Csorvás
Csorvás, Magyarország délkeleti részén, a Tisza-Körös-Maros közötti térségben található, gazdag történelmi múlttal és kulturális örökséggel rendelkező település. Első írásos említése 1456-ból származik, ám már 1150-ben is templomos faluként létezett. Az évszázadok során sok megpróbáltatáson ment keresztül, de 1857-ben önálló településsé vált, amely azóta is folyamatosan fejlődik. A város jelentőségét növelte a vasútállomás építése 1871-ben, ami fellendítette a helyi gazdaságot. Csorvás ma is élénk kulturális életet él, és jelentős természeti értékekkel büszkélkedhet a Körös–Maros Nemzeti Park részeként. A város számos látnivalója, mint a Wenckheim-kastély vagy az Arany János úti Általános Iskola, különleges építészeti értékeket képviselnek. Csorvás nem csak történelmi, de természeti kincseiről is híres, mint például a Mágocs-ér, ahol ritka növényfajokat fedeztek fel.
Fenntarthatósági szint
Desztinációmenedzsment 34%
- Látogatómenedzsment: 40%
- Elkötelezettség és szervezettség: 12%
- Tervezés & fejlesztés: 17%
- Monitoring és jelentéskészítés: 50%
- Jogi és etikai megfelelés: 50%
Természet és táj 17%
- Természet és a vadon élő állatok védelme: 33%
- Természet és természetvédelem: 0%
Környezet és éghajlat 44%
- Földhasználat és szennyezés: 0%
- Vízgazdálkodás: 60%
- Energia, fenntartható mobilitás és éghajlatváltozás: 0%
- Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: 100%
- Hulladék és újrahasznosítás: 60%
Kultúra és hagyományok 100%
- Kulturális örökség: 100%
- Emberek és hagyományok: 100%
Szociális jólét 58%
- Egészség és biztonság: 100%
- Helyi gazdaság: 30%
- Társadalmi-gazdasági hatások: 0%
- Közösségi részvétel: 75%
- Emberi méltóság: 86%
Üzlet és kommunikáció 17%
- Üzleti észrevétel: 0%
- Tájékoztatás és marketing: 33%
Fenntarthatósági szint
Az adott helyszín még nem érte el az 1. szintet
Fenntarthatósági szint