Acetánia

Az Acetániát a Bor és Gyümölcsecetgyártók Egyesületének tagjai álmodták meg. Szeretnének leszámolni az ecetetet övező sztereotípiákkal és megmutatni mennyivel több zamatot rejt ez a savas lé.

Bodrog

Nyilvánvaló, hogy a Bodrog mindig is meghatározta a partján élők életét. Az áradásoktól tartva Bodrogkeresztúr egykori központja is jóval a folyó szintje felett húzódott, a mai főút csak a 19. század folyamán kezdett el kiépülni. Ugyanakkor a folyó ősszel az aszúsodáshoz szükséges párát, egész évben pedig a megélhetéshez szükséges élelem egy részét is biztosította.

Csicsörke Műhely

Helyben termelt gyümölcsből, saját recept szerint, tartósítószer nélkül készített lekvárok, különlegességek, szörpök.

Egykori Széchenyi-Wolkenstein kastély

Amikor az 1880-as években gróf Wolkenstein Oszvald a Rákóczi család leszármazottjaként a településre költözött, ő építette azt a kúriát, amely a Dereszla-domb lábánál található, s ma idősek otthona.

Egykori zsinagóga

Egy 1723-24-ben született összeírás szerint ekkor már 7 zsidó család élt Bodrogkeresztúron, s számuk a 18. század folyamán folyamatosan gyarapodott. A közösség és a hitélet erősödését mutatja, hogy a pesti izraelita hitközség első rabbija, Wahrmann Izrael 1765 előtt Bodrogkeresztúron volt rabbi, s ugyanebből az évből arra nézve is vannak adatok, hogy a keresztúri vásárt Pest megyéből érkező zsidó kereskedők is felkeresték. Néhány évtizeddel később, 1786-ban már 256 zsidó lakost írtak össze a településen 65 háztartásban..

Fülöp a Gólya Tábor és Rendezvényház

A Fülöp a Gólya Tábor és Rendezvényház 10 kényelmes, összekomfortos önálló apartmanházzal, közösségi terekkel ls vízi turisztikai sporteszközök bérlési lehetőségével várja a vendégeket.

Fülöp, a gólya - gólyafészkek

Néhány éve a település főutcáját még légkábelek csúfították el, amelyek a térség madaraira folyamatos veszélyt jelentettek. A Bodrog közelsége miatt Bodrogkeresztúr a gólyák népszerű élőhelye. A 12 évig a településen élő Fülöp 2018-ban történt elpusztulása azonban kiemelten is felhívta a figyelmet a légkábelek problémájára.

Görög katolikus templom

A Bodrogkeresztúri Görögkatolikus Egyházközséget 1766–ban alapították.

Griff ivókút

A településen élő, s Bodrogkeresztúrnak több köztéri alkotást készítő Makoldi Sándor Gyula alkotása 2010 óta oltja szomját a fáradt túrázóknak a település szívében. A Bodrogközben talált honfoglalás kori vezérsírok egyik fontos motívuma a griffmadár, a Fehérlófia meséből is ismert mitikus lény egy hatalmas és félelmetes erő, ami olyan magasságokba is fel tud emelni, ahová másképp nem juthatunk el. Ezért került úgy kialakításra a szobor, hogy a hátára fel lehessen ülni, miközben a saját testéből fakadó éltető vízzel ajándékozza meg a szomjas embereket.

I. világháborús emlékmű

1914. július 31-én este 9 órakor iszonyú hír rendítette meg a község lakosságát. Mint vészjósló harsona szállt az éjszaka leple alatt a dobszó és a község akkori kisbírója, Rozgonyi Károly akadozott hangon kiabálta a falun: “Kitört a háború!”.

II. Rákóczi Ferenc szobra

1648-ban III. Ferdinánd Rákóczi Györgynek ajándékozta Bodrogkeresztúrt. Fél évszázaddal később, 1699-ben II. Rákóczi Ferenc és Rákóczi Julianna megegyeztek a birtokok szétosztásában, amelynek részeként a település birtokainak tulajdonosa Rákóczi Julianna lett. A Rákóczi-szabadságharc ugyanakkor egész Tokaj-Hegyalja sorsát meghatározta - ennek is köszönhető, hogy Rákóczi életnagyságú mellszobra, amelyet Balogh Géza szobrászművész a Mányoki Ádám által készített festmény alapján öntött bronzba, a település központjában tekinthető meg.

Keresztúri Kincsestár

A település már az időszámításunk előtti időkben is lakott volt. Erre két szenzációs leleteggyüttes felbukkanása is bizonyíték lehet. 1918 tavaszán a Dereszla hegy lábánál munkások aranyból készült ékeszereket találtak, melyről később a régészek megállapították, hogy időszámításuk előtti 1200-as évekből származhatnak.

Keresztúri Vendégház

Ideális családok, kisebb üzleti csoportok, baráti társaságok rövidebb vagy hosszabb távú tartózkodására. Nyugodt, csendes belső udvarban található, biztonságos, gyerekbarát, akadálymentesített szállás.

Kilátópont

Aki felsétál a település fölött található kilátópontra, nemcsak a páratlan látványt élvezheti, hanem megérezhet valamit abból a misztikumból is, amellyel a térség lakossága maga is évszázadok óta viseltetik a környezete iránt. Csodálattal, de egyben alázattal: a helyi mesék egy olyan világot mutatnak be, ahol az emberek nem uralják a természetet, hanem alárendelik magukat a természet sajátos törvényeinek, cserében a természet megajándékozza őket minden elképzelhető jóval.

Községháza

A jelenlegi községháza épülete egykor a Hohenlohe hercegek tulajdonában állt, amelyet 1929-ben vásárolt meg a település vezetése a Kláber-féle cégtől. Az épület vételárát részben az egykori községháza eladásából fedezték, amely akkor a postahivatalnak került átadásra.

Rabbiház

A rabbi 1925 áprilisában halt meg, temetése napján 12.000 vasúti jegy kelt el a keresztúri állomáson. Halálának évfordulóján már a következő években is zarándokok százai látogattak el Bodrogkeresztúrba - ma pedig már nemcsak az évfordulóra érkeznek a zarándokok, hanem az év minden szakában.

Rákóczi-ház

Az egy tömbből álló, négy lakószobás épület elsősorban a szüretek idején szolgált a családnak lakásul. A barokk ház a 17. században épült, ám egy századdal később némiképpen átépítették, ebben a formájában csodálható meg most is. A ház érdekessége, hogy a település legrégebbi nem egyházi épülete, falán pedig ma is olvasható egy latin felirat: „Békesség legyen a te várfalad között, csendesség a te palotáidban”

Református templom

A copf stílusú templom a 18. század végén épült, első ütemben torony nélkül, hiszen a protestánsoknak tilos volt ebben az időszakban templomtrornyot építenük. A tornyát csak 1803-ban kezdték el építeni Ferencz Ignác tokaji építőmester vezetésével. Ebben az időszakban még a mostani Felső utca volt a település főutcája, s II. József rendelkezése értelmében a templomot csak a főutcának háttal, harminc méterrel lejjebb volt szabad megépíteniük protestánsoknak.

Római katolikus templom

A Szent Kereszt felmagasztalására szentelt római katolikus templom eredete a 13. századig vezethető vissza.