"

Maroshévíz

Maroshévíz városa kedvező földrajzi helyzetben fekszik mind a megközelíthetőség, mind a szomszédos térségekkel, illetve az ország távolabbi részeivel való kapcsolatok szempontjából. Hargita megyében található, a Gyergyói-medence északi részén, a Maros felső szakaszán, ott, ahol a Maros belép a Toplița–Deda szorosba. Megközelítési lehetőségek: Közúton: DN 15: Bákó felől (179 km), Piatra Neamț felől (119 km), Borszék felől (24 km), Erdőszentgyörgy felől (70 km), Marosvásárhely felől (100 km) E 578 / DN12: Brassó felől (190 km), Sepsiszentgyörgy felől (160 km), Csíkszereda felől (92 km) Vasúton: Brassó–Sepsiszentgyörgy–Tusnád–Csíkszereda–Gyergyószentmiklós–Toplița–Deda–Dés–Zilah–Nagybánya–Szatmárnémeti Maroshévíz a Kelemen-, a Gyergyói- és a Görgényi-havasok lábánál fekszik, 650–680 méteres tengerszint feletti magasságban, és 98 km-re található a megye székhelyétől, Csíkszeredától. Ptolemaiosz történetíró koordinátái szerint a város térségében egy fel nem tárt dák erőd, Sangidava is létezhetett. A XIII. században a környéken megtelepedtek az első székely családok. A települést először 1567-ben említik írásos források. 1956-ban nyilvánították várossá, 2002-ben pedig municípiumi rangot kapott. A település neve az idők során többször változott: Taplócza, Toplicza, Gyergyó-Toplicza, majd 1861. február 3-tól Oláh-Toplicza, később 1907. január 1-jétől Maroshévíz (1918-ig), amikor is a Toplița Română nevet kapta. Magyarul és románul egyaránt „meleg vizes forrást” jelent; szláv eredetű szó. Maroshévízről a legrégebbi kartográfiai, dokumentált említés 1382-ből származik. 1658-ból valók az első utalások a maroshévízi mezotermális forrásokra is, amelyeket „Bánffy-fürdő” és „Urmánczy-strand” néven ismertek, és amelyek „hírnévre méltó állapotban” voltak. Nem véletlen, hogy korának jelentős személyiségei jártak ide gyógykezelésre. Közéjük tartozott II. Rákóczi György, Erdély fejedelme is, aki a fogarasi várból levelet küldött Mihai Șiklodi részére, „Thermis Gyorgyoiensis”-ből (a gyergyói Toplița melegfürdőiből). A turizmus a város fejlődésének valós és biztos alapját képezi, amit a település feltételezett, kiaknázatlan turisztikai potenciálja is támogat: egyrészt a természeti környezet, a helyi ásványvizek és termoásványvizek, másrészt az időtálló történelmi és kulturális emlékek révén. A környék festői látnivalói túrák és hegyi kirándulások keretében látogathatók a Kelemen-havasokban (például az „Iezer Kelemen-tó” természetvédelmi terület és a Kelemen Nemzeti Park), a Görgényi-havasokban (Maroshévíz termálvízesése – a város területén –, a Coloape-sziklák), valamint a Maros Toplița–Deda szorosában. Maroshévíz municípium a turisták számára számos minősített szálláshelyet biztosít 1–4 csillagos kategóriában: szállodákat, panziókat, turistaházakat, kiadó szobákat, kemping jellegű faházakat, glampinget, villákat stb. A vendéglátó egységek 2 és 3 csillagos besorolásúak. Vannak helyi gasztronómiai pontok, egy szamárfarm, zöldség- és konyhakerti növényeket termesztő üvegházak, valamint homoktövis- és erdei gyümölcsültetvények is. A hozzáértő szakácsok hagyományos, ízletes és kifinomult ételekkel kényeztetik a turistákat, kellemes és pihentető környezetben. A turisták számára kínált rekreációs és szabadidős szolgáltatások változatosak; évszaktól függően az alábbiak vehetők igénybe: 2 olimpiai méretű mezotermálvizes medence (Bánffy-strand, Urmánczy-strand), 1 wellnessközpont (Bánffy Wellness Központ: kültéri mezotermálvizes medence, beltéri medence, jacuzzi, gőz- és finn szauna, sókamra, fitneszterem, masszázs), 3 sípálya (egy közepes nehézségű és két könnyű, összesen 2,5 km hosszúságban, éjszakai világítással és hóágyúkkal), lovasközpont (lovasoktatás, lovaglás vagy szánkózás, lovastúrák), tubing, egész évben üzemelő bobpálya, teniszpályák, kiépített turisztikai útvonalak kerékpáros turizmushoz, mountain bike-hoz, sziklamászáshoz, sítúrához, játszóterek gyermekeknek, minifarm, horgászat hegyi patakokon vagy kifejezetten sporthorgászatra kialakított szabadidős tavakon, sporttáborok és edzőtáborok, csillagászati táborok, tájékozódási táborok stb. Itt található a 3D „Călimani” mozi is, egy modern, korszerű filmszínház, amely ráadásul az egyetlen a térségben. Lehetőség van természetmegfigyelő túrákra is helyi vezetőkkel (például a siketfajd dürgésének megfigyelése, a szarvasbőgés idején szervezett túrák, fotó- és videótúrák). Alkalmanként a Tărnița térségéből siklóernyős repüléseket is szerveznek. Télen a sípályák mellett a turisták természetes jégpályákon is szórakozhatnak, részt vehetnek husky kutyák által húzott szános programokon, illetve szezonális sportversenyeken (alpesi sí- és sítúra versenyek). A fenntartható turizmus szempontjából Maroshévíz egyre inkább előtérbe helyezi a helyi természeti erőforrások felelős hasznosítását, valamint a környezetbarát turisztikai infrastruktúra fejlesztését. A fürdők és szálláshelyek közül többen is alkalmaznak energiahatékony megoldásokat, és egyre több kezdeményezés célozza a rövid ellátási láncokra és helyi termékekre építő vendéglátást. Maroshévíz célja, hogy a jövőben olyan élményalapú, környezetkímélő desztinációként működjön, ahol a látogatók nemcsak pihennek és feltöltődnek, hanem részt is vesznek a helyi közösség és ökoszisztéma fenntartásában.


