"

Mátraverebély-Szentkút

A Szentkúti völgy forrásához vezető zarándoklatok növekvő népszerűsége miatt 1210-ben Verebélyen felépítettek egy templomot, ahonnan körmenetek indultak a forráshoz. 1258-ban a templom az apostoli Szentszéktől engedélyt kapott, hogy búcsújáró helyként működhessen. A 1400-as években ez Magyarország egyik legkedveltebb zarándokhelyévé vált. A 16. században a török hódítás következtében Verebély települése elpusztult, de 1650-60 között a gyöngyösi ferencesek egy török basától engedélyt kaptak a búcsújárás folytatására. 2000 óta a kegyszobrot öltöztetik. 2010 körül évente körülbelül 200 000 zarándok látogatott ide. A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely megújulása miatt 2014-ben fél évig a budapesti Szent István-bazilika adott otthont a híres öltöztetős kegyszobornak. A Szent Szűz értékes szobra 2014. június 7-én, pünkösdi szentmise keretében tért vissza a kegyhelyre.

2015. szeptember 5-én adták át a felújított kegyhelyet: a felújítás során törekedtek egy egységes építészeti arculat kialakítására, és környezetkímélő üzemeltetési technológiákat építettek ki. Felújították a kegytemplomot, a rendházat, a templomkertet, a szabadtéri misézőhelyet, a zarándokházat, új zarándokszállásokat és fogadóépületet hoztak létre, valamint rendezték a szent kút környezetét. A megújult szabadtéri oltár mozaikkompozícióját a szlovén Marko Ivan Rupnik, jezsuita teológus és mozaikművész készítette.

- szerkesztőségi tartalom -


Megközelítés, érkezés

  • Gyalog
  • Lóval
  • Biciklivel
  • Elektromos biciklivel
  • (Az utazásra bérelt) busszal
  • Motorral
  • Autóval

Közlekedési lehetőségek a desztinációban

  • Gyalog
  • Lóval
  • Biciklivel
  • Elektromos biciklivel

Látnivalók, programok


Mit talál itt?


Közösségi közlekedés

  • busz

Parkolási információ

  • Fizetős parkolás elérhető
  • Fizetős buszparkoló elérhető

Fenntarthatósági állapotkép

Az itt látható értékek a szolgáltató vagy helyszín által megadott önbevallásos adatok alapján, az I-DEST belső önértékelő rendszerében készülnek. A visszajelzések a fenntarthatóság különböző területein mutatják az előrehaladást, és tájékoztató, fejlesztést támogató célt szolgálnak. Az I-DEST állapotkép nem hivatalos fenntarthatósági minősítés, nem tanúsítás, nem ökocímke és nem független audit eredménye. Amennyiben a szolgáltató vagy helyszín külső, független fenntarthatósági tanúsítással rendelkezik, azt külön tüntetjük fel.

1. téma: Desztinációmenedzsment 42%

  • Látogatómenedzsment: 1/5 40%
  • Elkötelezettség és szervezettség: 1/4 38%
  • Tervezés & fejlesztés: 2/6 33%
  • Monitoring és jelentéskészítés: 0/4 0%
  • Jogi és etikai megfelelés: 2/2 100%

2. téma: Természet és táj 90%

  • Természet és a vadon élő állatok védelme: 3/3 100%
  • Természet és természetvédelem: 4/5 80%

3. téma: Környezet és éghajlat 50%

  • Földhasználat és szennyezés: 2/3 83%
  • Vízgazdálkodás: 2/5 40%
  • Energia, fenntartható mobilitás és éghajlatváltozás: 1/7 14%
  • Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: 1/2 50%
  • Hulladék és újrahasznosítás: 3/5 60%

4. téma: Kultúra és hagyományok 100%

  • Kulturális örökség: 3/3 100%
  • Emberek és hagyományok: 4/4 100%

5. téma: Szociális jólét 51%

  • Egészség és biztonság: 1/2 50%
  • Helyi gazdaság: 3/5 60%
  • Társadalmi-gazdasági hatások: 0/2 0%
  • Közösségi részvétel: 3/4 75%
  • Emberi méltóság: 5/7 71%

6. téma: Üzlet és kommunikáció 44%

  • Üzleti részvétel: 2/9 22%
  • Tájékoztatás és marketing: 2/3 67%

Partnereink