A Terület- és Településfejlesztők Magyarországi Egyesülete alapszabálya
Terület- és Településfejlesztők Magyarországi Egyesülete Alapszabálya
A 05-02-0003416 nyilvántartási számon nyilvántartott Terület- és Településfejlesztők Magyarországi Egyesülete elnevezésű szervezet megalakulása óta folyamatosan működik. Az egyesület tagjai figyelembe véve:
• egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.)
• a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit,
a keltezés szerinti napon az alábbi, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt fogadják el. (A változások a szövegben kiemelve, dőlt betűvel aláhúzottan szedve jelennek meg.)
I. Általános rendelkezések
I.1./ Az egyesület neve: Terület- és Településfejlesztők Magyarországi Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület)
I.1.1./ Az Egyesület rövidített neve: TTME
I.2./ Az Egyesület székhelye: 3335 Bükkszék, Petőfi Sándor utca 2.
I.3./ Az Egyesület tagjai: az Egyesület tagnyilvántartása nem nyilvános, a tagok nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét a tagnyilvántartás tartalmazza.
Az Egyesület jogi személy, amely az 1.4. pontban meghatározott célok megvalósítása érdekében a rendelkezésére álló vagyonnal önállóan gazdálkodik. Az Egyesület közhasznú szervezetté minősíthető, amennyiben – az Civil tv.-ben meghatározott feltételek megléte esetén – a törvényszék közhasznú szervezetként nyilvántartásba veszi.
I.4./ Az Egyesület céljai és feladatai:
Az Egyesület céljai és feladatai:
- A terület- és településfejlesztők:
- munkájának segítése, konferenciák és továbbképzések szervezése;
- hazai és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése;
- szakmai és társadalmi elismertségének elősegítése.
- Terület és településfejlesztéssel kapcsolatos tudományos tevékenységekben, kutatásokban történő részvétel,
- a terület- és településfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ellátása, elvégzése.
I.5. Az Egyesület tevékenysége
I.5.1. Az Egyesület a Civil tv. 2. § 16. pontja szerinti közcélú és 20. pontja szerinti közhasznú tevékenységet folytat[1] .
Az Egyesület munkája során törekszik az önkéntesek bevonására. Az Egyesület az önkéntességre a társadalmi és munkaerő piaci integrációhoz a teljes körű részvételhez szükséges készségek és képességek elsajátításának eszközeként tekint.
I.5.2. Az Egyesület közhasznú tevékenységet végző szervezetként hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben a szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek. Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
Az Egyesület által felvállalt – a Civil tv. 34.§ (1) a) pontban foglalt feltétel szerint – Alapszabályban rögzített közfeladatok:
a) Településfejlesztés
(2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 1. pontja alapján végzi)
b) Területfejlesztés, vidékfejlesztés, gazdaságfejlesztés, turizmus
(2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 13. pontja, a 116. § (4) bekezdése, a 27. § (1) bekezdése, valamint a 2023. évi CII. törvény a területfejlesztésről 4. § alapján végzi)
c) Tudományos tevékenység, kutatás
(2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról 2. § alapján végzi)
d) Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés és képzés
(2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) bekezdés 7. , 15. pontja, a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2. § (1) bekezdése, és a 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 73. § (2) bekezdése alapján végzi)
e) Egészségmegőrzéssel, megelőzéssel, egészségfejlesztéssel, az egészséges életmódra neveléssel összefüggő feladatok
(2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) bekezdés 4. és 5. pontja, az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 35. § (1) bekezdése és 141. § (3) bekezdés a) pontja alapján végzi)
f) Kulturális tevékenység, a kulturális örökség megóvása, a Világörökség megóvása
(2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) bekezdés 7. pontja, az 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 73. § (2) bekezdése, a 2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról 2. § 3.§ 4.§, a 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről I. Rész 4. §, a 2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről 3. §, 4 § (2) bekezdés k) pontja, 5. § g) pontja, 7. § alapján végzi)
g) Környezetvédelem, természetvédelem, környezettudatosság növelése
(2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) bekezdés 5., 11. pontja, az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 64. § (1) bekezdése, 62. §, az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 12. §, 54. § (2) bekezdése és 55. §, és a 2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről 3. § (2) bekezdése alapján végzi)
h) A külhoni magyar polgárokkal és szervezetekkel kapcsolatos tevékenység
(2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban élő magyarokról 4. § (1) bekezdése alapján végzi)
i) Foglalkoztatás, illetve a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése
(2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 12. pontja, az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1.§, 13/A. §, a 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról 1. § (3) bekezdés e) pontja, a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2. § (1) bekezdése, és a 2009. évi VI. törvény a Módosított Európai Szociális Karta kihirdetéséről II.-III. rész alapján végzi)
j) Euroatlanti integráció elősegítése
(2007. évi CLXVIII. törvény az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről, a Szociálpolitika cím, Oktatás, szakképzés, Ifjúság és sport, Kultúra, Népegészségügy, Fogyasztóvédelem, Gazdasági, társadalmi és területi kohézió, Kutatás és technológiai fejlesztés, Környezet (éghajlatváltozás), Idegenforgalom cikkek, valamint általánosan alkalmazandó rendelkezések 5B. CIKK 28. a) pontja alapján végzi)
k) Civil szervezetek számára biztosított szolgáltatások
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 6. § , a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 51. § (1) bekezdése alapján végzi)
II. Az Egyesület tagjai
II.1./ Az egyesületi tagság az alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek Elnökség általi elfogadásával keletkezik.
