Helyszínek az útvonalon

• Községháza A jelenlegi községháza épülete egykor a Hohenlohe hercegek tulajdonában állt, amelyet 1929-ben vásárolt meg a település vezetése a Kláber-féle cégtől. Az épület vételárát részben az egykori községháza eladásából fedezték, amely akkor a postahivatalnak került átadásra.
• Keresztúri Kincsestár A település már az időszámításunk előtti időkben is lakott volt. Erre két szenzációs leleteggyüttes felbukkanása is bizonyíték lehet. 1918 tavaszán a Dereszla hegy lábánál munkások aranyból készült ékeszereket találtak, melyről később a régészek megállapították, hogy időszámításuk előtti 1200-as évekből származhatnak.
• II. Rákóczi Ferenc szobra 1648-ban III. Ferdinánd Rákóczi Györgynek ajándékozta Bodrogkeresztúrt. Fél évszázaddal később, 1699-ben II. Rákóczi Ferenc és Rákóczi Julianna megegyeztek a birtokok szétosztásában, amelynek részeként a település birtokainak tulajdonosa Rákóczi Julianna lett. A Rákóczi-szabadságharc ugyanakkor egész Tokaj-Hegyalja sorsát meghatározta - ennek is köszönhető, hogy Rákóczi életnagyságú mellszobra, amelyet Balogh Géza szobrászművész a Mányoki Ádám által készített festmény alapján öntött bronzba, a település központjában tekinthető meg.
• Griff ivókút A településen élő, s Bodrogkeresztúrnak több köztéri alkotást készítő Makoldi Sándor Gyula alkotása 2010 óta oltja szomját a fáradt túrázóknak a település szívében.
• Rabbiház A rabbi 1925 áprilisában halt meg, temetése napján 12.000 vasúti jegy kelt el a keresztúri állomáson. Halálának évfordulóján már a következő években is zarándokok százai látogattak el Bodrogkeresztúrba - ma pedig már nemcsak az évfordulóra érkeznek a zarándokok, hanem az év minden szakában.
• Gólyavédelmi központ A bodrogkeresztúri Gólyavédelmi Központ egy különleges természetvédelmi és ismeretterjesztő látogatóhely Tokaj-Hegyalján, amely a fehér gólya és az ártéri élőhelyek kapcsolatát mutatja be közérthető, élményalapú formában. Az egykori zsinagógában létrejött központ célja, hogy közelebb hozza a látogatókhoz ezt az ikonikus madárfajt, miközben bemutatja a Bodrogzug térségének természeti értékeit, a hagyományos tájhasználat szerepét és az ember–természet együttélésének lehetőségeit.
• Fülöp, a gólya - gólyafészkek Bodrogkeresztúron Néhány éve a település főutcáját még légkábelek csúfították el, amelyek a térség madaraira folyamatos veszélyt jelentettek. A Bodrog közelsége miatt Bodrogkeresztúr a gólyák népszerű élőhelye. A 12 évig a településen élő Fülöp 2018-ban történt elpusztulása azonban kiemelten is felhívta a figyelmet a légkábelek problémájára.
• Bodrog A Bodrog a Kárpát-medence egyik legjellegzetesebb, ártéri karakterű folyója, amely a teljes vízfolyás mentén évszázadok óta meghatározza a partján élők mindennapjait. A településszerkezet, a közlekedési utak és a gazdálkodás sok helyen a folyó vízjárásához igazodott: az árhullámok miatt a régebbi beépítések jellemzően magasabb térszínekre kerültek, a folyóhoz közelebb pedig az ártéri rétek, ligeterdők és holtágak mozaikos világa formálta a tájat. A Bodrog nemcsak kihívást jelentett, hanem erőforrást is: halban gazdag vize, a folyó menti gyümölcsösök és rétek, valamint a párás mikroklíma a térség több pontján hozzájárult a helyi megélhetéshez, és közvetve a tokaji borvidék szőlőterületeinek klimatikus sajátosságaihoz is.
• I. világháborús emlékmű 1914. július 31-én este 9 órakor iszonyú hír rendítette meg a község lakosságát. Mint vészjósló harsona szállt az éjszaka leple alatt a dobszó és a község akkori kisbírója, Rozgonyi Károly akadozott hangon kiabálta a falun: “Kitört a háború!”.
• Széchenyi-Wolkenstein kastély - Bodrogkeresztúr Sajnos ma már nem tekinthető meg eredeti formájában a bodrogkeresztúri Széchenyi-Wolkenstein kastély, pedig 1922-ben egy Ybl-díjas építész, Id. Kotsis Iván tervei alapján készült el Széchenyi-Wolkenstein Ernő és felesége számára.
• Református templom A copf stílusú templom a 18. század végén épült, első ütemben torony nélkül, hiszen a protestánsoknak tilos volt ebben az időszakban templomtrornyot építenük. A tornyát csak 1803-ban kezdték el építeni Ferencz Ignác tokaji építőmester vezetésével. Ebben az időszakban még a mostani Felső utca volt a település főutcája, s II. József rendelkezése értelmében a templomot csak a főutcának háttal, harminc méterrel lejjebb volt szabad megépíteniük protestánsoknak.
• Római katolikus templom A Szent Kereszt felmagasztalására szentelt római katolikus templom eredete a 13. századig vezethető vissza.
• Szent György Nagyvértanú görögkatolikus templom A Bodrogkeresztúri Görögkatolikus Egyházközséget 1766–ban alapították.
• Kilátópont Aki felsétál a település fölött található kilátópontra, nemcsak a páratlan látványt élvezheti, hanem megérezhet valamit abból a misztikumból is, amellyel a térség lakossága maga is évszázadok óta viseltetik a környezete iránt. Csodálattal, de egyben alázattal: a helyi mesék egy olyan világot mutatnak be, ahol az emberek nem uralják a természetet, hanem alárendelik magukat a természet sajátos törvényeinek, cserében a természet megajándékozza őket minden elképzelhető jóval.
• Acetánia Az Acetánia Látogatóközpont egy különleges, tematikus látogatóhely Tokaj-Hegyalja szívében, amely az ecetkészítés kultúráját, történetét és kortárs értelmezését mutatja be élményszerű formában. Az Acetánia célja, hogy egy hétköznapi alapanyagon keresztül – az eceten át – hívja fel a figyelmet a helyi tudás, a kézműves élelmiszer-előállítás és a tudatos fogyasztás értékeire, miközben szorosan kapcsolódik Bodrogkeresztúr gasztronómiai és borászati hagyományaihoz.