Bodrogkeresztúr
A település története ősi időkre nyúlik vissza, és nevét a Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomról kapta. Bodrogkeresztúr neve először egy 1239-ben kelt oklevélben szerepel. 1411-től a község a tokaji váruradalom része lett, amelynek urai között találjuk Garai Jánost, Brankovics Györgyöt, Hunyadi Jánost és feleségét, később pedig Hunyadi Mátyást, aki Szapolyai Imrének zálogosította a települést. Az 1517-es és 1520-as urbáriumok Bodrogkeresztúrt már mezővárosként említik, amelynek népessége akkoriban meghaladta Tokajét. Bár egy összeírás szerint a törökök 1567 előtt elpusztították, a település hamar újjáépült, és gazdasági, társadalmi élete ismét fellendült. A 17. században Bodrogkeresztúrban évente négy országos vásárt tartottak, mindennapos piaca volt, mészárszéket üzemeltetett, bormérési joggal rendelkezett, saját bírót választhatott, és pallosjoggal is bírt. Birtokosai között szerepeltek Bocskai István, Báthory Gábor, valamint a Rákóczi család. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc bukása után a település gazdaságilag kimerülve, kifosztva kezdte a 18. századot. Ennek ellenére, a szőlőtermesztésnek, a borkészítésnek és a helyiek szívós munkájának köszönhetően Bodrogkeresztúr újjáéledt. A 19. század folyamán a mezővárosok megszűnésével Bodrogkeresztúr községgé vált.
- Gyalog
- Lóval
- Biciklivel
- Elektromos biciklivel
- Motorral
- Autóval
Látnivalók, programok
Közösségi közlekedés
- vasút
- busz
- hajó
Parkolási információ
A településen belül a főút két oldalán ingyenes parkolásra van lehetőség. Ezen kívül az általános iskola mellett lekanyarodva a Bodrog mentén szintén kijelölt parkolóhelyek várják a látpgatókat.
- Ingyenes kültéri parkolás elérhető
- Ingyenes buszparkoló elérhető
Fenntarthatósági szint
Desztinációmenedzsment 54%
- Látogatómenedzsment: 80%
- Elkötelezettség és szervezettség: 25%
- Tervezés & fejlesztés: 17%
- Monitoring és jelentéskészítés: 50%
- Jogi és etikai megfelelés: 100%
Természet és táj 80%
- Természet és a vadon élő állatok védelme: 100%
- Természet és természetvédelem: 60%
Környezet és éghajlat 42%
- Földhasználat és szennyezés: 33%
- Vízgazdálkodás: 40%
- Energia, fenntartható mobilitás és éghajlatváltozás: 29%
- Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: 50%
- Hulladék és újrahasznosítás: 60%
Kultúra és hagyományok 100%
- Kulturális örökség: 100%
- Emberek és hagyományok: 100%
Szociális jólét 75%
- Egészség és biztonság: 50%
- Helyi gazdaság: 90%
- Társadalmi-gazdasági hatások: 50%
- Közösségi részvétel: 100%
- Emberi méltóság: 86%
Üzlet és kommunikáció 61%
- Üzleti észrevétel: 22%
- Tájékoztatás és marketing: 100%
Fenntarthatósági szint
Fenntarthatósági szint