Mit tanultunk 2025-ből? Fenntartható turizmus trendek, amelyek 2026-ban meghatározók lesznek

A fenntarthatóság 2025-ben egyre kevésbé csak „zöld” kérdés volt, és egyre inkább közösségi és életminőségi téma. A Booking.com 2025-ös kutatási összefoglalója szerint a megkérdezett utazók 53%-a már kifejezetten tudatos a turizmus közösségekre gyakorolt hatásával kapcsolatban, és 69% azt mondja, hogy szeretné a meglátogatott helyeket jobb állapotban hagyni, mint ahogy találta.2026-ban ez a szemlélet várhatóan tovább nő: a vendégek nemcsak „szép szállást” keresnek, hanem olyan élményt, ami nem jár együtt zsúfoltsággal, konfliktussal és „láthatatlan károkkal”.

Ez a szemléletváltás abba az irányba mutat, hogy 2026-ban egyre fontosabbá válik az átlátható, érthető információ. Olyan adatok és visszajelzések, amelyek segítenek eldönteni, hogy egy adott hely vagy szolgáltatás mennyire illeszkedik a helyi környezethez. Az I-DEST szemlélete is erre épít: nem minősít „jó” vagy „rossz” címkékkel, hanem kontextust ad, amely alapján az utazó maga hozhat tudatosabb döntést.

2025-ben sok helyen egyértelművé vált, hogy a tömegek kezelése nem oldható meg kizárólag kommunikációval. 2026-ra több desztinációban turistadó-emelések, új díjak és szabályozási lépések kerülnek előtérbe, részben a terhelés mérséklése, részben az infrastruktúra finanszírozása érdekében. Erre jó példa, hogy több népszerű célpontnál 2026-ban növekvő vagy új turisztikai adókról és belépési díjakról szólnak a hírek. Ez 2026-ban várhatóan még hangsúlyosabb trend lesz Európában is: a „mindenkinek mindent, mindig” modell helyett jobban előtérbe kerül az élhetőség és a teherbírás.

Az UN Tourism előrejelzései szerint 2026-ban ez a megközelítés tovább erősödik, különösen Európában. Ebben a környezetben felértékelődnek azok a digitális és adatalapú megoldások, amelyek segítenek előre jelezni a terhelést, illetve alternatív időszakokat vagy helyszíneket ajánlani. Az I-DEST ilyen értelemben nem irányt szab, hanem láthatóvá teszi a desztinációk és szolgáltatók számára azokat a mintázatokat, amelyek mentén egy desztináció élhetőbbé válhat.

Az Európai Bizottság Transition Pathway for Tourism megközelítése 2025-ben is azt erősítette, hogy a turizmus versenyképessége és fenntarthatósága a következő években a zöld átmenet + digitális átmenet + reziliencia hármasára épül. 2026-ban ezért várhatóan felgyorsulnak azok a megoldások, amelyek mérhetővé teszik a működést (energia, hulladék, mobilitási terhelés), és amelyekkel egy desztináció nem „érzésre”, hanem adatok alapján tud beavatkozni (például időzített kommunikáció, forgalomterelés, kapacitásmenedzsment).

2026-ban egyre több desztináció használ adatokat az energiafelhasználás, a látogatói áramlások vagy a szezonalitás kezelésére. Ez a fajta mérhetőség nemcsak a szolgáltatók számára fontos, hanem az utazók számára is, akik egyre inkább értékelik az átlátható működést. Az I-DEST ebben a folyamatban közvetítő szerepet tölt be: összekapcsolja az adatokat, az értelmezést és a döntéstámogatást.

A World Economic Forum 2025-ös anyagai a jövő turizmusát egyre inkább olyan ökoszisztémának írják le, ahol a személyre szabott élmények és az üzleti működés fejlesztése együtt jár a társadalmi-környezeti vállalások erősödésével. 2026-ban a mesterséges intelligencia és az adatvezérelt tervezés gyakorlati értelemben ott lesz a mindennapokban: útvonal- és időzítés-optimalizálás, kereslet-terelés kevésbé terhelt idősávokba, jobb kapacitáskihasználás, kevesebb „felesleges mozgás” és kevesebb pazarlás. Röviden: az AI nem önmagában trend, hanem eszköz arra, hogy ugyanazt az élményt okosabban, kisebb terheléssel adjuk.

Ez a logika szorosan kapcsolódik ahhoz a gondolkodáshoz, amelyet az I-DEST is képvisel: nem a „több” ajánlása a cél, hanem a megfelelő élmény a megfelelő időben és helyen.

A hosszabb tartózkodások és a lassabb, elmélyültebb utazás iránti igény nem csak élményoldalon jelenik meg. Az UN Tourism és több európai szakpolitikai elemzés is kiemeli, hogy a rövidebb, gyakori utazások helyett a hosszabb tartózkodások kiegyensúlyozottabb terhelést jelentenek a desztinációk számára, miközben gazdaságilag is stabilabb bevételt biztosítanak a helyi szolgáltatóknak.

Hasonló következtetések jelennek meg az Európai Bizottság turizmusra vonatkozó elemzéseiben is, ahol a „longer stays, fewer trips” logika már nemcsak környezeti, hanem reziliencia- és versenyképességi kérdésként is megjelenik. 2026-ban ezért várhatóan egyre több desztináció és szolgáltató fogja tudatosan ösztönözni a hosszabb tartózkodást – nem kedvezményekkel önmagukban, hanem tartalmilag gazdagabb, helyi élményekre épülő kínálattal.

Ez nemcsak környezeti, hanem élményminőségi kérdés is. Az I-DEST megközelítése itt is illeszkedik a trendhez: a tartalmak és elemzések nem gyors „kipipálható” látnivalókat sorolnak, hanem segítenek egy térséget komplexebb egységként értelmezni.

Jelzésértékű, hogy az UN Tourism és nagy technológiai/adatactors szereplők (például Amadeus) kifejezetten Travel Insights 2025 & Trends 2026 fókuszú programokat és eseményeket szerveznek régiós bontásban. Ez azt mutatja, hogy 2026-ban a „mi működik” tudás gyorsabban fog keringeni a rendszerben: egy desztináció vagy szolgáltató nem nulláról épít, hanem adaptálható mintákból, összehasonlítható adatokból és eszköztárakból dolgozik.

Az I-DEST program nemcsak montiroing adatokkal segíti a tudásmegosztást, hanem a Moodle-ben már ingyenesen, több nyelven elérhető e-learning tananyagokkal is. 

2025 egyik legfontosabb tanulsága, hogy a fenntartható turizmus nem különálló irányzat, hanem a jobb minőségű utazás alapfeltétele. 2026-ban azok a desztinációk és utazók lesznek előnyben, akik nemcsak reagálnak a problémákra, hanem előre gondolkodnak: időzítésben, terhelésben, közösségi hatásban.

Ebben a környezetben az olyan döntéstámogató szemléletek, mint amilyet az I-DEST képvisel, nem hangos üzenetekkel, hanem érthető információval és kontextussal segítik a tudatosabb utazást – ami végső soron mindenkinek jobb élményt jelent.