösháza, Geszt , Ártánd és Biharkeresztes nem került 1922-ben a román államhoz. Lőkösházán 2024-ben szobrot emeltek a tiszteletére és róla nevezték el a közterületet Gávai Gaál Jenő sétánynak, ahol az emlékmű helyet kapott.

Gömöri pályaudvar

A Gömöri pályaudvar Miskolc kisebbik vasútállomása, amely már 125 éve szolgálja az északi országrész felé induló utasokat és szállítmányokat.

Görög katolikus templom

A Bodrogkeresztúri Görögkatolikus Egyházközséget 1766–ban alapították.

Griff ivókút

A településen élő, s Bodrogkeresztúrnak több köztéri alkotást készítő Makoldi Sándor Gyula alkotása 2010 óta oltja szomját a fáradt túrázóknak a település szívében. A Bodrogközben talált honfoglalás kori vezérsírok egyik fontos motívuma a griffmadár, a Fehérlófia meséből is ismert mitikus lény egy hatalmas és félelmetes erő, ami olyan magasságokba is fel tud emelni, ahová másképp nem juthatunk el. Ezért került úgy kialakításra a szobor, hogy a hátára fel lehessen ülni, miközben a saját testéből fakadó éltető vízzel ajándékozza meg a szomjas embereket.

Hámori-tó

A Hámori-tó, Lillafüred egyik legszebb ékköve, a Szeleta oldalába vájt hegyi úton közelíthető meg.

Képtár

A Herman Ottó Múzeum „Miskolc anno” kiállítása különleges módon ötvözi a művészetet és a történelmet.

Hévízi-tó /Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő/

A Hévízi gyógytó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termál tava, mely testet és lelket egyaránt felüdít

Horváth-tető

A Horváth-tető Miskolc egyik legkedveltebb zöldterülete, hosszú múltra tekint vissza.

Hősök tere

A Hősök tere Miskolc egyik legfontosabb közterülete, ahol a város múltja és jelene találkozik.

I. világháborús emlékmű

1914. július 31-én este 9 órakor iszonyú hír rendítette meg a község lakosságát. Mint vészjósló harsona szállt az éjszaka leple alatt a dobszó és a község akkori kisbírója, Rozgonyi Károly akadozott hangon kiabálta a falun: “Kitört a háború!”.

II. János Pál pápa tér

A II. János Pál pápa tér Miskolc egyik legszebb közterülete, amely a diósgyőri lakótelep és a „Szűz Mária neve” római katolikus templom között terül el.

II. Rákóczi Ferenc szobra

1648-ban III. Ferdinánd Rákóczi Györgynek ajándékozta Bodrogkeresztúrt. Fél évszázaddal később, 1699-ben II. Rákóczi Ferenc és Rákóczi Julianna megegyeztek a birtokok szétosztásában, amelynek részeként a település birtokainak tulajdonosa Rákóczi Julianna lett. A Rákóczi-szabadságharc ugyanakkor egész Tokaj-Hegyalja sorsát meghatározta - ennek is köszönhető, hogy Rákóczi életnagyságú mellszobra, amelyet Balogh Géza szobrászművész a Mányoki Ádám által készített festmény alapján öntött bronzba, a település központjában tekinthető meg.

Ipolytarnóci Ősmaradványok

Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület világszerte ismert őslénytani lelőhelyként számon tartott. Ez az Európa-diplomás bemutatóhely egy 17 millió évvel ezelőtti vulkáni katasztrófa által betemetett területként ismert, amelyet gyakran az „ősvilági Pompeii”-ként emlegetnek.

Jézus Szíve Templom

A mai Jézus Szíve templom alapjául egy 20. század eleji kétszintes harangláb szolgált, amelyet az 1990-es évek közepén bővítettek ki templommá.

Kakastemplom

A Belvárosi református templom, közismert nevén a Kakastemplom, Miskolc legnagyobb református temploma, melyet aranyozott kakas díszít a közel 70 méteres torony tetején.