II.2./ Az Egyesület tagjává olyan természetes személy válhat, aki
● nyilatkozik a belépési szándékról,
● elfogadja az Egyesület céljait,
● a létesítő okirat alapján az Egyesület tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését vállalja,
● az Egyesület legalább egy tagjának ajánlásával és
● az Egyesület profiljába illő végzettséggel rendelkezik, vagy a tématerület szakértője.
II.3./ A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
II.4./ A tagsági viszony megszűnése:
A tagsági jogviszony megszűnik
- a tag kilépésével;
- a tag kizárásával;
- a tag halálával;
- a tag tagnyilvántartásból való törlésével.
A tag tagsági jogviszonyát az Egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági viszony a lemondásról szóló nyilatkozat Egyesület általi átvételének napján szűnik meg.
A tagot a tagnyilvántartásból az Egyesület tagjai közül tagdíjhátralék miatt akkor kell törölni, ha az Elnökség azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el. A felhívásban a tagot figyelmeztetni kell a tagdíjhátralék meg nem fizetésének esetleges jogkövetkezményére. A tagdíjhátralék megfizetésére történő felhívásban az elnökség nem szabhat meg 30 napnál rövidebb határidőt.
II.5./ A törlést elrendelő határozatát az Elnökségnek közölnie kell a taggal.
Ha a tagdíj meg nem fizetése miatt a tagot az Egyesület tagjai közül törlik, tagsága az Egyesületben megszűnik.
II.6./ A tagság megszűnik, ha a tagot a Közgyűlés az Egyesületből kizárja.
A tagot az Egyesületből ki lehet zárni, ha:
· az Alapszabály rendelkezéseit vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít vagy
· az Egyesület érdekeit sértő magatartást tanúsít.
A tagot az Egyesületből kizárni — a II.4./. pontban rögzített kivétellel — csak a II.7./ szakaszban meghatározott a tisztességes eljárást biztosító szabályok szerint lehet.
II.7./ Tag kizárása
A II.6./ pont szerinti esetekben a Közgyűlés a tagot minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével az Egyesületből kizárhatja.
Ezt megelőzően az Elnök a tag esetleges kizárását eredményező ok megszüntetésére 30 napos határidőt tűz ki. E határidőn belül az érintett írásban terjesztheti elő az enyhítő vagy mentő körülményeket tartalmazó védekezését az Elnök irányában. E védekezés átvételét, vagy a határidő eredménytelen elteltét követően terjeszti az Elnök a kizárásra vonatkozó határozati javaslatot a Közgyűlés elé.
Tag kizárására az ok megjelölésével bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv javaslatot tehet az Elnöknek, aki a fentebb rögzített szabályok szerint köteles eljárni. Az Elnök az eljárásról tájékoztatni köteles a Közgyűlést.
· részt vegyen az Egyesület tevékenységében
· részt vehessen és szavazhasson a Közgyűlésben
· ha a jogszabályban foglalt feltételeknek eleget tesz - az Egyesület bármely tisztségére megválaszthassák
· a Közgyűlés napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tegyen
· jogosult igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait
· az Elnökség ülésén jelen lehet
· az Elnökség ülésén a napirendi pontok vonatkozásában felszólalhat
· természetes személy tag tagsági jogait személyesen, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tag a képviselőjén keresztül gyakorolhatja.
