"

Kunágota

Kunágota izgalmas története egészen az avar korig nyúlik vissza, ám a település igazi kincseit a honfoglaláskori lovas sírok rejtik, amelyeket Móra Ferenc tárt fel 1926-ban. A falu nevének első említése 1461-ből származik, de az eredeti települést 1596-ban a tatárok teljesen elpusztították. Újratelepítése 1844-ben történt, amikor dohánykertészek költöztek ide a Magyar Királyi Kamara szervezésében. A település gyorsan növekedett, és a dohánytermesztés a község gazdaságának egyik alapjává vált, ami ma is megjelenik a falu címerében. Kunágota vallási életét egy különleges történet színesíti: Bodnár Endre katolikus plébánost a templom megépítése után a püspök felmentette tisztségéből. Ám a hívők annyira ragaszkodtak hozzá, hogy felajánlották neki, térjen vissza református lelkészként, és ők is felekezetet váltanak. Ezek után egy református templom is épült Kunágotán. A település híres szülöttei közé tartozik többek között Pócsik Dénes olimpiai vízilabdázó és Szokolay Sándor zeneszerző. Kunágota napjainkban is aktív kulturális életet él, olyan rendezvényekkel, mint az augusztusi Kunágotai Lovasnapok és a hagyományos Imre-napi búcsú.

  • Gyalog
  • Biciklivel
  • Autóval
  • Elektromos biciklivel
  • Lóval

Közösségi közlekedés

  • busz

Parkolási információ

  • Ingyenes kültéri parkolás elérhető
  • Ingyenes buszparkoló elérhető

Fenntarthatósági szint

Desztinációmenedzsment 4%

  • Látogatómenedzsment: 20%
  • Elkötelezettség és szervezettség: 0%
  • Tervezés & fejlesztés: 0%
  • Monitoring és jelentéskészítés: 0%
  • Jogi és etikai megfelelés: 0%

Természet és táj 0%

  • Természet és a vadon élő állatok védelme: 0%
  • Természet és természetvédelem: 0%

Környezet és éghajlat 14%

  • Földhasználat és szennyezés: 0%
  • Vízgazdálkodás: 0%
  • Energia, fenntartható mobilitás és éghajlatváltozás: 0%
  • Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: 50%
  • Hulladék és újrahasznosítás: 20%

Kultúra és hagyományok 71%

  • Kulturális örökség: 67%
  • Emberek és hagyományok: 75%

Szociális jólét 19%

  • Egészség és biztonság: 50%
  • Helyi gazdaság: 20%
  • Társadalmi-gazdasági hatások: 0%
  • Közösségi részvétel: 25%
  • Emberi méltóság: 0%

Üzlet és kommunikáció 6%

  • Üzleti észrevétel: 11%
  • Tájékoztatás és marketing: 0%