Kazári riolittufa

A kazári riolittufa-feltárás a Cserhát dombvidékének egyik legérdekesebb természeti értéke, amely a földtani múlt izgalmas lenyomata és egyúttal az ember és természet kapcsolatának különleges emléke. A helyszín Kazár községtől északnyugatra található, a Nógrád Geopark részeként szabadon látogatható, és kiváló úti cél mind a geológia iránt érdeklődők, mind a természetkedvelő túrázók számára.

Keresztúri Kincsestár

A település már az időszámításunk előtti időkben is lakott volt. Erre két szenzációs leleteggyüttes felbukkanása is bizonyíték lehet. 1918 tavaszán a Dereszla hegy lábánál munkások aranyból készült ékeszereket találtak, melyről később a régészek megállapították, hogy időszámításuk előtti 1200-as évekből származhatnak.

Kilátópont

Aki felsétál a település fölött található kilátópontra, nemcsak a páratlan látványt élvezheti, hanem megérezhet valamit abból a misztikumból is, amellyel a térség lakossága maga is évszázadok óta viseltetik a környezete iránt. Csodálattal, de egyben alázattal: a helyi mesék egy olyan világot mutatnak be, ahol az emberek nem uralják a természetet, hanem alárendelik magukat a természet sajátos törvényeinek, cserében a természet megajándékozza őket minden elképzelhető jóval.

Kishartyáni kőlyuk

Kishartyán határában, a falu nyugati peremén található a Kishartyáni Kőlyuk, egy impozáns, természetes eredetű barlangszerű üreg, amelyet a középső miocén időszakban – mintegy 15–16 millió évvel ezelőtt – képződött lajtamészkő rétegei őriztek meg számunkra.

Kotroczó József Dioráma gyűjteménye

Magyarország legkisebb „Golgota” művek készítője Kotroczó József. 1926. 04. 17-én született. A néprajzi Lexikon (383-384 oldal) szerint a 17-18. században olyan értékeket képviselt hogy az a hagyaték tárgyát képezte. A „Türelemüveg” alkotásai 0,5-1000 ml-es üvegekbe kiépített fafaragványokból álnak: kereszt, létra, kínoszlop, korbács. dárda, pallos, kalapács, szivacs) Készítése az emberi tűrőképesség és a lehetetlen határait súrolja. A fafaragvány eredeti színe a fehér (kanadai nyár) a lélek tisztaságát, a fadugó az örökké valóságot jelképezi. Kiállítása megtekinthető a Petőfi Sándor Közösségi Színtérben.

Községháza

A jelenlegi községháza épülete egykor a Hohenlohe hercegek tulajdonában állt, amelyet 1929-ben vásárolt meg a település vezetése a Kláber-féle cégtől. Az épület vételárát részben az egykori községháza eladásából fedezték, amely akkor a postahivatalnak került átadásra.

Lillafüredi kisvasút

A lillafüredi kisvasút, ismertebb nevén LÁEV (Lillafüredi Állami Erdei Vasút), Magyarország egyik legnépszerűbb keskeny nyomtávú vasútja, mely lenyűgöző vonalvezetése és a Bükk festői tájai miatt különösen kedvelt a kirándulók körében.

Lillafüredi Libegő

A Lillafüredi Libegő különleges élményt nyújt minden látogatónak, akik szeretnék felfedezni a Bükk hegység szépségeit a magasból.

Lillafüredi vízesés

A Bükk szívében, a Palotaszálló mellett található Magyarország legnagyobb vízesése, a lenyűgöző Lillafüredi vízesés, amely 20 méter magasról zúdul alá a teraszos függőkertben.

Lovagi tornák tere és Vásártér

A középkor iránti rajongás kortól függetlenül vonzza az embereket, legyen szó irodalmi művekről, filmekről vagy modern videojátékokról.

Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely

Mátraverebély-Szentkút olyan hely, ahol a csend nem üresség, hanem jelenlét – ahol a víz nemcsak oltja a szomjat, hanem megnyitja a lelket is. Egy zarándokhely, amely egyszerre őrzi a múltat, formálja a jelent, és felelősséget vállal a jövőért – méltó célpontja a fenntartható és értékalapú turizmusnak.

