Acetánia

Az Acetániát a Bor és Gyümölcsecetgyártók Egyesületének tagjai álmodták meg. Szeretnének leszámolni az ecetetet övező sztereotípiákkal és megmutatni mennyivel több zamatot rejt ez a savas lé.

Avas

Az Avas, Miskolc városának emblematikus dombja, nemcsak ma, hanem a múltban is meghatározó része volt a város arculatának.

Avasi Arborétum

Az Avasi Arborétum, más néven Dr. Adorján Imre Fenyőgyűjtemény, Miskolc szívében egy igazi zöld oázis, amely harminc év alatt vált a város egyik ékességévé.

Avasi kilátó

Az Avasi kilátó, Miskolc egyik szimbóluma, nemcsak a város, hanem a magyar történelem egyik fontos helyszíne is.

Avasi templom és harangtornya

Az avasi harangjátékos torony Miskolc egyik legismertebb szimbóluma, 1941 óta dallamaival jelzi az idő múlását.

Bulgárföldi fekete nyár

Valószínűleg sokan nem is tudják, milyen természeti kincs bújik meg Miskolc Bulgárföld városrészén, az emeletes házak között

Búza tér

A Búza tér évszázadok óta fontos szerepet játszik Miskolc életében, a piacozás és közlekedés központjaként.

DámPont Látogatóközpont

Deák tér

A Deák tér Miskolc belvárosának egyik fontos történelmi és kulturális központja, ahol a város múltja és jelene találkozik.

Diósgyőri vár

A Diósgyőri vár nem csupán egy történelmi emlékhely, hanem a magyar középkori lovagvárak egyik legszebb példája, amely a Kárpát-medencében egyedülálló módon fennmaradt.

Dobozi Református Templom

Doboz község központjában, a Kossuth tér közepén található a történelmi és eszmei értékekkel bíró református templom: 1794-1798 között Kállai M. Sámuel prédikátorsága alatt épült fel. A templom egyhajós, homlokzat előtti toronnyal rendelkezik, félköríves záródással. A toronytörzset órapárkány – benne órával – zárja. A toronysisakon a felújítást megörökítő 1867-es évszám látható, a sisak tetején gömbös, csillagos, zászlós csúcsdíszt helyeztek el. A berendezés klasszicizáló, copf stílusjegyekkel készült. Padlóját széles hajópadló burkolja. Az 1912-ben épült orgona is műemléki védelem alatt áll. Különleges tölgyfa berendezés teszi hangulatossá a templom belsejét. A templomban különleges márványkeresztelő medence található. A templom az 1978-as földrengés idején megsérült, helyreállítása hat esztendeig tartott. Az épületet olyan rejtett vasbeton szerkezettel erősítették meg, mely az UNESCO figyelmét is felkeltette. Dobozi Református Egyházközség az istentiszteleteken kívül, alkalmanként kulturális programot is szervez a templom falai között, így színesítve az ősi település kulturális életét.

Dobozi Wenckheim Kastély

Az egykori Wenckheim Kastély ma Dobozi Általános Iskolaként funkcionál. 1944-ben 52 szobával rendelkező kastély három részletben nyerte el jelenlegi formáját. Először a főútra néző vadászkastély készült el (jelenleg üzlet található itt). A gyulai Czigler Antal uradalmi építész tervei alapján Wenckheim Rudolf építtette a vadászkastély földszintes épületét, helyszínt biztosítva a vadászatok utáni pihenésnek, vendéglátásnak. 1850-ben elkészült a kastély emeleti része és annak folytatása a főúttal párhuzamosan mely a mai Dobozi Általános Iskola épületrészét képezi. Az épület ekkor kapta az „U „ alakot, ezzel közel egy időben, 1852-ben Ybl Miklós tervei alapján elkészült a romantikus stílusú versenyistálló és kocsiszín, majd a diadalíves zabsilós magtár is. Doboz az uradalom központja lett, innen irányították a vésztői és csorvási birtokokat is. Wenckheim Dénes az 1900-as évek elején építette meg az udvarban található manzárdtetős, palával fedett bástyaszerű emeletes részt, historizáló stílusban. Az emeletre márvány lépcső vezet. Erkélyes szobájából szép kilátás nyílt a kastélyparkra. A szobákban a falszínekhez alkalmazkodó gyönyörű csempekályhák kerültek. Az ebédlőbe Belgiumból hozatták a 4 méter magas hófehér csempekályhát. Az emelet volt a grófné és a gyerekek lakosztálya. A kastély főúri módon , igényesen volt berendezve. A földszinten található a nagy ebédlő , mely többek között a vadászvacsorák helyszínéül szolgált, sok híres ember megfordult a Kastélyban egy-egy vadászat alkalmával, köztük Horthy Miklós kormányzó is. Az 1940-es évekre Wenckheim Lajos gróf igazi vidéki rezidenciává alakíttatja a kastélyt. A folyosók falán több száz gyönyörű és értékes őz és szarvas agancs gyűjtemény volt. Főúri körökben számon tartották a dobozi vadászkastélyt. Jelenleg az impozáns épület 9 tanteremnek ad helyet. 1996-ban egy új szárnnyal bővült az épület, melyben újabb tantermek kerültek kialakításra. A régi és új épületegyüttes modern számítógépteremmel, fejlesztő teremmel, valamint interaktív táblákkal felszerelt szaktantermekkel várja a dobozi diákokat.

