Fenntartható turizmus 2030-ig – Hogyan érhetjük el együtt a célokat?

2025. augusztus 9., szombat 6:29

A turizmust gyakran a világ „boldogságiparának” tartják – élmények, kikapcsolódás, új helyek felfedezése. De miközben a repülők megtelnek, a szállodák újabb rekordfoglalásokat könyvelnek el, a Föld számos pontján egyre erősebben érezzük a tömegturizmus árnyoldalait: a túlterhelt ökoszisztémákat, a helyi közösségek kiszorulását és a természeti erőforrások rohamos fogyását.

Ezekre a kihívásokra világít rá egy, a napokban a Journal of Sustainable Tourism-ben megjelent tanulmány, amelyben Alexandra Lavaredas, Filipa Campos, Giovana Goretti Feijó Almeida, Francisco Dias és Paulo Almeida több mint 6200 fenntartható turizmus témájú tudományos cikket elemzett.

Eredményeik szerint 2015 óta a témában megjelent tanulmányonak mindössze a 2,6%-uk hivatkozik kifejezetten az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaira (SDG-kre). Ez az arány jól mutatja, hogy bár a fenntarthatóság fontossága egyre nyilvánvalóbb, a tudományos diskurzus és a globális célok összhangja még mindig gyerekcipőben jár.

Ez nem pusztán tudományos hiányosság – ez figyelmeztetés is. Ha az iparág, a kutatók és az utazók nem hangolják össze törekvéseiket a globális fenntarthatósági célokkal, a turizmus könnyen a problémák forrása marad, nem pedig a megoldás része. Ugyanakkor a jó hír az, hogy a célok világosak, a módszerek elérhetők, és minden szereplő – kormánytól a szállásadón át az utazóig – tehet azért, hogy a turizmus 2030-ra valóban a fenntartható fejlődés motorjává váljon.

Hol a hangsúly – és hol a hiány?

A legtöbb tudományos munka az SDG 12-re koncentrál, amely a felelős fogyasztást és termelést helyezi középpontba – például hulladékcsökkentést, erőforrás-hatékonyságot, helyi termékek előnyben részesítését. Ezt követi az SDG 8, amely a tisztességes munkahelyek teremtésére és a gazdasági növekedés előmozdítására fókuszál, majd az SDG 17, amely a partnerségek fontosságát hangsúlyozza. Ugyanakkor az olyan célok, mint az SDG 13 (klímavédelem) vagy az SDG 14 (élet a víz alatt) jóval kevesebb figyelmet kapnak, pedig a klímaváltozás hatásai és az óceánok állapota kulcsfontosságúak a turizmus jövője szempontjából.

A három pillér egyensúlya

A fenntartható turizmus alapja három, egymással szorosan összefüggő pillér: a gazdasági, a társadalmi és a környezeti dimenzió.

Gazdasági szempontból a turizmusnak stabil bevételt kell generálnia, amely helyben marad és erősíti a helyi vállalkozásokat, miközben tisztességes munkalehetőségeket teremt a közösség tagjai számára.

Társadalmi oldalról fontos, hogy a turizmus megőrizze és erősítse a helyi kulturális identitást, elősegítse a közösségi összetartozást, valamint biztosítsa a lakosság életminőségének javulását.

Környezeti értelemben pedig elengedhetetlen, hogy a turisztikai tevékenység megóvja a természeti erőforrásokat, csökkentse a szennyezést és fenntartsa az ökoszisztémák egészségét. Amikor e három pillér egyensúlyban van, a turizmus valóban képes hosszú távon is fenntartható módon fejlődni, és a látogatók számára hiteles, értékteremtő élményeket nyújtani.

Mit tehetnek az utazók?

Az utazók sokat tehetnek azzal, ha tudatosan helyi szolgáltatókat választanak, ezáltal csökkentik az ellátási lánc ökológiai lábnyomát és közvetlenül támogatják a közösségeket. A túlterhelt desztinációk elkerülése tehermentesíti az érzékeny ökoszisztémákat, a fenntartható szálláshelyek előnyben részesítése pedig ösztönzi az energiatakarékos, víztakarékos és hulladékcsökkentő működést. Emellett a zöld közlekedési módok – mint a vonat, busz, kerékpár vagy a közösségi közlekedés – választása szintén hozzájárul a környezeti terhelés mérsékléséhez.

A turizmus közvetlen hatással van számos SDG elérésére – a munkahelyteremtéstől kezdve a kulturális örökség megőrzésén át a klímaváltozás mérsékléséig. A következő években az iparág szereplőinek kulcsszerepe lesz abban, hogy a turizmus valóban a fenntartható fejlődés motorja legyen, és ne annak akadálya.

A fenntarthatóság nem elvont cél, hanem mindennapi döntéseink összessége. Minden foglalás, minden úticél-választás, minden helyi termékre költött forint vagy euró hozzájárulhat egy jobb jövőhöz. Ha a turizmus szereplői – az utazók, a szolgáltatók és a döntéshozók – közösen, a 2030-as célokhoz igazodva cselekszenek, a turizmus nemcsak élményforrás, hanem a bolygó és közösségeink jövőjének egyik legfontosabb őrzője is lehet.

Lavaredas, A., Campos, F., Almeida, G.G.F. et al. Sustainable development goals in tourism research. Discov Sustain 6, 759 (2025). https://doi.org/10.1007/s43621-025-01587-x. LINK