Minorita templom

A miskolci Hősök tere egyik legjelentősebb ékessége a Minorita templom.

Miskolci Állatkert

A Miskolci Állatkert a bükki erdőségek lombjai alatt, a Csanyik-völgyben található, ahol már a XIV. században királyi vadaskert várta a látogatókat.

Miskolci Nemzeti Színház

A Miskolci Nemzeti Színház, a mai Magyarország legrégebbi magyar nyelvű kőszínháza, közel kétszáz éves múltra tekint vissza, amely során a színház története szorosan összefonódott a városéval.

Miskolctapolca Barlangfürdő

A Barlangfürdő tetőszerkezete 2024 szeptemberében leégett, jelenleg a felújítási munkák zajlanak. A fürdő jelenleg zárva van.

Morgó-gödör

A Morgó-gödör egy lenyűgöző, több mint 20 millió éves homokkőszurdok Nemti határában, Nógrád megyében, amelyet gyakran „a mosásban összement Grand Canyonként” emlegetnek.

Nagykő

Az 519 méter magas Nagy-kő, amely helyi jelentőségű védett természeti érték, Bárna településéről könnyedén elérhető. Túrázók számára a kék jelzésen a festői Zához-völgyön keresztül, valamint a kék háromszög jelzésen vezet az út a csúcsra.

Népkert

A Népkert Miskolc egyik legfontosabb közparkja, amely a város életében már a XIX. század második felétől kiemelt szerepet játszik.

Pannon-tenger Múzeum

A miskolci Pannon-tenger Múzeum igazán különleges hely, ahol az idő tengerében merülhetünk el.

Kovács Károlyné cukorból készült virág kiállítása

Kovács Károlyné 1957-ben született Lőkösházán, és azóta is itt él. Édesapja nyomdokaiba lépve Ő is szabó-varróként helyezkedett el és dolgozott Lőkösházán.Az első cukorvirágokat és azzal díszített tortákat hobbiból készítette, családjának és baráti társaságának. Ilyen úton jutottak el a képek településünk polgármesteréhez Szűcsné Gergely Györgyihez. Ő bíztatta hogy 2015-ben induljon a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum által meg hirdetett amatőr tortakészítő versenyen, ahol különdíjat kapott az „Unokám meséje” tortakompozíciója.A későbbiekben elvégzett egy cukorvirág készítő tanfolyamot is. Itt ismerkedett meg Doktor Zoltán Mestercukrásszal a Békés Vármegyei Culinary Team egyik tagjával.D. Zoltán felfigyelt a munkájára és 2016-ban fel kérte hogy készítsen virág díszeket az asztalukra az Erfurti Szakácsolimpiára. 2016-óta minden évben Ő készíti el Lőkösháza falunapi tortáját. Kiállítása megtekinthető a Lőkösházi Petőfi Sándor Közösségi Színtérben.

Rabbiház

A rabbi 1925 áprilisában halt meg, temetése napján 12.000 vasúti jegy kelt el a keresztúri állomáson. Halálának évfordulóján már a következő években is zarándokok százai látogattak el Bodrogkeresztúrba - ma pedig már nemcsak az évfordulóra érkeznek a zarándokok, hanem az év minden szakában.

Rákóczi-ház

Az egy tömbből álló, négy lakószobás épület elsősorban a szüretek idején szolgált a családnak lakásul. A barokk ház a 17. században épült, ám egy századdal később némiképpen átépítették, ebben a formájában csodálható meg most is. A ház érdekessége, hogy a település legrégebbi nem egyházi épülete, falán pedig ma is olvasható egy latin felirat: „Békesség legyen a te várfalad között, csendesség a te palotáidban”

Református - evangélikus Templom

A hévízi református és evangélikus templom közös otthona

Református templom

A copf stílusú templom a 18. század végén épült, első ütemben torony nélkül, hiszen a protestánsoknak tilos volt ebben az időszakban templomtrornyot építenük. A tornyát csak 1803-ban kezdték el építeni Ferencz Ignác tokaji építőmester vezetésével. Ebben az időszakban még a mostani Felső utca volt a település főutcája, s II. József rendelkezése értelmében a templomot csak a főutcának háttal, harminc méterrel lejjebb volt szabad megépíteniük protestánsoknak.