Egykori Széchenyi-Wolkenstein kastély

Amikor az 1880-as években gróf Wolkenstein Oszvald a Rákóczi család leszármazottjaként a településre költözött, ő építette azt a kúriát, amely a Dereszla-domb lábánál található, s ma idősek otthona.

Egykori zsinagóga

Egy 1723-24-ben született összeírás szerint ekkor már 7 zsidó család élt Bodrogkeresztúron, s számuk a 18. század folyamán folyamatosan gyarapodott. A közösség és a hitélet erősödését mutatja, hogy a pesti izraelita hitközség első rabbija, Wahrmann Izrael 1765 előtt Bodrogkeresztúron volt rabbi, s ugyanebből az évből arra nézve is vannak adatok, hogy a keresztúri vásárt Pest megyéből érkező zsidó kereskedők is felkeresték. Néhány évtizeddel később, 1786-ban már 256 zsidó lakost írtak össze a településen 65 háztartásban..

Ellipsum Fürdőkomplexum

Az Ellipsum, Miskolctapolca új fürdőkomplexuma, különleges ellipszis alakú csarnokaival vonzza a látogatókat.

Erzsébet tér

Az Erzsébet tér Miskolc bár legkisebb, de egyik legszebb tere, ahol minden épület az eklektika jegyében épült a Monarchia idején, amikor a város Diósgyőrrel együtt gazdaságilag felvirágzott.

Földes Ferenc Gimnázium

A Földes Ferenc Gimnázium Miskolc egyik legismertebb középiskolája.

Furulyázó pásztor szobra

A település központjában kellemes kis park fogadja az idelátogató turistákat. Közepén a Millennium tiszteletére, a Millennium évében, 2000-ben Doboz Nagyközség Önkormányzata által emeltetett köztéri szobor a „Furulyázó Pásztor” áll, mely az ősi település lakosainak életmódjára utal. Ez a bronzból és mészkőből, népi építészeti stílusban készült szobor Mészáros Attila szobrászművész addigi legnagyobb alkotása volt. A terv elkészítésének kiindulópontja Doboz és a víz kapcsolata volt, ami az itt élő emberek és a település történelmét is meghatározta. Régen Dobozt a Fekete-Körös szinte szigetként zárta közre. Erre utal a kavics formájú alapzat, amely süttői mészkőből készült. A furulyázó pásztorember a település állattenyésztő múltját idézi.

Fülöp, a gólya - gólyafészkek

Néhány éve a település főutcáját még légkábelek csúfították el, amelyek a térség madaraira folyamatos veszélyt jelentettek. A Bodrog közelsége miatt Bodrogkeresztúr a gólyák népszerű élőhelye. A 12 évig a településen élő Fülöp 2018-ban történt elpusztulása azonban kiemelten is felhívta a figyelmet a légkábelek problémájára.

Gömöri pályaudvar

A Gömöri pályaudvar, Miskolc kisebbik vasútállomása, amely már százhuszonöt éve szolgálja az északi országrész felé induló utasokat és szállítmányokat.

Görög katolikus templom

A Bodrogkeresztúri Görögkatolikus Egyházközséget 1766–ban alapították.

