I-DEST – intelligens, fenntartható és adatvezérelt turisztikai menedzsment a teljes turisztikai ökoszisztéma számára

Az I-DEST Szolgáltatói fenntarthatósági kérdőívének kitöltésével a turisztikai vállalkozások ingyenesen mérhetik fel, hogy működésük milyen mértékben felel meg a nemzetközi fenntartható turisztikai elveknek.

A kérdőív több mint 80 szempont alapján vizsgálja többek között:

• a fenntartható működés irányítását;
• az energia- és vízfelhasználást;
• a hulladék- és élelmiszerpazarlás csökkentését;
• a helyi termékek és beszállítók szerepét;
• a munkavállalókkal és a helyi közösséggel való kapcsolatot;
• a kulturális és természeti értékek védelmét;
• az állatjóléti és etikai gyakorlatokat;
• a vendégek tájékoztatását;
• a különböző hozzáférési igények figyelembevételét.

Az értékelés a Global Sustainable Tourism Council – GSTC – szempontjaira épül. A kérdőív kitöltése ugyanakkor önértékelés: önmagában nem jelent GSTC-minősítést vagy független fenntarthatósági tanúsítást. A GSTC kritériumai közös nemzetközi alapot adnak annak meghatározásához, hogy a fenntartható turizmusban milyen területekkel szükséges foglalkozni.

A szolgáltató maga döntheti el, hogy az önértékelés során megadott fenntarthatósági információk közül mit tesz láthatóvá a vendégek számára.

A fenntartható turizmus társadalmi oldala nem választható el a hozzáférhetőségtől. Az I-DEST ezért nem egyetlen általános „akadálymentes” jelölést használ, hanem külön vizsgálja, hogy a szolgáltatás milyen feltételeket biztosít az eltérő igényű vendégek számára.

Az önértékelés többek között kiterjedhet:

• a mozgásukban korlátozott vendégekre;
• a vak és gyengénlátó látogatókra;
• a siket és nagyothalló vendégekre;
• az autista vagy más speciális támogatást igénylő látogatókra;
• a szenior vendégekre;
• a kisgyermekkel érkező családokra.

A cél nem az, hogy egyetlen jelzővel elfedjük a szolgáltatás részleteit. A vendégek konkrét információt kaphatnak például a parkolóról, a bejáratról, a mosdókról, a szobákról, a tájékoztatás módjáról vagy az igénybe vehető segítségről. Ez teszi lehetővé, hogy valóban felkészülten dönthessenek.

A kérdőív kitöltése után a szolgáltató saját belső dashboardján láthatja fenntarthatósági eredményeit és az egyes tématerületek állapotát.

A rendszer nemcsak azt mutatja meg, hogy mely területeken teljesít jól, hanem személyre szabott fejlesztési információkat is ad. Így könnyebben eldönthető, hogy a következő időszakban például az energiafogyasztás mérésével, a helyi beszerzések növelésével, a hozzáférhetőségi információk pontosításával vagy a vendégek jobb tájékoztatásával érdemes-e foglalkozni.

A dashboardon követhető:

• az aktuális fenntarthatósági index;
• az egyes fő témakörök eredménye;
• a korábbi kitöltésekhez viszonyított változás;
• a fejlesztendő területek;
• a szolgáltatáshoz kapcsolódó ajánlások;
• a család-, kerékpáros- és kisállatbarát jellemzők;
• az akadálymentesség különböző célcsoportokra számított eredménye;
• a rendszerben elérhető vendégaktivitások és visszajelzések.

A szolgáltatói adatok megfelelő adatkezelés és anonimizálás mellett a desztináció összesített monitoringját is segíthetik. A desztináció így nem feltételezésekből, hanem a helyi szolgáltatók által megadott adatokból láthatja, mely területeken történt előrelépés, és hol van szükség közös programokra vagy támogatásra. 

Az I-DEST e-learning platform a kérdőívhez és a dashboardhoz kapcsolódó gyakorlati tudásbázis.

A rövid, önállóan feldolgozható tananyagok segítenek megérteni, mit jelentenek a nemzetközi kritériumok a napi működésben. Nem általános fenntarthatósági elméletet kínálnak, hanem turisztikai példákon keresztül mutatják be, hogyan lehet egy-egy intézkedést előkészíteni, bevezetni, mérni és a vendégek felé megfelelően kommunikálni.