Régészeti Látványraktár

A Régészeti Látványraktár a Herman Ottó Múzeum miskolci raktárának egy része, amely betekintést nyújt a látogatóknak a régészeti leletek világába.

Római katolikus templom

A Szent Kereszt felmagasztalására szentelt római katolikus templom eredete a 13. századig vezethető vissza.

Római kori romkert

A Hévízhez tartozó Egregy városrészben a római kor egyik legjelentősebb balatoni lelete került elő: egy Kr. u. 100 körül épült, csaknem 1000 m²-es kővilla, amely oszlopos tornácával és fürdőmedencéivel a korszak fejlett fürdőkultúráját tükrözi. A villa és környezete évszázadokon át lakott volt, és többszöri átépítés után egészen az V. század elejéig fennmaradt. A feltárások során Mithras-szentélyt, gazdasági épületeket és korai pénzérméket is találtak – mindez arra utal, hogy a rómaiak nemcsak gazdasági, hanem spirituális és gyógyászati céllal is megtelepedtek a csodató környékén.

Salgó vára

Salgó vára egyedülálló helyszín, ahol a látogatók nemcsak múltbeli csatákat és legendákat idézhetnek fel, hanem testközelből élhetik meg a Föld formálódásának lenyomatait is. A vár összeköti a múltat a természettel, a helyi közösséggel és a fenntartható jövővel – méltán a térség egyik zászlóshajó turisztikai attrakciója.

Sámson vára

Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén szerepel, korábbi források nem említik. Egy népmonda szerint a vár neve egy Sámson nevű rablóvezérhez köthető. A török időkben Sámson nevű rablóvezérnek volt itt a rejtekhelye, aki a törököknek sok kárt tett, és közülük sokat megölt. A föld alatt volt egy mély pincéje, s oda hordta a kincseit. Ebben a föld alatti pincébe azonban csak egy, a Körös-parton nőtt csonka fűzfa üreges derekán keresztül lehetett bejutni. Kovalovszki Júlia, dobozi származású régész 1964-ben végzett ásatásai alkalmával meghatározta a vár kiterjedését. A Sámson vár két részből áll, egy belső és egy külső várból. Kovalovszki Júlia az egyik ásatási szelvényében egy kaputorony maradványait tárta fel, amely a döngölt földből készült sáncon történő átjárást biztosította. A kaputorony helyén 2006-ben hitelesítő régészeti feltárásra került sor Dr. Béres Mária és Liska András régészek vezetésével. Az ásatás eredményeként sikerült megtalálni a Kovalovszki Júlia által dokumentált kaputorony korábban ismeretlen részletét, és adatokat gyűjteni a sánc szerkezetéről. A korabeli falvak lakossága, különösen az Árpád-kor korai szakaszában alkalmi menedékhelyként használhatta a Körös védett zugában megépített Sámson várat.

Sámsonházi egykori kőfejtő, geológiai bemutatóhely

A Sámsonháza határában, a Vár-hegy déli csúcsán található egykori kőfejtő a Novohrad–Nógrád UNESCO Globális Geopark egyik kiemelkedő geoturisztikai helyszíne.

Sárkányszikla

A Sárkányszikla Nemti község határában található, a Novohrad–Nógrád Geopark területén. Ez a különleges természeti képződmény nemcsak geológiai szempontból jelentős, hanem a helyi legendák és mondák révén kulturális értéket is képvisel.

Somoskő vára

A Salgótarjánhoz tartozó Somoskő településrész fölé emelkedő, vulkáni kúpon álló Somoskő vára nemcsak egy középkori erődítmény romja, hanem a magyar történelem és természet különleges találkozási pontja. A vár és környezete nemcsak történeti, hanem geológiai és turisztikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű.

Sötétkapu

A Sötétkapu Miskolc egyik legősibb belső kapuja, amely áthidalóként kapcsolja össze a régmúltat a jelennel.

