"

Bodrogkeresztúr

A település története ősi időkre nyúlik vissza, és nevét a Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomról kapta. Bodrogkeresztúr neve először egy 1239-ben kelt oklevélben szerepel. 1411-től a község a tokaji váruradalom része lett, amelynek urai között találjuk Garai Jánost, Brankovics Györgyöt, Hunyadi Jánost és feleségét, később pedig Hunyadi Mátyást, aki Szapolyai Imrének zálogosította a települést. Az 1517-es és 1520-as urbáriumok Bodrogkeresztúrt már mezővárosként említik, amelynek népessége akkoriban meghaladta Tokajét. Bár egy összeírás szerint a törökök 1567 előtt elpusztították, a település hamar újjáépült, és gazdasági, társadalmi élete ismét fellendült. A 17. században Bodrogkeresztúrban évente négy országos vásárt tartottak, mindennapos piaca volt, mészárszéket üzemeltetett, bormérési joggal rendelkezett, saját bírót választhatott, és pallosjoggal is bírt. Birtokosai között szerepeltek Bocskai István, Báthory Gábor, valamint a Rákóczi család. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc bukása után a település gazdaságilag kimerülve, kifosztva kezdte a 18. századot. Ennek ellenére, a szőlőtermesztésnek, a borkészítésnek és a helyiek szívós munkájának köszönhetően Bodrogkeresztúr újjáéledt. A 19. század folyamán a mezővárosok megszűnésével Bodrogkeresztúr községgé vált.

  • Gyalog
  • Lóval
  • Biciklivel
  • Elektromos biciklivel
  • Motorral
  • Autóval

Látnivalók, programok


Mit talál itt?


Közösségi közlekedés

  • vasút
  • busz
  • hajó

Parkolási információ

A településen belül a főút két oldalán ingyenes parkolásra van lehetőség. Ezen kívül az általános iskola mellett lekanyarodva a Bodrog mentén szintén kijelölt parkolóhelyek várják a látpgatókat.

  • Ingyenes kültéri parkolás elérhető
  • Ingyenes buszparkoló elérhető

Fenntarthatósági szint

Desztinációmenedzsment 54%

  • Látogatómenedzsment: 80%
  • Elkötelezettség és szervezettség: 25%
  • Tervezés & fejlesztés: 17%
  • Monitoring és jelentéskészítés: 50%
  • Jogi és etikai megfelelés: 100%

Természet és táj 80%

  • Természet és a vadon élő állatok védelme: 100%
  • Természet és természetvédelem: 60%

Környezet és éghajlat 42%

  • Földhasználat és szennyezés: 33%
  • Vízgazdálkodás: 40%
  • Energia, fenntartható mobilitás és éghajlatváltozás: 29%
  • Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: 50%
  • Hulladék és újrahasznosítás: 60%

Kultúra és hagyományok 100%

  • Kulturális örökség: 100%
  • Emberek és hagyományok: 100%

Szociális jólét 75%

  • Egészség és biztonság: 50%
  • Helyi gazdaság: 90%
  • Társadalmi-gazdasági hatások: 50%
  • Közösségi részvétel: 100%
  • Emberi méltóság: 86%

Üzlet és kommunikáció 61%

  • Üzleti észrevétel: 22%
  • Tájékoztatás és marketing: 100%