"

Mátraverebély-Szentkút

A Szentkúti völgy forrásához vezető zarándoklatok növekvő népszerűsége miatt 1210-ben Verebélyen felépítettek egy templomot, ahonnan körmenetek indultak a forráshoz. 1258-ban a templom az apostoli Szentszéktől engedélyt kapott, hogy búcsújáró helyként működhessen. A 1400-as években ez Magyarország egyik legkedveltebb zarándokhelyévé vált. A 16. században a török hódítás következtében Verebély települése elpusztult, de 1650-60 között a gyöngyösi ferencesek egy török basától engedélyt kaptak a búcsújárás folytatására. 2000 óta a kegyszobrot öltöztetik. 2010 körül évente körülbelül 200 000 zarándok látogatott ide. A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely megújulása miatt 2014-ben fél évig a budapesti Szent István-bazilika adott otthont a híres öltöztetős kegyszobornak. A Szent Szűz értékes szobra 2014. június 7-én, pünkösdi szentmise keretében tért vissza a kegyhelyre. 2015. szeptember 5-én adták át a felújított kegyhelyet: a felújítás során törekedtek egy egységes építészeti arculat kialakítására, és környezetkímélő üzemeltetési technológiákat építettek ki. Felújították a kegytemplomot, a rendházat, a templomkertet, a szabadtéri misézőhelyet, a zarándokházat, új zarándokszállásokat és fogadóépületet hoztak létre, valamint rendezték a szent kút környezetét. A megújult szabadtéri oltár mozaikkompozícióját a szlovén Marko Ivan Rupnik, jezsuita teológus és mozaikművész készítette.


Érkezés

  • Gyalog
  • Lóval
  • Biciklivel
  • Elektromos biciklivel

Közösségi közlekedés

  • busz

Parkolási információ

  • Fizetős parkolás elérhető
  • Fizetős buszparkoló elérhető

Fenntarthatósági szint

Desztinációmenedzsment 42%

  • Látogatómenedzsment: 40%
  • Elkötelezettség és szervezettség: 38%
  • Tervezés & fejlesztés: 33%
  • Monitoring és jelentéskészítés: 0%
  • Jogi és etikai megfelelés: 100%

Természet és táj 90%

  • Természet és a vadon élő állatok védelme: 100%
  • Természet és természetvédelem: 80%

Környezet és éghajlat 50%

  • Földhasználat és szennyezés: 83%
  • Vízgazdálkodás: 40%
  • Energia, fenntartható mobilitás és éghajlatváltozás: 14%
  • Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: 50%
  • Hulladék és újrahasznosítás: 60%

Kultúra és hagyományok 100%

  • Kulturális örökség: 100%
  • Emberek és hagyományok: 100%

Szociális jólét 51%

  • Egészség és biztonság: 50%
  • Helyi gazdaság: 60%
  • Társadalmi-gazdasági hatások: 0%
  • Közösségi részvétel: 75%
  • Emberi méltóság: 71%

Üzlet és kommunikáció 44%

  • Üzleti észrevétel: 22%
  • Tájékoztatás és marketing: 67%