Szabó Pál Irodalmi Emlékház

Biharugráról sokaknak népi íróink egyik legnagyobb egyénisége, Szabó Pál jut az eszébe. Első írása a "Körösvidék" egyik 1927-es számában jelent meg, melynek sikere újabb alkotásokra ösztönözte. A "Körösvidék"-nek küldött riportok után Bajcsy-Zsilinszky Endre "Előörs"-e közölte írásait. Első regényét, az Embereket, 1930-ban a Sylvester-nyomda adta ki, majd utána rögtön a Franklin Kiadó is megjelentette és idegen nyelvekre is lefordították. Móricz Zsigmond már ekkor a magyar irodalom legnagyobb ígéretének mondta. Számos kiadásban jelentek meg könyvei. Igazi sikereket a regényeivel ért el, amelyekben a saját élményeiből varázsolta elő népének múltját. Mindemellett sikeres filmforgatókönyveket is írt. Munkásságáért többek közt kiérdemelte 1949-ben a Baumgarten-díjat, 1950-ben a József Attila-díjat, 1951-ben és 1954-ben pedig Kossuth-díjakat kapott. Szabó Pálnak a biharugrai házában a verandából alakította ki a dolgozószobáját. Ha valamilyen nagy munkáján dolgozott, befejezni azt mindig hazatért. Haza, abba az utcába, abba a vályogházba, ahonnan egykor elindult az irodalmi élet magaslatára. Az író 1970-ben bekövetkezett halála után a család itt egy emlékszobát alakított ki, ahol összegyűjtötték kedves használati tárgyait, bútorait. Az író leánya által alapított Szabó Pál Irodalmi Emlékház 1973 óta várja a látogatókat, mely később hivatalosan is múzeumi rangra emelkedett. 2007-ben avatták fel az épület keleti oldalán, a bejárat mellett elhelyezett emléktáblát, amelyen 42 híres és jelentős személy van felsorolva. Azoké, akik e házban megfordultak Szabó Pál vendégeként. A 2008 tavaszán felújított Szabó Pál Irodalmi Emlékházban az író egykori dolgozószobája és könyvtára ma is látogatható, mely a hét minden napján hozzáértő idegenvezetéssel és nagy szeretettel várja a látogatókat.

Szandavár romjai

Szanda vára a Cserhát egyik legszebb panorámáját nyújtó pontján, egy 529 méteres vulkáni eredetű andezittufakúpon magasodik, festői környezetben, Szanda község határában. A várrom nemcsak történelmi örökségünk része, hanem a Novohrad–Nógrád Geopark egyik látványos geotópja is, ahol a természeti értékek és a kulturális emlékek harmonikusan találkoznak.

Széchenyi utca

A Széchenyi utca, Miskolc fő ütőere, mindig is a város központja és legfontosabb útvonala volt.

Széchy Tamás Emlékház, Helytörténeti Gyűjtemény és Alkotóház

Településünk kiemelt kulturális és hagyományőrző színtere a Széchy Tamás Emlékház, Helytörténeti Gyűjtemény és Alkotóház. Minden idők egyik legeredményesebb magyar úszóedzőjének Széchy Tamásnak, Doboz első díszpolgárának emlékét őrzi ez a ház. Ebben a házban töltötte gyermekkorát, édesanyja volt a postahivatal vezetője. Ez az épület 2008-ig szolgálta az embereket, mint postahivatal, a későbbiekben egy pályázatnak köszönhetően felújításra és kisebb átalakításra került az épület, majd elnyerte mai arculatát. 2012-ben ismét az emberek használatába került, mert ebben a házban kaptak helyet az úszópápa személyes tárgyai egy állandó kiállításnak adva ezzel lehetőséget, illetve itt kapott helyet a helytörténeti gyűjtemény is, amely a lakosság által felajánlott tárgyak mellett a Dobozi Népművészeti Egyesület tagjainak keze munkáját is dicséri. Legújabb, Postatörténeti tárlata 2024-ben nyílt meg. Ez a ház ad otthont minden, olyan kézműves foglalkozásnak, tábornak és rendezvénynek, mely nem hagyja elfeledni a régmúlt hagyományait és hűen továbbörökíti a jövő nemzedékének. Fő cél a helyi hagyományok, értékek tiszteletének átörökítése „Apáról fiúra”. Élő ház, rendezvénytér saját gyógynövényes kerttel. Az emlékház előzetes egyeztetést követően látogatható.

