Utazás SDG-k mentén - egy újfajta turizmus nyomában

Az ENSZ 17 Fenntartható Fejlődési Célja (Sustainable Development Goals – SDGs) egy globális keretrendszer, amely 2030-ig kijelölt célokat a világ jobbá tételére: például a szegénység felszámolása, az éhezés csökkentése, a klímavédelem, a nemek közötti egyenlőség vagy a tiszta vízhez való hozzáférés biztosítása.

Az SDG-k az élet minden területére kiterjednek – így a turizmusra is. A turizmus ugyanis egyszerre lehet eszköze ezek elérésének, vagy akadálya is, ha nem megfelelően szervezik. A tudatos utazás célja, hogy az előbbit válasszuk. 

Bár elsőre nem nyilvánvaló, ezek a célok szorosan összefonódnak a turizmussal. Egy utazás során az ember döntéseket hoz – arról, hol száll meg, mit eszik, hogyan közlekedik, kiket támogat pénzével és figyelmével. Mindezek a döntések közvetlenül befolyásolják, hogy az utazás mennyire támogatja vagy épp veszélyezteti ezeket a globális célokat. Egy „SDG-alapú utazó” tehát olyan döntéseket hoz, amelyek összhangban állnak azzal, hogy egy fenntarthatóbb világ felé haladjunk.

Egy SDG-alapú, azaz az ENSZ fenntartható fejlődési céljai szerint gondolkodó utazó alapvetően másképp közelít az utazáshoz, mint a hagyományos turisták. Elsődleges szempont számára, hogy az általa hozott döntések pozitív hatással legyenek az emberekre, a környezetre és a helyi közösségekre.

Tudatosan választ például olyan szálláshelyet, éttermet vagy programot, amely helyi vállalkozásokat támogat, ezzel csökkentve a gazdasági egyenlőtlenségeket (SDG 8 – méltányos gazdasági növekedés, SDG 10 – egyenlőtlenségek csökkentése). Kiemelten figyel a környezeti lábnyomára is: kerüli az egyszer használatos csomagolásokat, energiatakarékos szálláshelyet választ, és lehetőség szerint gyalog vagy tömegközlekedéssel közlekedik (SDG 12 – fenntartható fogyasztás és termelés, SDG 13 – klímavédelem). Kulturálisan is érzékeny módon viselkedik, érdeklődik a helyi hagyományok, szokások iránt, és tiszteletben tartja azokat (SDG 11 – fenntartható városok és közösségek, SDG 16 – béke, igazságosság és intézmények erősítése). Olyan élményeket keres, amelyek a társadalmi befogadást is elősegítik – például szívesen látogat el olyan helyekre, ahol hátrányos helyzetű emberek is aktívan részt vesznek a vendéglátásban vagy programvezetésben (SDG 5 – nemek közötti egyenlőség, SDG 10).

Az ilyen utazó tehát nem csupán emlékeket gyűjt, hanem valódi értéket teremt – egyéni döntéseivel hozzájárul egy igazságosabb és fenntarthatóbb világ kialakításához.

Az SDG-k szerinti utazás lényege az, hogy a látogató nemcsak a saját kényelmére koncentrál, hanem figyelembe veszi az utazása társadalmi, gazdasági és környezeti hatásait is. Például ha valaki egy vidéki ökotanyán száll meg, ahol helyi alapanyagokból főznek (SDG 2 – Zero Hunger és SDG 12 – Responsible Consumption and Production), vagy ahol esélyegyenlőségi programokat működtetnek (SDG 5 – Gender Equality és SDG 10 – Reduced Inequalities) és a vendégek szemléletformálása is cél (SDG 4 – Quality Education), akkor ez a választás egyszerre támogatja a helyi gazdaságot (SDG 8 – Decent Work and Economic Growth), a társadalmi befogadást (SDG 10), és a környezetbarát életmódot (SDG 13 – Climate Action) is.

Ez az utazási forma nem a lemondásról szól, hanem arról, hogy a választásainkkal pozitív hatást tudunk gyakorolni a világra – miközben ugyanolyan gazdag és emlékezetes élményekben lehet részünk.

A SDG-alapú turizmus nemcsak a látogatók számára hasznos, hanem a desztinációknak is iránytűként szolgál. Az SDG-k közös nyelvet teremtenek: a turisztikai szolgáltatók, a döntéshozók és a látogatók is ugyanazokra az alapelvekre hivatkozhatnak.

Ez segíti a stratégiai tervezést, a marketinget, a pályázatokat és a belső működés átláthatóságát is. A rendszerbe bekapcsolódó szolgáltatók és térségek egységes értékalap mentén tudnak kommunikálni – és egyre inkább ez lesz az elvárás a tudatos utazók részéről is.

Képzeljünk el egy utazót, aki számára a társadalmi egyenlőség fontos érték. Az ő útiterve olyan helyeket tartalmaz, ahol a vendéglátásban vagy kézműves programokban fogyatékkal élők is részt vesznek, ahol a kávézót egy szociális vállalkozás működteti, és ahol a programokat olyan közösségek kínálják, amelyek korábban kimaradtak a turizmusból.

Vagy gondoljunk egy klímatudatos családra, amely a vonatot választja a repülő helyett, olyan szálláson pihen, ahol napelemes fűtés működik, és részt vesz egy helyi faültetési programban. Az ő nyaralásuk nemcsak emlék lesz, hanem valós hozzájárulás egy élhetőbb jövőhöz.

Az SDG-alapú utazás nem kampány és nem trend. Ez egy szemlélet, amely egyre többek számára válik természetessé. A világ komplex kihívásai közepette egyre többen keresik azokat az élményeket, amelyek nemcsak nekik szólnak – hanem értelmet is hordoznak.

A kérdés tehát nem az, hogy utazzunk-e. Hanem az: hogyan, hová és miért?

Az I-DEST platform lehetőséget kínál arra, hogy az utazók ne csak érzésre, hanem konkrét adatok alapján dönthessenek. A rendszer ugyanis SDG-alapú szűrési lehetőséget biztosít: így a látogató megjelölheti, hogy számára például a klímavédelem, a helyi közösségek támogatása vagy az esélyegyenlőség a legfontosabb – és ennek megfelelően kap ajánlásokat a programokra, szállásokra vagy szolgáltatókra.

Mindez nem elméleti síkon működik: az I-DEST minden ajánlást valós, mért adatokra épít, amelyeket a helyi szolgáltatók önbevallás és auditált folyamatok során rögzítenek. Így például egy vendéglátóhely, amely bizonyítottan helyi alapanyagokat használ, láthatóan kapcsolódhat a „Zero Hunger” (SDG 2) vagy „Responsible Consumption and Production” (SDG 12) célokhoz.

Az utazó tehát úgy tud utazni, hogy biztos lehet benne: valóban a számára fontos célokat támogatja, nem csak marketingüzenetek alapján dönt.