A képzések témái kapcsolódhatnak többek között:

• az energia- és víztakarékossághoz;
• a hulladék és az egyszer használatos termékek csökkentéséhez;
• a helyi beszerzéshez;
• az ételpazarlás megelőzéséhez;
• a befogadó vendégfogadáshoz;
• a kulturális és természeti örökség védelméhez;
• az etikus kommunikációhoz;
• a vendégek bevonásához;
• a fenntarthatósági tanúsításokra történő felkészüléshez.

A szolgáltató saját eredményei alapján választhatja ki azokat a tananyagokat, amelyek a következő fejlesztési lépéseihez a leginkább kapcsolódnak.

A vendégek számára a fenntarthatóság sokszor elvont fogalom. Az I-DEST Fenntarthatósági Kihívások program ezért a szolgáltatók konkrét intézkedéseit játékos, helyben teljesíthető feladatokká alakítja.

A látogató digitális pecsétet szerezhet például akkor, ha:

• újratölti a kulacsát;
• szelektíven gyűjti a hulladékot;
• helyi alapanyagból készült ételt választ;
• vasúttal vagy közösségi közlekedéssel érkezik;
• gyalog vagy kerékpárral fedezi fel a környéket;
• növényi fogást rendel;
• helyi termelőtől vásárol;
• részt vesz egy kulturális, természetvédelmi vagy közösségi programban.

Egy kihívás csak olyan szolgáltatónál jelenhet meg, amely a teljesítéshez szükséges feltételeket valóban biztosítja. A helyszíni QR-kód összekapcsolja a vállalást a tényleges vendégélménnyel. A vendég nem egy általános zöld üzenetet kap, hanem pontosan látja, milyen cselekvésre van lehetősége az adott helyen.

A szolgáltató a saját dashboardján beállíthatja, mely kihívások feltételeit teljesíti, és melyeket kívánja elérhetővé tenni vendégei számára.

A fenntarthatósági kommunikáció akkor hiteles, ha a vendég számára is érthető, pontosan mire vonatkozik.

Ezért az I-DEST nyilvános szolgáltatói adatlapjain nem önmagukban álló jelzők, hanem konkrét információk jelennek meg. Például:

• a vállalkozás megújuló energiát használ;
• a vendégek számára kulacstöltési lehetőséget biztosít;
• legalább négyféle hulladék elkülönítésére van lehetőség;
• az étlap meghatározott része helyi alapanyagokra épül;
• két teljes értékű növényi főétel érhető el;
• részletes akadálymentességi információ található a honlapon;
• a szolgáltató nem kínál állatok kizsákmányolására épülő programot;
• nemzetközi vagy nemzeti fenntarthatósági tanúsítvánnyal rendelkezik.

Az I-DEST-ben három információtípus elkülönül egymástól:

Önértékelési eredmény: a szolgáltató kérdőívben megadott válaszai alapján számított index.

Konkrét vállalás vagy szolgáltatás: a vendég számára ténylegesen elérhető intézkedés, például kulacstöltő, kerékpártároló vagy növényi étel.

Független tanúsítás: külső tanúsító szervezet által kiadott, érvényes minősítés.

Az önértékelési eredmény nem helyettesíti a független tanúsítást, ugyanakkor segíthet annak előkészítésében. A szolgáltató az adatokat módosíthatja, frissítheti, és meghatározhatja, mely információkat teszi közzé.

Az I-DEST Etikai és fenntarthatósági kódexe közös viszonyítási pontot ad a rendszerben részt vevő szolgáltatók és utazók számára.

A kódex olyan alapelveket foglal össze, mint:

• a helyi közösségek és kultúrák tisztelete;
• a természeti területek kíméletes használata;
• az emberi méltóság és az egyenlő bánásmód;
• a gyermekek és kiszolgáltatott csoportok védelme;
• a tisztességes tájékoztatás;
• a valós fenntarthatósági állítások;
• az állatokkal való felelős bánásmód;
• a személyes és üzleti adatok védelme.

A kódex nem helyettesíti a jogszabályokat vagy az ágazati előírásokat. Azt mutatja meg, milyen magatartást vár el az I-DEST közössége azoktól, akik szolgáltatóként vagy vendégként használják a rendszert.

A turisztikai szolgáltatók saját anyanyelvükön tölthetik fel bemutatkozásukat, szolgáltatásaikat, programjaikat és gyakorlati információikat.

Az I-DEST a tartalmat automatikusan 20 nyelvre fordítja, így nincs szükség arra, hogy a szolgáltató minden nyelvi változatot külön elkészítsen és karbantartson.