Hőlégballonos sétarepülés

Hőlégballonos élmény Erdély szívében Repüljön velünk Erdély egyik legszebb vidékén, ahonnan tiszta időben szinte az egész Erdélyi-medencét beláthatja! Hőlégballonos szolgáltatásunk nem csupán egy utazás – ez egy lélegzetelállító élmény a felhők felett. Tapasztalt pilótánk vezetésével biztonságban és teljes nyugalomban élvezheti a táj csendes szépségét, miközben páratlan kilátás nyílik a Kárpátok vonulataira és a történelmi tájra. Ideális élmény mindazoknak, akik valami igazán különlegesre vágynak Erdélyben.

Szeleta Park Látogatóközpont

A Szeleta Park Látogatóközpont igazi időutazásra invitálja látogatóit, ahol a történelem és a természet csodái találkoznak.

Szent István tér

A Szent István tér Miskolc egyik központi helyszíne, amely az Avas és a belváros között terül el, és az elmúlt évtizedekben fokozatosan vált a város közösségi életének fontos színterévé.

Szent Kereszt Felmagasztalása katolikus templom és kripta

A volt kastély mögött a Holt Fekete Körös ágától körülölelve 3,7 hektáros kastélypark fekszik, melyet az 1880-as években alakított ki a Wenckheim család. A park legmagasabb pontján található a környék „ékszerdobozának” nevezett neoromán stílusú Szent Kereszt kápolna és kripta. Dénes gróf 1902-ben Viktor Siedek bécsi építésvállalkozó terve alapján megépítette a neoromán stílusban a kegyúri templomot és a kerek temetőkápolnát, a kriptát. A kápolna 250 ezer koronába került. A templom alapjának kiásását 1857-ben a dobozi napszámosok egy hét alatt elvégezték. Az épületeket 1902. június 7-én szentelte fel Schlauch Lőrinc váradi püspök. A korabeli leírások szerint a gerlai hídnál száz lovas fogadta a felszentelést végző püspököt, akit a templom bejáratáig kísértek. A felszentelést követő ünnepi ebédre 800 ebédjegyet osztottak ki az építkezés munkásai között. A belső rész gazdagon díszített, a templomban minden oszlop és lépcső márványból készült. A színes ablakokat, a három oltárképet és a mennyezeti festményeket 24 karátos aranylemezekkel borított mozaik képeit tiroli festőművészek készítették. A templom és a hozzátartozó családi kripta előzetes bejelentkezést követően látogatható.

Szent László hasadék

Mátraverebély-Szentkút – ahol a legenda életre kel, a forrásból múlt és jövő egyszerre fakad, és ahol a látogatás valóban értéket teremt: önmagadban, a közösségben és a természetben is.

Szentháromság görögkeleti ortodox templom

A Szentháromság görögkeleti ortodox templom Miskolc belvárosában, egy hátsó udvarban található, tornya csak néhány helyről tűnik elő.

Szentlélek Római Katolikus Templom

Hévíz modern temploma, a Szentlélek Római Katolikus templom Bocskai János tervei alapján épült, a helyi közösség támogatásával, három év alatt. Felszentelésére 1999. szeptember 9-én, a „9-esek napján” került sor Szendi József érsek által.

Szerelmesek hídja

Miskolc egyik különleges látványossága a Szerelmesek hídja, amely a Szinva patak fölött ível át, és nemcsak közlekedési útvonal, hanem a szerelmesek fogadalmainak színhelye is.

Szinva patak

A Szinva patak a miskolciak kedvelt jelképe. Lillafüred fölött ered, és a várost nyugatról keletre szeli át, mielőtt a Sajóba torkollik.

Szinva terasz

Hajdanán Kis-Velenc(z)ének nevezték Miskolc azon részét, amit ma Szinva teraszként ismerünk.

