A csíksomlyói búcsú a magyarság legjelentősebb spirituális és nemzeti eseménye, amely minden év pünkösdjén hívők százezreit vonzza az erdélyi tájba. A hagyomány gyökerei a 15. századba nyúlnak vissza, amikor a székelyek fogadalmat tettek: hálából, amiért meg tudták őrizni katolikus hitüket, minden évben zarándoklattal tisztelik meg a Szűzanyát. A rendezvény szíve a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyereg, ahol a természet lágy ölén, a monumentális szabadtéri oltárnál mutatják be az ünnepi szentmisét. A zarándokok sokasága nemcsak vallási áhítatból érkezik, hanem a határokon átívelő nemzeti összetartozás megélése miatt is, miközben a kegytemplom híres, csodatevőként tisztelt Mária-szobra előtt róják le kegyeletüket. Az esemény különleges hangulatát a népviseletbe öltözött csoportok, a vallásos énekek és a közös imádság csendes ereje adja meg, amely az egész Kárpát-medence számára szimbolikus jelentőséggel bír.