A többnyelvű rendszer kiterjedhet:

• a szolgáltatói adatlapokra;
• a programokra és eseményekre;
• a fenntarthatósági információkra;
• az útvonalak megállóira;
• az audioguide-szövegekre;
• a vendégeknek szóló kihívásokra;
• az adminisztrációs és dashboardfelületekre.

Az automatikus fordítás kiindulási alapot biztosít, a tartalom pedig szükség esetén ellenőrizhető és pontosítható.

Az I-DEST belső adminisztrációs felületén a programok és események desztinációs szinten is összehangolhatók.

A szolgáltató saját eseményei bekerülhetnek a közös eseménynaptárba, ahol a desztináció kezelője egységes szerkezetben láthatja és rendezheti a helyi kínálatot. Ez segíti:

• a programütközések felismerését;
• a szezonális és tematikus kínálat tervezését;
• a szolgáltatók közötti együttműködést;
• a programok több nyelven történő megjelenítését;
• a közös kommunikációt;
• a látogatók időbeli és térbeli eloszlásának javítását.

A szolgáltató nem elszigetelt adatlapként jelenik meg, hanem a desztináció teljes kínálatának részeként.

Az I-DEST útvonaltervezőjével a szolgáltatók és a desztinációk több megállóból álló tematikus útvonalakat készíthetnek.

Az útvonal kapcsolódhat például:

• helyi gasztronómiához;
• bor- vagy kézműves hagyományokhoz;
• épített örökséghez;
• természeti értékekhez;
• kerékpáros vagy gyalogos programokhoz;
• családi felfedezőutakhoz;
• fenntarthatósági kihívásokhoz;
• több szolgáltató közös ajánlatához.

Az egyes állomásokhoz leírás, kép, térképi információ és audioguide-tartalom rendelhető. Kültéri útvonalon a tartalom GPS-alapon, beltérben pedig QR-kódhoz kapcsolva is elérhetővé tehető.

Az útvonalak automatikusan többnyelvűvé válhatnak, így a helyi történetek és szolgáltatások nemzetközi vendégkör számára is bemutathatók. Az útvonaltervező nemcsak navigációs eszköz: önálló, értékesíthető vagy kommunikálható turisztikai termék létrehozását támogatja.

Az I-DEST rendszeréhez többek között az alábbi szolgáltatók kapcsolódhatnak:

• szálláshelyek;
• éttermek, kávézók és vendéglátóhelyek;
• múzeumok és látogatóközpontok;
• kulturális és természeti attrakciók;
• aktív- és ökoturisztikai szolgáltatók, geoparkok, nemzeti parkok, Natúrparkok;
• helyi termelők és kézművesek;
• programszervezők;
• rendezvényhelyszínek;
• idegenvezetők;
• utazási irodák;
• kulturális és tematikus útvonalak tagjai, illetve menedzsmentje;
• tematikus és regionális turisztikai hálózatok;
• Tourinform irodák és desztinációmenedzsment-szervezetek.

A rendszer kisebb családi vállalkozások és nagyobb turisztikai szolgáltatók számára is használható. A fenntarthatósági fejlődés nem egyetlen elérendő állapotként, hanem rendszeresen frissíthető folyamatként jelenik meg.

A kérdőív megmutatja, mely területeken áll jól, és hol érdemes további intézkedéseket terveznie.

Hozza létre vagy egészítse ki szolgáltatói adatlapját a gyakorlati, akadálymentességi és fenntarthatósági információkkal.

Ön határozza meg, mely adatokat, vállalásokat és eredményeket szeretné megmutatni a vendégeknek.

Tekintse át saját eredményeit, válassza ki a fejlesztendő területeket, és kapcsolja hozzájuk a megfelelő tananyagokat.

Állítsa be, mely fenntarthatósági feladatokat teljesíthetik vendégei az Ön szolgáltatásánál.

Kapcsolja eseményeit a desztináció naptárához, vagy készítsen többnyelvű, audioguide-dal támogatott útvonalat.

Az I-DEST abban segít, hogy a turisztikai szolgáltató ne általános zöld üzeneteket fogalmazzon meg, hanem pontosan megmutassa, mit tesz már most, milyen eredményeket ért el, és miben szeretne tovább fejlődni.

A vendég így nem egy címke alapján dönt. Megismerheti a szolgáltatás konkrét jellemzőit, a vállalkozás intézkedéseit, az elérhető fenntarthatósági kihívásokat, az akadálymentességi feltételeket és az esetleges független tanúsítványokat.

A szolgáltató pedig egyetlen rendszerben kap önértékelést, fejlesztési információt, képzést, többnyelvű megjelenést, vendégbevonási eszközöket és desztinációs kapcsolódási lehetőséget.