Tájház

A népi építészet remekei ma is megtalálhatók Biharugrán. Két, külön-külön is több mint kétszáz éves nádfedeles ház áll az Erzsébet királynéról elnevezett fő utca közepén és legvégén. Az előbbi ma már, mint tájház funkcionál. A 100 négyzetméteres épület több ütemben készült, mely jellegzetes parasztház. Először minden bizonnyal háromosztatú épület volt, szoba-konyha és pitvar-kamra tagozódással. Ehhez később különálló melléképületként istálló épült, majd ezután a két épület közét beépítették. A közbe egy külső kamra került. Az épület a korabeli szokásoknak megfelelően vályogfalas nádfedésű lakóház, melynek alapozása döngölt föld. A lakás részen fa gerendázatra rakott, alulról tapasztott, fölülről saralt nádazású födémek készültek. A tetőszerkezete az utca felől kis, kontyos nyeregtető. A házban kemence és berakott tűzhely is készült. Az épület 2010-ben nagyon leromlott állapotban került az önkormányzat tulajdonába. Ekkorra oly mértékben megrongálódott, hogy a felújítás elodázhatatlanná vált. Ennek során az épület teljes tetőfedésének, tönkrement födémének-, falainak helyreállítása történt meg. De a homlokzati nyílászárókat is javították, elvezették a lehulló csapadékot, rendbe tették a ház környezetét, és az utcafronton egy fonott sövénykerítést alakítottak ki. Mivel az épület Biharugra egyik legrégebbi lakóháza, így azt, mint történeti emlék és érték őrzik a helyiek, és helyi védettséget is élvez. Az önkormányzat az épületet ma tájházként mutatja be az érdeklődők számára.

Tajti diatréma

A Tajti-diatréma (szlovákul diatréma pri obci Tachty) a Dél-Szlovákiában, a magyar határ közelében fekvő Tachty (magyarul: Tajti) település határában található. Ez a képződmény a Kárpát–Pannon térség vulkáni múltjának egyik tanúja.

Tar Lőrinc udvarházának romjai

Tar Lőrinc, a 14–15. század fordulójának egyik legismertebb magyar lovagja és diplomáciai megbízottja volt, aki a Luxemburgi Zsigmond király szolgálatában emelkedett az ország előkelőségei közé.

Tiszai pályaudvar

A miskolci Tiszai pályaudvar története szorosan összefonódik a magyar vasút fejlődésével.

Tourinform Iroda Hévíz

Tourinform Iroda – a hévízi élmények kapuja

Városháza

A Városháza Miskolc egyik központi épületegyüttese, amely négy részből áll és a belvárosi sétálóutca végén található.

Vásárhelyi Bréda kastély

Az épület hosszú évekig állt lakatlanul. A felújítása után kulturális látogatóközpontként működik, mint turisztikai látványosság. A csodálatos környezetben elhelyezkedő kastély homlokzatán minden este, naplemente után egyedülálló fényfestészeti produkció kerül bemutatásra. A kastélyt körülvevő ősparkban megtartott rendezvények és esküvők elegáns és felejthetetlen emlékekké válhatnak, ezáltal 2016-ban megkapta a Békés Megye legjobb esküvői helyszíne neves szakmai elismerést. Az épületben megtekinthető számos érdekesség, mint például a kupolateremben elhelyezkedő Foucault-inga mely felett 15 méter magasságban látható az egyedi kupolafestészeti bemutató is. A szobákban megelevenedik a kastély-és a családtörténet is, valamint a látogatók betekintést nyerhetnek az uradalmi élet mindennapjaiba. A látogatótérben több makett lett elhelyezve. Interaktív installáció valamint 3D-vetítés szemlélteti a kastély felújításának munkálatait. Számos a kastély korára jellemző bútorok és berendezési tárgyak tekinthetőek meg. A pincében helyezkedik el a hungarikumközpont amely Békés megye nemzetközileg ismert értékeit, büszkeségeit mutatja be. A kastély területén található egy étterem és rendezvénysátor is ami alkalmas rendezvények, lebonyolítására.