Griff ivókút

A településen élő, s Bodrogkeresztúrnak több köztéri alkotást készítő Makoldi Sándor Gyula alkotása 2010 óta oltja szomját a fáradt túrázóknak a település szívében. A Bodrogközben talált honfoglalás kori vezérsírok egyik fontos motívuma a griffmadár, a Fehérlófia meséből is ismert mitikus lény egy hatalmas és félelmetes erő, ami olyan magasságokba is fel tud emelni, ahová másképp nem juthatunk el. Ezért került úgy kialakításra a szobor, hogy a hátára fel lehessen ülni, miközben a saját testéből fakadó éltető vízzel ajándékozza meg a szomjas embereket.

Hámori-tó

A Hámori-tó, Lillafüred egyik legszebb ékköve, a Szeleta oldalába vájt hegyi úton közelíthető meg.

Horváth-tető

A Horváth-tető, Miskolc egyik legkedveltebb zöldterülete, hosszú múltra tekint vissza.

Hősök tere

A Hősök tere Miskolc egyik legfontosabb közterülete, ahol a város múltja és jelene találkozik.

II. János Pál pápa tér

A II. János Pál pápa tér Miskolc egyik legszebb közterülete, amely a diósgyőri lakótelep és a „Szűz Mária neve” római katolikus templom között terül el.

II. Rákóczi Ferenc szobra

1648-ban III. Ferdinánd Rákóczi Györgynek ajándékozta Bodrogkeresztúrt. Fél évszázaddal később, 1699-ben II. Rákóczi Ferenc és Rákóczi Julianna megegyeztek a birtokok szétosztásában, amelynek részeként a település birtokainak tulajdonosa Rákóczi Julianna lett. A Rákóczi-szabadságharc ugyanakkor egész Tokaj-Hegyalja sorsát meghatározta - ennek is köszönhető, hogy Rákóczi életnagyságú mellszobra, amelyet Balogh Géza szobrászművész a Mányoki Ádám által készített festmény alapján öntött bronzba, a település központjában tekinthető meg.

Ipolytarnóci Ősmaradványok

Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület világszerte ismert őslénytani lelőhelyként számon tartott. Ez az Európa-diplomás bemutatóhely egy 17 millió évvel ezelőtti vulkáni katasztrófa által betemetett területként ismert, amelyet gyakran az „ősvilági Pompeii”-ként emlegetnek.

Kakastemplom

A Belvárosi református templom, közismert nevén a Kakastemplom, Miskolc legnagyobb református temploma, melyet aranyozott kakas díszít a közel 70 méteres torony tetején.

Képtár

A Herman Ottó Múzeum „Miskolc anno” kiállítása különleges módon ötvözi a művészetet és a történelmet.

Keresztúri Kincsestár

A település már az időszámításunk előtti időkben is lakott volt. Erre két szenzációs leleteggyüttes felbukkanása is bizonyíték lehet. 1918 tavaszán a Dereszla hegy lábánál munkások aranyból készült ékeszereket találtak, melyről később a régészek megállapították, hogy időszámításuk előtti 1200-as évekből származhatnak.

Községháza

A jelenlegi községháza épülete egykor a Hohenlohe hercegek tulajdonában állt, amelyet 1929-ben vásárolt meg a település vezetése a Kláber-féle cégtől. Az épület vételárát részben az egykori községháza eladásából fedezték, amely akkor a postahivatalnak került átadásra.

Lillafüredi kisvonat

A lillafüredi kisvasút, ismertebb nevén LÁEV (Lillafüredi Állami Erdei Vasút), Magyarország egyik legnépszerűbb keskeny nyomtávú vasútja, mely lenyűgöző vonalvezetése és a Bükk festői tájai miatt különösen kedvelt a kirándulók körében.

Lillafüredi Libegő

A Lillafüredi Libegő különleges élményt nyújt minden látogatónak, akik szeretnék felfedezni a Bükk hegység szépségeit a magasból.

Lillafüredi vízesés

A Bükk szívében, a Palotaszálló mellett található Magyarország legnagyobb vízesése, a lenyűgöző Lillafüredi vízesés, amely 20 méter magasról zúdul alá a teraszos függőkertben.

Lovagi tornák tere

A középkor iránti rajongás kortól függetlenül vonzza az embereket, legyen szó irodalmi művekről, filmekről vagy modern videojátékokról.

