Mátraverebély-Szentkút
A Szentkúti völgy forrásához vezető zarándoklatok növekvő népszerűsége miatt 1210-ben Verebélyen felépítettek egy templomot, ahonnan körmenetek indultak a forráshoz. 1258-ban a templom az apostoli Szentszéktől engedélyt kapott, hogy búcsújáró helyként működhessen. A 1400-as években ez Magyarország egyik legkedveltebb zarándokhelyévé vált. A 16. században a török hódítás következtében Verebély települése elpusztult, de 1650-60 között a gyöngyösi ferencesek egy török basától engedélyt kaptak a búcsújárás folytatására. 2000 óta a kegyszobrot öltöztetik. 2010 körül évente körülbelül 200 000 zarándok látogatott ide. A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely megújulása miatt 2014-ben fél évig a budapesti Szent István-bazilika adott otthont a híres öltöztetős kegyszobornak. A Szent Szűz értékes szobra 2014. június 7-én, pünkösdi szentmise keretében tért vissza a kegyhelyre. 2015. szeptember 5-én adták át a felújított kegyhelyet: a felújítás során törekedtek egy egységes építészeti arculat kialakítására, és környezetkímélő üzemeltetési technológiákat építettek ki. Felújították a kegytemplomot, a rendházat, a templomkertet, a szabadtéri misézőhelyet, a zarándokházat, új zarándokszállásokat és fogadóépületet hoztak létre, valamint rendezték a szent kút környezetét. A megújult szabadtéri oltár mozaikkompozícióját a szlovén Marko Ivan Rupnik, jezsuita teológus és mozaikművész készítette.
Érkezés
- Gyalog
- Lóval
- Biciklivel
- Elektromos biciklivel
Közösségi közlekedés
- busz
Parkolási információ
- Fizetős parkolás elérhető
- Fizetős buszparkoló elérhető
Fenntarthatósági szint
Desztinációmenedzsment 42%
- Látogatómenedzsment: 40%
- Elkötelezettség és szervezettség: 38%
- Tervezés & fejlesztés: 33%
- Monitoring és jelentéskészítés: 0%
- Jogi és etikai megfelelés: 100%
Természet és táj 90%
- Természet és a vadon élő állatok védelme: 100%
- Természet és természetvédelem: 80%
Környezet és éghajlat 50%
- Földhasználat és szennyezés: 83%
- Vízgazdálkodás: 40%
- Energia, fenntartható mobilitás és éghajlatváltozás: 14%
- Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: 50%
- Hulladék és újrahasznosítás: 60%
Kultúra és hagyományok 100%
- Kulturális örökség: 100%
- Emberek és hagyományok: 100%
Szociális jólét 51%
- Egészség és biztonság: 50%
- Helyi gazdaság: 60%
- Társadalmi-gazdasági hatások: 0%
- Közösségi részvétel: 75%
- Emberi méltóság: 71%
Üzlet és kommunikáció 44%
- Üzleti észrevétel: 22%
- Tájékoztatás és marketing: 67%