Villanyrendőr

A „Villanyrendőr” neve minden miskolci számára ismert, de az ide érkező turisták gyakran értetlenül fogadják ezt a furcsa elnevezést.

Weidlich-palota

A Weidlich-palota Miskolc egyik legikonikusabb épülete, több mint száz éve a főutca ékköve.

Wenckheim Kastélypark

A volt kastély mögött a Holt- Fekete-Körös ágától körülölelve 3,7 hektáros kastélypark fekszik, melyet az 1880-as években alakítottak ki a Wenckheimek, angol stílusban. Jellemző fái: kocsányos tölgyek, platánfák, hársak, vadgesztenyék, páfrányfenyő és erdei fenyő facsoportok. A park 1979 óta természetvédelmi terület, Doboz Nagyközség vezetősége ennek a parknak a rehabilitációját elsőrangú feladatnak tekinti. A parkban több százévesnél is idősebb gyönyörű fa látható. A ligetes angolparkban találjuk a családi mauzóleumot és a kápolnát is (1896-1902). A park rehabilitációjára 2006-ban került sor, mely igyekezett az egykori állapotot visszaállítani új növények beültetésekkel, ágyások kialakításával, a már elhalt fák pótlásával. A gondozott és látványos park a település kedvelt pontja, idős, fiatal egyaránt szívesen sétál a több évszázadot megélt fák alatt és tölti itt szabadidejét. Szívesen invitáljuk vendégeinek is e csodálatos természeti környezetbe, melynek klímáját a Holt- Fekete-Körös teszi sajátossá. A parkba 4 híd vezet, így beláthatóbbá tenni a település központjában található természeti csodát. A park nyugati részén szoborpark található, egykori magyar királyok emléke előtt tisztelegve. A parkot körbejárva és fantáziának megmozgatva eltudjuk képzelni az egykori Wenckheim uradalom hétköznapjait, hisz az egykori kastély, az Ybl Miklós által tervezett Magtár és a park legmagasabb pontján található kápolna és kripta szinte egymástól „kéznyújtásnyira” vannak. Ha Dobozon jár ezt a programot ne hagyja ki!

Ybl Miklós tervezte Magtár

A Magtár 1863-ban épült műemlék jellegű épület. A község kimagasló ipar- és építészettörténeti emléke Ybl Miklós tervei alapján építették meg az egykori Wenckheim birtok számára. Ez a magtár igazi előfutára a mai architektonikus törekvéseknek. Az épület T-alaprajzú, háromemeletes, zárt tömb, egyszerű bélletes, gótizáló ablakokkal. Az ablakok között alulról felfutó lizénák vannak, a második emelet felett pedig párkány, és a harmadik emelet nyílásai gyöngyként koronázzák az épületet, melyen alacsony nyeregtető található. A tömböt a mellette álló szárítótoronnyal a második emeletig egyetlen köríves nyílás köti össze. Ez fedett aláhajtóként szolgált a szállítókocsik számára. A nagyobbik téglalap alaprajzú rész három szinten volt alkalmas gabonatárolásra, ez funkcionált magtárként. Ehhez az épületszárnyhoz csatlakozik merőlegesen a silórész, amely szintén háromemeletes. A közepén félköríves boltozat található, valamint a jobb oldali részén a szárítósiló helyezkedett el. 1985-ben a vihar által súlyosan megrongált tetőzetet helyreállították, további munkálatokra azonban nem került sor. A magtár 1944-ig az uradalom majd a Földműves Szövetkezet, utána a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat használatában volt, 1962-ben a dobozi Petőfi Tsz vásárolta meg az épületet. A Termelőszövetkezet vezetősége látva a rohamos állagromlást tervbe vette az épület felújítását, de a szükséges pénzeszközt nem tudta biztosítani. A magtár napjainkra erősen leromlott állapota ellenére is agrártörténeti emléknek számít. Jelenleg magántulajdonban van.

Zsófia-kilátó

A Zsófia-kilátó Lillafüred egyik ikonikus látványossága, több mint 120 év történelmét őrzi.