"

Mátraverebély-Szentkút

A Szentkúti völgy forrásához vezető zarándoklatok növekvő népszerűsége miatt 1210-ben Verebélyen felépítettek egy templomot, ahonnan körmenetek indultak a forráshoz. 1258-ban a templom az apostoli Szentszéktől engedélyt kapott, hogy búcsújáró helyként működhessen. A 1400-as években ez Magyarország egyik legkedveltebb zarándokhelyévé vált. A 16. században a török hódítás következtében Verebély települése elpusztult, de 1650-60 között a gyöngyösi ferencesek egy török basától engedélyt kaptak a búcsújárás folytatására. 2000 óta a kegyszobrot öltöztetik. 2010 körül évente körülbelül 200 000 zarándok látogatott ide. A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely megújulása miatt 2014-ben fél évig a budapesti Szent István-bazilika adott otthont a híres öltöztetős kegyszobornak. A Szent Szűz értékes szobra 2014. június 7-én, pünkösdi szentmise keretében tért vissza a kegyhelyre.

2015. szeptember 5-én adták át a felújított kegyhelyet: a felújítás során törekedtek egy egységes építészeti arculat kialakítására, és környezetkímélő üzemeltetési technológiákat építettek ki. Felújították a kegytemplomot, a rendházat, a templomkertet, a szabadtéri misézőhelyet, a zarándokházat, új zarándokszállásokat és fogadóépületet hoztak létre, valamint rendezték a szent kút környezetét. A megújult szabadtéri oltár mozaikkompozícióját a szlovén Marko Ivan Rupnik, jezsuita teológus és mozaikművész készítette.

- szerkesztőségi tartalom -


Como chegar

  • A pé
  • Com um cavalo
  • De bicicleta
  • De bicicleta elétrica
  • De ônibus (alugado para a viagem)
  • De moto
  • De carro

Chegada

  • A pé
  • Com um cavalo
  • De bicicleta
  • De bicicleta elétrica

Atrações, programas


The map loads from Google Maps.

© OpenStreetMap contributors

O que você encontrará aqui?


Transporte público

  • ônibus

Informações de estacionamento

  • Estacionamento pago disponível
  • Estacionamento de ônibus pago disponível

Relatório de status de sustentabilidade

Os valores apresentados aqui são provenientes do sistema interno de autoavaliação do I-DEST, que demonstra o progresso de um prestador de serviços ou estabelecimento em diversas áreas de sustentabilidade. Estas não são pontuações de classificação, mas sim feedback informativo para subsidiar melhorias. O resumo do I-DEST não é uma classificação oficial de sustentabilidade, não é uma certificação, não é um selo ecológico e não é resultado de uma auditoria independente. Se o prestador de serviços ou o local possuir uma certificação de sustentabilidade externa e independente, indicaremos isso separadamente.

Tópico 1: Gestão de Destinos 42%

  • Gerenciamento de visitantes: 1/5 40%
  • Compromisso e organização: 1/4 38%
  • Design e desenvolvimento: 2/6 33%
  • Monitoramento e relatórios: 0/4 0%
  • Conformidade legal e ética: 2/2 100%

Tópico 2: Natureza e paisagem 90%

  • Proteção da natureza e da vida selvagem: 3/3 100%
  • Natureza e conservação: 4/5 80%

Tópico 3: Meio ambiente e clima 50%

  • Uso da terra e poluição: 2/3 83%
  • Gestão de água: 2/5 40%
  • Energia, mobilidade sustentável e mudanças climáticas: 1/7 14%
  • Adaptação às mudanças climáticas: 1/2 50%
  • Resíduos e reciclagem: 3/5 60%

Tópico 4: Cultura e tradições 100%

  • Patrimônio cultural: 3/3 100%
  • Pessoas e tradições: 4/4 100%

Tópico 5: Bem-estar social 51%

  • Saúde e segurança: 1/2 50%
  • Economia local: 3/5 60%
  • Impactos socioeconômicos: 0/2 0%
  • Participação da comunidade: 3/4 75%
  • Dignidade humana: 5/7 71%

Tópico 6: Negócios e comunicação 44%

  • Participação empresarial: 2/9 22%
  • Informações e marketing: 2/3 67%

Nossos parceiros