Minorita templom

A miskolci Hősök tere egyik legjelentősebb ékessége a Minorita templom.

Miskolci Állatkert

A Miskolci Állatkert a bükki erdőségek lombjai alatt, a Csanyik-völgyben található, ahol már a XIV. században királyi vadaskert várta a látogatókat.

Miskolci Nemzeti Színház

A Miskolci Nemzeti Színház, a mai Magyarország legrégebbi magyar nyelvű kőszínháza, közel kétszáz éves múltra tekint vissza, amely során a színház története szorosan összefonódott a városéval.

Miskolctapolcai Barlangfürdő

A Miskolctapolcai Barlangfürdő a város egyik legnépszerűbb látnivalója, amely különleges élményt nyújt az idelátogatóknak.

Népkert

A Népkert Miskolc egyik legfontosabb közparkja, amely a város életében már a XIX. század második felétől kiemelt szerepet játszik.

Pannon-tenger Múzeum

A miskolci Pannon-tenger Múzeum igazán különleges hely, ahol az idő tengerében merülhetünk el.

Rabbiház

A rabbi 1925 áprilisában halt meg, temetése napján 12.000 vasúti jegy kelt el a keresztúri állomáson. Halálának évfordulóján már a következő években is zarándokok százai látogattak el Bodrogkeresztúrba - ma pedig már nemcsak az évfordulóra érkeznek a zarándokok, hanem az év minden szakában.

Rákóczi-ház

Az egy tömbből álló, négy lakószobás épület elsősorban a szüretek idején szolgált a családnak lakásul. A barokk ház a 17. században épült, ám egy századdal később némiképpen átépítették, ebben a formájában csodálható meg most is. A ház érdekessége, hogy a település legrégebbi nem egyházi épülete, falán pedig ma is olvasható egy latin felirat: „Békesség legyen a te várfalad között, csendesség a te palotáidban”

Református templom

A copf stílusú templom a 18. század végén épült, első ütemben torony nélkül, hiszen a protestánsoknak tilos volt ebben az időszakban templomtrornyot építenük. A tornyát csak 1803-ban kezdték el építeni Ferencz Ignác tokaji építőmester vezetésével. Ebben az időszakban még a mostani Felső utca volt a település főutcája, s II. József rendelkezése értelmében a templomot csak a főutcának háttal, harminc méterrel lejjebb volt szabad megépíteniük protestánsoknak.

Régészeti Látványraktár

A Régészeti Látványraktár a Herman Ottó Múzeum miskolci raktárának egy része, amely betekintést nyújt a látogatóknak a régészeti leletek világába.

Római katolikus templom

A Szent Kereszt felmagasztalására szentelt római katolikus templom eredete a 13. századig vezethető vissza.

Sámson vára

Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén szerepel, korábbi források nem említik. Egy népmonda szerint a vár neve egy Sámson nevű rablóvezérhez köthető. A török időkben Sámson nevű rablóvezérnek volt itt a rejtekhelye, aki a törököknek sok kárt tett, és közülük sokat megölt. A föld alatt volt egy mély pincéje, s oda hordta a kincseit. Ebben a föld alatti pincébe azonban csak egy, a Körös-parton nőtt csonka fűzfa üreges derekán keresztül lehetett bejutni. Kovalovszki Júlia, dobozi származású régész 1964-ben végzett ásatásai alkalmával meghatározta a vár kiterjedését. A Sámson vár két részből áll, egy belső és egy külső várból. Kovalovszki Júlia az egyik ásatási szelvényében egy kaputorony maradványait tárta fel, amely a döngölt földből készült sáncon történő átjárást biztosította. A kaputorony helyén 2006-ben hitelesítő régészeti feltárásra került sor Dr. Béres Mária és Liska András régészek vezetésével. Az ásatás eredményeként sikerült megtalálni a Kovalovszki Júlia által dokumentált kaputorony korábban ismeretlen részletét, és adatokat gyűjteni a sánc szerkezetéről. A korabeli falvak lakossága, különösen az Árpád-kor korai szakaszában alkalmi menedékhelyként használhatta a Körös védett zugában megépített Sámson várat.

Sötétkapu

A Sötétkapu Miskolc egyik legősibb belső kapuja, amely áthidalóként kapcsolja össze a régmúltat a jelennel.