Érkezés

  • Gyalog
  • Biciklivel
  • Elektromos biciklivel
  • Autóval
  • (Az utazásra bérelt) busszal
  • Motorral

Látnivalók, programok


Mit talál itt?


Közösségi közlekedés

  • vasút
  • busz

Parkolási információ

  • Ingyenes kültéri parkolás elérhető
  • Elektromos autó töltés elérhető (ingyenes)
  • Elektromos autó töltés elérhető (fizetős)
  • Ingyenes buszparkoló elérhető
  • Őrzött nyitott parkoló

Fenntarthatósági szint

1. téma: Desztinációmenedzsment 60%

  • Látogatómenedzsment: 70%
  • Elkötelezettség és szervezettség: 62%
  • Tervezés & fejlesztés: 17%
  • Monitoring és jelentéskészítés: 50%
  • Jogi és etikai megfelelés: 100%

2. téma: Természet és táj 90%

  • Természet és a vadon élő állatok védelme: 100%
  • Természet és természetvédelem: 80%

3. téma: Környezet és éghajlat 66%

  • Földhasználat és szennyezés: 100%
  • Vízgazdálkodás: 80%
  • Energia, fenntartható mobilitás és éghajlatváltozás: 0%
  • Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: 50%
  • Hulladék és újrahasznosítás: 100%

4. téma: Kultúra és hagyományok 12%

  • Kulturális örökség: 0%
  • Emberek és hagyományok: 25%

5. téma: Szociális jólét 51%

  • Egészség és biztonság: 50%
  • Helyi gazdaság: 20%
  • Társadalmi-gazdasági hatások: 50%
  • Közösségi részvétel: 50%
  • Emberi méltóság: 86%

6. téma: Üzlet és kommunikáció 78%

  • Üzleti részvétel: 56%
  • Tájékoztatás és marketing: 100%

Partnereink