"

Desztinációk fenntarthatósági értékelése: az I-DEST kérdései és GSTC–SDG kapcsolatai

Hogyan látható, hogy egy turisztikai desztináció hol tart a fenntarthatóság felé vezető úton? Ehhez nem elég egyetlen környezeti adat. A turizmus irányítását, a természeti és kulturális értékek védelmét, a helyi közösség helyzetét és a vállalkozások működését együtt kell vizsgálni.

Az I-DEST desztinációs önértékelése és monitoringja ebben segít. A rendelkezésre álló adatok és dokumentumok alapján áttekinthetővé teszi a már működő gyakorlatokat, az adathiányokat és azokat a területeket, ahol további fejlesztésre van szükség.

Milyen szakmai alapokra építünk?

Az Innotime a Global Sustainable Tourism Council (GSTC) tagja. Munkánkban GSTC-auditori, valamint Green Destinations felkészítői és auditori tapasztalatra támaszkodunk. Az I-DEST desztinációs értékelésének szakmai tájékozódási pontjai a GSTC desztinációs standardja és a Green Destinations desztinációs standardja.

A két standardhoz kapcsolódó témák között természetes az átfedés: a Green Destinations standardja is igazodik a GSTC nemzetközi követelményeihez. Az I-DEST ezeket a szempontokat saját adatgyűjtési és értékelési módszertanában, a desztinációk gyakorlati döntéseit támogató rendszerként alkalmazza. Az értékelés abban segít, hogy egy desztináció lássa, milyen feladatok várnak rá a fenntarthatóbb működés és adott esetben egy nemzetközi elismerés vagy tanúsítás felé vezető úton.

Mit vizsgálunk?

Az értékelés hat, egymással összefüggő területre terjed ki.

Desztinációmenedzsment

Azt vizsgáljuk, hogyan szervezik és irányítják a turizmust: vannak-e felelős szereplők, stratégiák, együttműködések és rendszeresen követett célok. Ide tartozik a látogatói terhelés kezelése és annak figyelemmel kísérése is, hogy a turizmus milyen hatással van a desztinációra.

Természet és táj

Ez a terület a természeti értékek, az élőhelyek, a fajok és a tájkép védelmével foglalkozik. Az értékelés arra is kiterjed, hogyan előzik meg vagy kezelik a turizmus természetre gyakorolt kedvezőtlen hatásait.

Környezet és éghajlat

Áttekintjük többek között a víz- és energiagazdálkodást, a hulladékkezelést, a közlekedés környezeti hatásait, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. A cél az, hogy a tervek mellett a rendelkezésre álló adatok és a megvalósult intézkedések is láthatóvá váljanak.

Kultúra és hagyományok

Vizsgáljuk az épített és szellemi kulturális örökség megőrzését, a helyi hagyományok bemutatását és azt, hogy a turizmus miként működik együtt a kulturális értékeket hordozó közösségekkel.

Szociális jólét

A turizmus a helyiek életére is hat. Ezért foglalkozunk a lakosság részvételével, a helyi gazdasági lehetőségekkel, az akadálymentességgel, a munkafeltételekkel, valamint a lakosok és a látogatók biztonságával.

Üzlet és kommunikáció

Áttekintjük, hogyan vonják be a turisztikai vállalkozásokat a fenntarthatóbb működésbe, és milyen információkat kapnak a látogatók. A pontos kommunikáció itt különösen fontos: egy desztinációról közzétett állításnak azt kell tükröznie, ami ténylegesen megvalósult és alátámasztható.

Hogyan kapcsolódik az értékelés a GSTC-hez és az SDG-khez?

Az I-DEST a vizsgált területeket összekapcsolja a GSTC desztinációs követelményeivel és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival (SDG-k). Ez segít elhelyezni a helyi eredményeket a nemzetközi fenntartható turisztikai szempontok között. A kapcsolat szakmai megfeleltetés: önmagában nem jelenti azt, hogy a desztináció teljesíti valamely standard minden követelményét, vagy tanúsítást szerzett.

Mit jelentenek a közzétett desztinációs adatok?

Az I-DEST-ben megjelenő adatokat mindig a megjelölt desztinációra és időszakra kell értelmezni. Ahol eredményt vagy konkrét gyakorlatot teszünk közzé, jelezzük az információ forrását és státuszát: a desztináció szolgáltatta-e, az I-DEST ellenőrizte-e az alátámasztó információt, vagy független tanúsító szervezet által kiadott tanúsítványról van szó.

A desztináció által megadott adat, az I-DEST által áttekintett dokumentum és a független tanúsítás eltérő bizonyító erővel bír. Ezt a különbséget a nyilvános bemutatásban is megtartjuk. Ha egy adat nem áll rendelkezésre, azt nem tekintjük automatikusan kedvezőtlen teljesítménynek: adathiányként jelezzük.

A részletes kérdéssor, az értékelési szabályok és a háttérdokumentumok az I-DEST belső módszertanának részei. A nyilvános tájékoztatás célja, hogy az eredmények érthetők és ellenőrizhető állításokra épülők legyenek, miközben a részt vevő desztinációk adatait a közzétételre vonatkozó megállapodások szerint kezeljük.

Mire használható az eredmény?

Az értékelés támogatja a stratégiai tervezést, a fejlesztési feladatok kijelölését és a változások követését. Segíthet abban is, hogy a desztináció összegyűjtse a későbbi minősítési vagy tanúsítási felkészüléshez szükséges adatokat és bizonyítékokat.

Az I-DEST önértékelése és monitoringja nem független audit, és nem helyettesíti a Green Destinations vagy más tanúsító szervezet hivatalos értékelését. A nyilvánosan bemutatott eredmények a megjelölt adatokra és vizsgált területekre vonatkoznak, nem általános kijelentések arról, hogy egy desztináció egészében „fenntartható”.

Hogyan értelmezhetők a desztinációs Scorecardok?

Az I-DEST a desztináció hozzájárulásával közzéteheti önértékelésének Scorecardját. A Scorecard a hat fő tématerület és azok altémái szerint mutatja meg, hány kérdés tartozik az adott területhez, és milyen százalékos eredmény született az I-DEST önértékelésében.

A százalékos érték a megjelölt időszakban, az I-DEST módszertana szerint számított eredmény. Nem azt jelenti, hogy a desztináció ugyanekkora arányban fenntartható, és nem fejez ki GSTC- vagy Green Destinations-minősítési fokozatot. Az eredmény értelmezéséhez jelezzük, mely válaszok és adatok kerültek az értékelésbe, mi a százalék számításának alapja, és hogyan kezeljük a hiányzó információkat.

A Scorecard önértékelési és fejlesztési eszköz. Az adatok forrását és ellenőrzésük státuszát külön jelöljük; a Scorecard nem független tanúsítvány.

További oldalak

Partnereink