Széchenyi utca

A Széchenyi utca, Miskolc fő ütőere, mindig is a város központja és legfontosabb útvonala volt.

Széchy Tamás Emlékház, Helytörténeti Gyűjtemény és Alkotóház

Településünk kiemelt kulturális és hagyományőrző színtere a Széchy Tamás Emlékház, Helytörténeti Gyűjtemény és Alkotóház. Minden idők egyik legeredményesebb magyar úszóedzőjének Széchy Tamásnak, Doboz első díszpolgárának emlékét őrzi ez a ház. Ebben a házban töltötte gyermekkorát, édesanyja volt a postahivatal vezetője. Ez az épület 2008-ig szolgálta az embereket, mint postahivatal, a későbbiekben egy pályázatnak köszönhetően felújításra és kisebb átalakításra került az épület, majd elnyerte mai arculatát. 2012-ben ismét az emberek használatába került, mert ebben a házban kaptak helyet az úszópápa személyes tárgyai egy állandó kiállításnak adva ezzel lehetőséget, illetve itt kapott helyet a helytörténeti gyűjtemény is, amely a lakosság által felajánlott tárgyak mellett a Dobozi Népművészeti Egyesület tagjainak keze munkáját is dicséri. Legújabb, Postatörténeti tárlata 2024-ben nyílt meg. Ez a ház ad otthont minden, olyan kézműves foglalkozásnak, tábornak és rendezvénynek, mely nem hagyja elfeledni a régmúlt hagyományait és hűen továbbörökíti a jövő nemzedékének. Fő cél a helyi hagyományok, értékek tiszteletének átörökítése „Apáról fiúra”. Élő ház, rendezvénytér saját gyógynövényes kerttel. Az emlékház előzetes egyeztetést követően látogatható.

Szeleta Park Látogatóközpont

A Szeleta Park Látogatóközpont igazi időutazásra invitálja látogatóit, ahol a történelem és a természet csodái találkoznak.

Szent Háromság ortodox templom

A Szentháromság ortodox templom Miskolc belvárosában, egy hátsó udvarban található, tornya csak néhány helyről tűnik elő.

Szent István tér

A Szent István tér Miskolc egyik központi helyszíne, amely az Avas és a belváros között terül el, és az elmúlt évtizedekben fokozatosan vált a város közösségi életének fontos színterévé.

Szent Kereszt Felmagasztalása katolikus templom és kripta

A volt kastély mögött a Holt Fekete Körös ágától körülölelve 3,7 hektáros kastélypark fekszik, melyet az 1880-as években alakított ki a Wenckheim család. A park legmagasabb pontján található a környék „ékszerdobozának” nevezett neoromán stílusú Szent Kereszt kápolna és kripta. Dénes gróf 1902-ben Viktor Siedek bécsi építésvállalkozó terve alapján megépítette a neoromán stílusban a kegyúri templomot és a kerek temetőkápolnát, a kriptát. A kápolna 250 ezer koronába került. A templom alapjának kiásását 1857-ben a dobozi napszámosok egy hét alatt elvégezték. Az épületeket 1902. június 7-én szentelte fel Schlauch Lőrinc váradi püspök. A korabeli leírások szerint a gerlai hídnál száz lovas fogadta a felszentelést végző püspököt, akit a templom bejáratáig kísértek. A felszentelést követő ünnepi ebédre 800 ebédjegyet osztottak ki az építkezés munkásai között. A belső rész gazdagon díszített, a templomban minden oszlop és lépcső márványból készült. A színes ablakokat, a három oltárképet és a mennyezeti festményeket 24 karátos aranylemezekkel borított mozaik képeit tiroli festőművészek készítették. A templom és a hozzátartozó családi kripta előzetes bejelentkezést követően látogatható.

Szerelmesek hídja

Miskolc egyik különleges látványossága a Szerelmesek hídja, amely a Szinva patak fölött ível át, és nemcsak közlekedési útvonal, hanem a szerelmesek fogadalmainak színhelye is.

Szinva patak

A Szinva patak, a miskolciak kedvelt jelképe, Lillafüred fölött ered, és a várost nyugatról keletre szeli át, mielőtt a Sajóba torkollik.

Szinva terasz

Hajdanán Kis-Velenczének nevezték Miskolc azon részét, amit ma Szinva teraszként ismerünk.

