"

Kondoros

Kondoros a Dél-Alföldi Régióban, Békés megyében, Békéscsaba és Szarvas között fekszik. A nemrégiben átadott M44 gyorsforgalmi út, melynek egyik csomópontja éppen Kondorosnál található, jelentősen növelte a kisváros elérhetőségét, így közúton már az ország bármely pontjáról, így Budapestről is gyorsan, kényelmesen megközelíthető. A megvalósult fejlesztéseknek és a térségben betöltött szerepének köszönhetően Kondoros 2013. július 15. napján városi címet kapott. A település azóta is töretlenül fejlődik, jelentős beruházások segítik az itt élő mindennapjait, szépítik a településképet, teszik vonzóvá a messzebbről érkezettek számára. A város vezetése karöltve az olyan szervezetekkel, mint a Széchenyi István Lótenyésztési Egyesület vagy a Kondorosi Turisztikai Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. azon munkálkodik, hogy Kondoros híre-neve messzire eljusson, ezért évről évre megszervezik a Betyár Napokat a Kondorosi Csárda mellett. Már 2001-ben, az első alkalommal is hatalmas sikere volt a rendezvénynek a kondorosiak és az idelátogató vendégek körében is, és azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Kondoros látványos fejlődésének példája a tóparti sétány megszépülése, valamint a Városi Ifjúsági Park (VIP) kialakítása. De ha valaki kerékpáron szeretné felfedezni a környéket, az is talál itt bőven túraútvonalat, hiszen a nyolc út találkozásánál fekvő Kondorosról kerékpáros csillagtúrák tehetők. A botanikus vénával rendelkezők útközben megkereshetik a környék híres növényfajait: a bókoló zsályát, a vetővirágot, a nyúlánk madártejet, a pusztai meténget vagy a törpe mandulát.


Érkezés

  • Gyalog
  • Biciklivel
  • (Az utazásra bérelt) busszal
  • Autóval
  • Lóval
  • Elektromos biciklivel
  • Motorral

Látnivalók, programok

Kondorosi Csárda
Kondorosi Csárda A Kondorosi Csárda Kondoros legnevezetesebb épülete, mely a város szívében helyezkedik el. Egyes források szerint az eredeti csárdát az 1820-as évek elején lebontották, helyébe hatalmas téglaerődöt építettek, melynek falaiban titokzatos rejtekhelyeket, alagutakat, útvesztőket hoztak létre. A csárda alatti alagútrendszeren át állítólag maga Rózsa Sándor, a híres betyár is menekült üldözői elől. Az 1910-es évek elfalazásai miatt elveszettnek hitt „öregcsárda” 1985-re nyerte vissza régi formáját. 2002-től a Kondorosi Csárda a település tulajdonába került. Egy nyertes pályázatnak köszönhetően felújították, és nemcsak kiváló ételeiről messze földön híres étteremként, hanem csárdamúzeumként is működik. Az itt elhelyezett gyűjtemény egyrészt képet ad az egykori híres betyárok életéről, másrészt a helybeliek szorgalmas gyűjtőmunkájának köszönhetően számtalan olyan régi használati tárgy is helyet kapott itt, amelyek még néhány évtizeddel ezelőtt is jelen voltak minden háztartásban, de ma már csak alig-alig találkozunk velük. A legújabb fejlesztéseknek köszönhetően a helytörténeti gyűjtemény tovább bővült, a csárdamúzeum pedig interaktívvá vált. Rózsa Sándort nem csak viaszfigurája, körözvénye vagy kézjegye által idézhetjük meg, de virtuálisan akár helyét is átvehetjük a betyárok között, amikor nyeregből postakocsira lövünk. A „szabadulómúzeum” segítségével a látogatók nem pusztán nézői, de aktív részesei is lehetnek egy-egy felidézett történelmi eseménynek, hagyományőrző programnak, így például betyárruhát öltethetnek vagy kipróbálhatják a karikás ostor pattogtatását, a csergetést.
5553 Kondoros, Hősök útja 23

Mit talál itt?


Közösségi közlekedés

  • busz

Parkolási információ

  • Ingyenes kültéri parkolás elérhető
  • Elektromos autó töltés elérhető (fizetős)

Fenntarthatósági szint

Desztinációmenedzsment 38%

  • Látogatómenedzsment: 40%
  • Elkötelezettség és szervezettség: 0%
  • Tervezés & fejlesztés: 0%
  • Monitoring és jelentéskészítés: 50%
  • Jogi és etikai megfelelés: 100%

Természet és táj 73%

  • Természet és a vadon élő állatok védelme: 67%
  • Természet és természetvédelem: 80%

Környezet és éghajlat 23%

  • Földhasználat és szennyezés: 17%
  • Vízgazdálkodás: 60%
  • Energia, fenntartható mobilitás és éghajlatváltozás: 0%
  • Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: 0%
  • Hulladék és újrahasznosítás: 40%

Kultúra és hagyományok 12%

  • Kulturális örökség: 0%
  • Emberek és hagyományok: 25%

Szociális jólét 15%

  • Egészség és biztonság: 0%
  • Helyi gazdaság: 10%
  • Társadalmi-gazdasági hatások: 0%
  • Közösségi részvétel: 50%
  • Emberi méltóság: 14%

Üzlet és kommunikáció 0%

  • Üzleti észrevétel: 0%
  • Tájékoztatás és marketing: 0%