Községháza
A jelenlegi községháza épülete egykor a Hohenlohe hercegek tulajdonában állt, amelyet 1929-ben vásárolt meg a település vezetése a Kláber-féle cégtől. Az épület vételárát részben az egykori községháza eladásából fedezték, amely akkor a postahivatalnak került átadásra.
- Parkolóval rendelkezik
További információ
A jelenlegi községháza épülete egykor a Hohenlohe hercegek tulajdonában állt, amelyet 1929-ben vásárolt meg a település vezetése a Kláber-féle cégtől. Az épület vételárát részben az egykori községháza eladásából fedezték, amely akkor a postahivatalnak került átadásra.
A községháza kapcsán érdemes néhány szót ejteni Bodrogkeresztúr múltjáról. A település nevének eredetéről több elmélet is létezik. Egyes feltételezések szerint a név a Szent János-rendhez tartozó keresztes lovagokra utal, akiket kereszturaknak neveztek. Más elképzelések alapján a település egykor apátsági birtok volt, és templomát a Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel. Van, aki úgy véli, hogy a XIV. század közepén az Aba nemzetség leszármazottai, a Keresztúri család birtokolták a falut. A legegyszerűbb magyarázat szerint a település eredeti neve "Bodrogkeresztút" volt.
Bodrogkeresztúr első írásos említése egy 1239-es oklevélben található. 1411-től a település a tokaji váruradalom részévé vált, és urai között olyan jelentős történelmi személyek is szerepeltek, mint Garai János, Brankovics György, Hunyadi János és felesége, valamint Hunyadi Mátyás, aki később zálogba adta a birtokot Szapolyai Imrének.
Az 1517-es és 1520-as urbáriumok Bodrogkeresztúrt már mezővárosként említik, amelynek lakossága ekkoriban még Tokajét is meghaladta. Bár a települést a törökök 1567 előtt elpusztították, hamar újjáépült, és gazdasági, valamint társadalmi élete gyors fejlődésnek indult. A kulturális élet virágzását mutatja, hogy 1595 és 1617 között Bodrogkeresztúron saját könyvnyomda működött.
A 17. századra a település évente négy országos vásárnak adott otthont, emellett napi piaccal, mészárszékkel, bormérési joggal rendelkezett, saját bíráit választhatta, sőt pallosjoga is volt. Birtokosai között megtalálhatjuk Bocskai Istvánt, Báthory Gábort és a Rákóczi családot is.
A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc bukását követően Bodrogkeresztúr jelentős károkat szenvedett, gazdasági helyzete meggyengült. Azonban a szőlőtermesztés és a borkészítés, valamint az itt élők kitartó munkája révén a település ismét talpra állt.
A 19. században, a mezővárosi rang megszűnésével Bodrogkeresztúr községgé alakult.

Célcsoport
-
Családok nagyobb gyerekekkel
-
Többgenerációs programok
-
Baráti társaságok
-
Idősek
Egyéb szolgáltatások
-
Attrakció típusa
- kültéri attrakció
-
Javasolt
- Pároknak
- Kalandoroknak
- Nászutasoknak
-
Milyen hosszú időt tölt az adott helyen általában
- Fél órát vagy kevesebbet
-
Bemutatás típusa
- csak kívülről nézhető meg
-
Látogathatóság
- ingyenesen látogatható
-
Előzetes bejelentkezés szükséges
- Bejelentkezés nélkül látogatható
-
Kültéri bemutatóhely témája
- történelem
Látnivalók, programok
Parkolási információ
- Ingyenes kültéri parkolás elérhető
- Ingyenes buszparkoló elérhető
Fenntarthatósági lépések a Good Travel Seal minősítés szempontrendszere alapján
Bodrogkeresztúr
Magyarország, Bodrogkeresztúr, Kossuth utca, 85 📍 Útvonalterv megnyitása a Google-ben
Fenntarthatósági lépések
Audio guide
Hallgasd meg a helyszín történetét
2 nyelv, amelyet beszélünk
Nyelv(ek)
-
Magyar
-
Angol
Amire büszkék vagyunk
- Világörökség - Magterület