Turizmus a klímaváltozás árnyékában – egy most publikált kutatás tapasztalatai

2025. augusztus 18., hétfő 22:02

Néhány nappal ezelőtt jelent meg a Tourist demand and destination development under climate change: complexities and perspectives című tanulmány, amely a turizmus és a klímaváltozás összefüggéseit vizsgálja. A szerzők szakirodalmi elemzésekre és esettanulmányokra támaszkodva mutatják be, hogyan alakul át a kereslet és kínálat, és mely desztinációk kerülnek leginkább veszélybe.

A szélsőséges időjárási jelenségek – hőhullámok, erdőtüzek, áradások vagy éppen hóhiány – közvetlenül alakítják át az utazási szokásokat. Stefan Gössling és Daniel Scott tanulmánya szerint a turisták egyre rugalmasabban választanak úti célt, a szezonok átrendeződnek, és felértékelődnek azok a helyek, amelyek biztonságosabb és stabilabb klimatikus feltételeket kínálnak.

A tanulmány több konkrét desztináció példáján keresztül mutatja be, hogyan teszi sebezhetővé a klímaváltozás a különböző turisztikai célpontokat – a tengerparti üdülőhelyektől a hegyvidéki síközpontokon át egészen a nagyvárosokig –, és egyben figyelmeztető jelként szolgál arra, hogy a hasonló kihívások más desztinációkat is utolérhetnek.

Süllyedő szigetek és áradó városok

Eltűnhetnek a Maldív-szigetek?
A Maldív-szigetek a tenger szintjén fekszenek, és évente átlagosan 3,2 mm-rel emelkedik a vízszint. Ez a jövőben a szigetek egy részének eltűnéséhez vezethet – pedig itt a turizmus adja a GDP 30%-át.

Velence túléli az árvizeket?
A lagúnák városát ma már évente átlagosan 60 napon sújtja rendkívüli áradás. A híres terek és utcák víz alá kerülése nemcsak a helyiek életét nehezíti, hanem a turizmust is veszélyezteti.

Biztonságos marad a Karib-térség?
A Bahamákon és Jamaicán egyre erősebb hurrikánok pusztítanak, amelyek gyakran rombolják le a szállodákat és a turisztikai infrastruktúrát. A biztosítási díjak 20–30%-kal emelkedtek, ami sok befektetőt eltántorít.

Síparadicsomok hó nélkül

Hó nélkül is lehet síelni az Alpokban?
Chamonix gleccserei 30 év alatt negyedükkel zsugorodtak, Zermattban pedig 2050-re szinte biztos, hogy az 1600 méter alatti pályák hó nélkül maradnak. A megoldás: egyre több helyszín a nyári túrázásra és kerékpáros turizmusra áll át.

Aspen elveszíti a téli szezonját?
Az amerikai síparadicsomban a téli szezon már most 30 nappal rövidebb, mint a ’80-as években. Ez évente több tízmillió dollár bevételkiesést okoz, és a helyi gazdaság is nehezen alkalmazkodik.

Forró nyarak a városokban

Megéri nyáron Rómába vagy Barcelonába menni?
A mediterrán városokban a hőhullámok miatt a hőmérséklet 40 °C fölé emelkedik. Barcelonában emiatt a nyári főszezonban 10–15%-kal kevesebb turista érkezik. Rómában a helyzetet vízhiány súlyosbítja: a turisták fogyasztása 20%-kal növeli a város vízfelhasználását a legmelegebb hónapokban.

Koppenhága lehet a jövő városa?
A dán főváros pozitív példa: célja, hogy 2025-re karbonsemleges legyen. Kerékpáros infrastruktúrájával, zöld várostervezésével és fenntartható turisztikai stratégiáival a klímatudatos utazók egyik kedvenc célpontjává vált.

A kereslet és kínálat kölcsönhatása

Az esettanulmányok azt mutatják: ahol mérhetően csökkentik az energia- és vízfelhasználást, és bevonják a helyi közösségeket, ott a turisták szívesebben költenek és vissza is térnek. A fenntarthatóság ma már nemcsak erkölcsi, hanem piaci előnyt is jelent.

Új szemlélet szükséges

A kutatás hangsúlyozza: a desztinációfejlesztésnek egyszerre kell kezelnie a környezeti, gazdasági és társadalmi dimenziókat. A jövő turizmusa a rugalmasságon, az innováción és a helyi közösségekkel való együttműködésen múlik.

A tanulmány világosan mutatja: Velence, a Maldív-szigetek, Chamonix, Aspen vagy éppen Barcelona példája is bizonyítja, hogy a klímaváltozás nem távoli fenyegetés, hanem a turizmus mindennapi valósága. Azok a helyek maradnak versenyben, amelyek időben felismerik a változásokat, és hosszú távon fenntartható stratégiát építenek ki.

Gössling, S., & Scott, D. (2025). Tourist demand and destination development under climate change: complexities and perspectives. Journal of Sustainable Tourism, 1–32. https://doi.org/10.1080/09669582.2025.2543953. LINK