Kazár

Kazár legkülönlegesebb természeti képződménye a riolittufa, ami körülbelül 20 millió évvel ezelőtt, a középső miocén korban keletkezett, így egykorú a Mátrával és a Karanccsal. Valószínűleg ez a Mátra vulkáni kitöréseinél szétszórt anyag, amely por mérettől néhány deciméteres darabokig terjed. A puha tufafelszínt a víz eróziós tevékenysége formálta meg, bonyolultan elágazó árkokat vájva bele, amelyek között kúpokat és gerinceket hagyott maga után, ezt a jelenséget a geomorfológia Badlandnek nevezi. Ezeket a területeket a nagyobb törmelékek védték meg az eróziótól. Száraz időben óvatosan, de jól bejárható a terület, azonban esős időben nem ajánlott rá lépni, mert csúszik, mint a szappan, és a cipőre, ruhára szinte letisztíthatatlanul ragad. A dombvonulat közeli részén egy másik földtani érdekesség is fellelhető. Ez a geológiai szelvény az ottnangi emelet felső részét és a kárpáti emelet alapképződményeit mutatja be. A legfelső barnakőszéntelep fedőjében helyezkedő agyagos, majd homokos fedőképződményekben két rétegben Cardium (szívkagyló) fauna, majd azok felett finomszemcsés laza homokkőben Congeria ("kecskeköröm") maradványok találhatók. A laikus számára talán csak maga a látvány érdekes, de a szakemberek – elemezve a rétegek elhelyezkedését és azokban található élőlénymaradványokat – fontos következtetéseket vontak le az ország más, ehhez hasonló területeinek rétegtani értékeléséhez és a régi lagúnás területek üledékes kőzeteinek kialakulásához.