Turistaként az élelmiszer pazarlás ellen – apró döntések, nagy hatás

2025. augusztus 24., vasárnap 11:36

Az utazás élménye szorosan összekapcsolódik a gasztronómiával. Egy új város felfedezésekor az első dolgunk gyakran az, hogy megkóstoljuk a helyi specialitásokat, élvezzük a bőséges kínálatot a szállodai reggelinél vagy egy hangulatos étterem teraszán. De miközben új ízekkel gazdagodunk, könnyen előfordul, hogy túl sokat rendelünk, vagy a tányérunkon marad az étel fele. Ez a látszólag apró szokás a globális élelmiszerpazarlás egyik mozgatórugója.

Egy tengerparti szálloda friss reggelije, bőséges svédasztalos kínálata – utazásaink során sokszor ez az élmény jut elsőként eszünkbe. A finom falatok és a gazdag választék azonban nemcsak gasztronómiai örömöt hoz, hanem egy súlyos problémára is rávilágít: a globális élelmiszerpazarlásra. Éppen ezért különösen tanulságos, hogy Törökország most mélyreható reformot tervez: a kormány új gasztro-törvénnyel szorítaná vissza a hagyományos svédasztalos rendszert. A jövőben a szállodák és éttermek inkább à la carte kínálatot nyújthatnának, hogy a vendégek csak annyit rendeljenek, amit valóban el is fogyasztanak – a cél pedig egyértelmű: érdemben csökkenteni a pazarlást, hiszen - ahogy az összefoglalóból kiderül -, az országban évente személyenként mintegy 102 kilogramm élelmiszer megy a kukába, csak kenyérből napi 12 millió darabot dobnak ki. De mit tehet az élelmiszerpazarlás ellen a turista, ha nyaralni, pihenni indul?

Tudatos választások a rendelésnél

Turistaként sokszor a kíváncsiság hajt minket: mindent szeretnénk megkóstolni, hiszen ki tudja, mikor térünk vissza újra ugyanoda. Mégis érdemes megállni egy pillanatra, és átgondolni, mennyit tudunk ténylegesen elfogyasztani. A kisebb adagok rendelése nemcsak a pazarlás ellen hat, hanem lehetőséget is ad arra, hogy többféle fogást kipróbáljunk, anélkül, hogy étel kerülne a szemétbe.

A helyi alapanyagok ereje

Az étel nemcsak íz, hanem történet is. Ha olyan éttermeket választunk, amelyek helyi alapanyagokból dolgoznak, közvetve csökkentjük a szállításhoz kapcsolódó élelmiszer-veszteséget és a szén-dioxid-kibocsátást is. Emellett közvetlenül támogatjuk a helyi gazdákat, termelőket és közösségeket, akik számára minden vásárlás hozzájárul a megélhetéshez és a hagyományok fenntartásához.

TIPP: Miskolcon a Hotel Palota és a Végállomás Bistorant rendszeresen szervez olyan gasztroesteket, amelyek középpontjában a várost körbeölelő Bükk erdeinek alapanagyai állnak - sőt, mostmár a helyi turisztikai szervezet is kínál olyan programokat, amelynek keetében egy kisvasutas kirándulás során megismerhetjük az erdő kínálata alapanyagokat, majd az ebből készült ételeket megkóstolhatjuk egy tematikus vacsora formájában.

A maradék elcsomagoltatása nem ciki

Sokáig tartotta magát az a tévhit, hogy kellemetlen becsomagoltatni a maradékot. Ma azonban egyre több országban teljesen természetes, hogy a vendég hazaviszi, amit nem tudott elfogyasztani. Ha bátran élünk ezzel a lehetőséggel, nemcsak a pazarlást előzzük meg, hanem egy újabb étkezéshez jutunk, ami akár másnap is emlékeztet minket az utazás ízeire.

Fenntartható szálláshelyek keresése

Egyre több szálloda és panzió tesz látható erőfeszítéseket az élelmiszerpazarlás csökkentésére. Ezek a helyek gyakran kisebb adagokat kínálnak a büféasztalnál, digitálisan mérik a maradékokat, vagy együttműködnek helyi civil szervezetekkel az ételmentésben. Ha tudatosan ilyen szálláshelyeket választunk, utazásunkkal üzenetet is közvetítünk: fontos számunkra, hogy a vendéglátás ne járjon felesleges pazarlással.

Az apró szokások ereje

Az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem nem feltétlenül nagy tettekből áll. Sokkal inkább abból, hogy utazás közben is odafigyelünk apró szokásainkra: nem veszünk több ételt, mint amennyire szükségünk van, értékeljük a helyi alapanyagokból készült fogásokat, és természetesnek vesszük, hogy a maradékot eltehetjük későbbre. Mindezek az egyszerű döntések együttesen óriási hatással bírnak, hiszen minden el nem pazarolt falattal egy kicsit felelősebben bánunk bolygónk erőforrásaival.

Az élelmiszerpazarlás nem csupán morális vagy gazdasági kérdés, hanem egy olyan globális kihívás, amely alapjaiban határozza meg jövőnket. A megtermelt ételek egyharmada soha nem kerül elfogyasztásra, miközben világszerte emberek milliói küzdenek az éhezéssel. A pazarlás minden egyes mozzanata – a termeléstől a szállításon át a fogyasztásig – feleslegesen terheli a környezetet, ivóvizet von el, energiát éget el, és hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Nem véletlen, hogy az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai között (SDG 12 – Felelős fogyasztás és termelés) kiemelt hangsúlyt kap az élelmiszerpazarlás visszaszorítása.

A turizmusban ez a probléma még élesebben jelenik meg: a szállodai svédasztalok, a bőséges éttermi kínálat vagy a gyorséttermi fogyasztás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy rengeteg étel végezze a szemétben. Ez nem csupán a helyi közösségek erőforrásait terheli, hanem a turizmus hitelességét is kikezdi. Egyre több utazó keresi azokat a helyeket, ahol láthatóan tesznek a fenntarthatóságért – ahol a pazarlás csökkentése nem üres ígéret, hanem mérhető eredményekkel igazolt valóság.

Az élelmiszerpazarlás tehát nem csupán a „jövő generációinak problémája”: már ma is hatással van mindennapjainkra – az élelmiszerárak emelkedésében, a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárásban, vagy éppen a társadalmi feszültségekben. Ezért kulcsfontosságú, hogy a turizmus minden szereplője – turisták, szolgáltatók, desztinációk és döntéshozók – közösen tegyen érte. Az I-DEST ebben nemcsak egy mérőrendszer, hanem egy olyan közösségi platform, amely segít abban, hogy a mindennapi döntésekből globális változás szülessen.

A törökországi tervezett szabályozás jól mutatja, hogy a kormányzati szintű intézkedések is elengedhetetlenek az élelmiszerpazarlás megfékezéséhez. Ugyanakkor a változás nem csak törvényekkel érhető el: minden egyes utazó döntése, minden felelős szálláshely és étterem gyakorlata hozzájárulhat ahhoz, hogy a bőséges kínálat ne egyet jelentsen a pazarlással. Ha a svédasztalok helyét egyre inkább a tudatos választás és az értékelt falatok veszik át, akkor az utazás egyszerre lesz élmény és felelősségvállalás – egy olyan út, amelyen a turizmus is fenntarthatóbb jövő felé haladhat.