Tiszai pályaudvar

A miskolci Tiszai pályaudvar története szorosan összefonódik a magyar vasút fejlődésével.

Városháza

A Városháza Miskolc egyik központi épületegyüttese, amely négy részből áll és a belvárosi sétálóutca végén található.

Villanyrendőr

A „Villanyrendőr” neve minden miskolci számára ismert, de az ide érkező turisták gyakran értetlenül fogadják ezt a furcsa elnevezést.

Weidlich-palota

A Weidlich-palota, Miskolc egyik legikonikusabb épülete, több mint száz éve a főutca ékköve.

Wenckheim Kastélypark

A volt kastély mögött a Holt- Fekete-Körös ágától körülölelve 3,7 hektáros kastélypark fekszik, melyet az 1880-as években alakítottak ki a Wenckheimek, angol stílusban. Jellemző fái: kocsányos tölgyek, platánfák, hársak, vadgesztenyék, páfrányfenyő és erdei fenyő facsoportok. A park 1979 óta természetvédelmi terület, Doboz Nagyközség vezetősége ennek a parknak a rehabilitációját elsőrangú feladatnak tekinti. A parkban több százévesnél is idősebb gyönyörű fa látható. A ligetes angolparkban találjuk a családi mauzóleumot és a kápolnát is (1896-1902). A park rehabilitációjára 2006-ban került sor, mely igyekezett az egykori állapotot visszaállítani új növények beültetésekkel, ágyások kialakításával, a már elhalt fák pótlásával. A gondozott és látványos park a település kedvelt pontja, idős, fiatal egyaránt szívesen sétál a több évszázadot megélt fák alatt és tölti itt szabadidejét. Szívesen invitáljuk vendégeinek is e csodálatos természeti környezetbe, melynek klímáját a Holt- Fekete-Körös teszi sajátossá. A parkba 4 híd vezet, így beláthatóbbá tenni a település központjában található természeti csodát. A park nyugati részén szoborpark található, egykori magyar királyok emléke előtt tisztelegve. A parkot körbejárva és fantáziának megmozgatva eltudjuk képzelni az egykori Wenckheim uradalom hétköznapjait, hisz az egykori kastély, az Ybl Miklós által tervezett Magtár és a park legmagasabb pontján található kápolna és kripta szinte egymástól „kéznyújtásnyira” vannak. Ha Dobozon jár ezt a programot ne hagyja ki!

Ybl Miklós tervezte Magtár

A Magtár 1863-ban épült műemlék jellegű épület. A község kimagasló ipar- és építészettörténeti emléke Ybl Miklós tervei alapján építették meg az egykori Wenckheim birtok számára. Ez a magtár igazi előfutára a mai architektonikus törekvéseknek. Az épület T-alaprajzú, háromemeletes, zárt tömb, egyszerű bélletes, gótizáló ablakokkal. Az ablakok között alulról felfutó lizénák vannak, a második emelet felett pedig párkány, és a harmadik emelet nyílásai gyöngyként koronázzák az épületet, melyen alacsony nyeregtető található. A tömböt a mellette álló szárítótoronnyal a második emeletig egyetlen köríves nyílás köti össze. Ez fedett aláhajtóként szolgált a szállítókocsik számára. A nagyobbik téglalap alaprajzú rész három szinten volt alkalmas gabonatárolásra, ez funkcionált magtárként. Ehhez az épületszárnyhoz csatlakozik merőlegesen a silórész, amely szintén háromemeletes. A közepén félköríves boltozat található, valamint a jobb oldali részén a szárítósiló helyezkedett el. 1985-ben a vihar által súlyosan megrongált tetőzetet helyreállították, további munkálatokra azonban nem került sor. A magtár 1944-ig az uradalom majd a Földműves Szövetkezet, utána a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat használatában volt, 1962-ben a dobozi Petőfi Tsz vásárolta meg az épületet. A Termelőszövetkezet vezetősége látva a rohamos állagromlást tervbe vette az épület felújítását, de a szükséges pénzeszközt nem tudta biztosítani. A magtár napjainkra erősen leromlott állapota ellenére is agrártörténeti emléknek számít. Jelenleg magántulajdonban van.

Zsófia-kilátó

A Zsófia-kilátó, Lillafüred egyik ikonikus látványossága, több mint 120 év történelmét őrzi.