Kazári riolittufa

A kazári riolittufa 15–16 millió évvel ezelőtt, a miocén időszakban alakult ki, amikor a Pannon-medencét intenzív vulkáni tevékenység formálta. Az akkoriban aktív tűzhányók – például a Börzsöny és a Mátra ősvulkánjai – vulkáni törmeléket, hamut és lávát lövelltek ki magukból, amely rétegekben ülepedett le. Ezen vulkáni törmelékek közül a riolittufa az egyik leglazább, legjobban formálható anyag: világos színű, finomszemcsés kőzet, amely könnyen mállik, ugyanakkor sokáig megőrzi a belé vájt formákat.

A kazári feltárás több méter vastagságban tárja fel ezt az ősi tufaréteget, így a hely földtani alapszelvényként is szolgál: a geológusok számára referenciapont a Cserhát vulkanikus múltjának vizsgálatában.

A kazári riolittufa szabadon látogatható látványosság. A helyszínhez tanösvény vezet, a terep könnyen járható, így családok, diákcsoportok és idősebb látogatók számára is kiváló célpont. A környék számos más természeti és kulturális értéket is kínál, így a látogatás könnyen kombinálható egy egész napos kirándulással.

A Nógrád Geopark célja, hogy az ilyen értékeket ne csak bemutassa, hanem értelmezze is. Ezért a helyszínen információs táblák, digitális tartalmak, vezetett túrák és iskolai programok segítik a mélyebb megértést – az élmény így oktatási és ismeretterjesztő szerepet is betölt.

A kazári riolittufa esete kiváló példája annak, hogyan válhat egy földtani érték a fenntartható turizmus részévé. A felelős látogatásra ösztönző eszközök – például a tájékoztató táblák, QR-kódos audioguide-ok, és a látogatószám figyelemmel kísérése – segítik a természeti környezet védelmét, miközben hosszú távon is fenntartható turisztikai vonzerőt biztosítanak.