II.9./ A tagok kötelezettségei
Az Egyesület tagja köteles tagdíjat fizetni.
A tag a Közgyűlés által határozatban megállapított éves tagdíjat az Egyesület Elnökének vagy az Egyesület bankszámlájára köteles befizetni legkésőbb a Közgyűlés által meghatározott időpontig. Az éves tagdíj összege 2000,-Ft/év, azaz Kettőezer forint/év. A tagdíjat a tagok kötelesek minden naptári évben az adott tárgyév december hó 31. [2] napjáig megfizetni. Az év közben belépő tagok szintén kötelesek az adott tárgyévre vonatkozó tagdíj egészét megfizetni.
Az Egyesület tagja köteles betartani az Alapszabály rendelkezéseit.
Az Egyesület tagja köteles betartani a Közgyűlés határozatait.
Az Egyesület tagja köteles betartani az Elnökség határozatait.
Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.
III. Az Egyesület szervezete
III.1./ Az Egyesület döntéshozó szerve
Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve az Egyesület tagjaiból álló Közgyűlés.
III.2./ A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:
- az Alapszabály elfogadása és módosítása;
- az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
- a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
- Felügyelő Bizottság létrejötte esetén annak tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
- az éves költségvetés elfogadása;
- döntés az Ectv. által meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásáról;
- a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;
- az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a Felügyelő Bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
- a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a Felügyelő Bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
- a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
- a végelszámoló kijelölése;
- a tagdíj összegének és esedékességének megállapítása;
- az elnökség beszámolójának elfogadása;
- az Egyesület nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal kapcsolatos egy évnél hosszabb, illetve határozatlan idejű szerződéskötésre vonatkozó döntés.
III.3./ A Közgyűlés ügyrendje
A Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni.
A Közgyűlést az Elnök hívja össze igazolható módon, a tagok részére postai vagy elektronikus levelezés útján küldött meghívóval.
III.4./ A meghívónak tartalmaznia kell
- a Közgyűlés helyét,
- idejét,
- a napirendet. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
- a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt Közgyűlés helyét és idejét. valamint a tagok figyelmeztetését a távolmaradás jogkövetkezményeire.
A meghívót a Közgyűlés kezdő napját legalább 15 nappal megelőzően kell a tagoknak megküldeni.
A Közgyűlés szükség esetén internetes úton is megtartható, amennyiben a tagok személyes jelenléte akadályozott.
Biztosítani kell, hogy a meghívó kiküldését megelőzően az Egyesület tagjai a közgyűlés napirendi pontjára javaslatot tehessenek.
A tagok és az Egyesület szervei a meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 2 napon belül a Közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a Közgyűlést összehívó Elnökség vagy Elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a Közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. Az Egyesület szervének, tagjának javaslatára - ha a Közgyűlés ülésén valamennyi szavazásra jogosult tag jelen van, akkor a tagok egyhangú hozzájárulásával - a Közgyűlés a napirenden nem szereplő kérdésben is határozatot hozhat.
III.5./ A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt az Egyesület tagjainak legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével kéri.
III.6./ A Közgyűlést össze kell hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
- az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
- az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
- az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
A fenti pontok alapján összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.
III.7./ A Közgyűlés csak olyan kérdést tárgyalhat meg, amely a Közgyűlés meghívójában szerepel, kivételt képez ez alól, ha az Elnökség / Elnök illetve a Közgyűlés a napirend kiegészítése mellett dönt, illetve a Közgyűlés napirenden nem szereplő kérdésben hoz határozatot.
III.8./ A Közgyűlés ülései nyilvánosak. Zárt ülés elrendeléséről, vagy napirendi pont zárt tárgyalásáról kizárólag a személyiségi jogok védelmében, illetve adatvédelmi okokból a levezető Elnök jogosult dönteni.
III.9./ A Közgyűlés határozatképessége, általános döntési rendje:
A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz.
A Közgyűlés döntéseit a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.
A Közgyűlés ülésén levezető elnököt, szavazatszámláló bizottságot, jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot választ.
A határozatokról a tagokat és az érintetteket elektronikus levelezés útján, ha erre nincs mód postai úton vagy az Egyesület honlapján kell tájékoztatni.
III.10./ Különös szabályok a Közgyűlés határozatképessége és döntési rendje tekintetében:
Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről, szétválásáról, átalakulásáról szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az Elnökség valamely tagjának visszahívásáról a tagok legalább 50%-ának indítványára határozhat a Közgyűlés, ha az Elnökség tagja az Egyesület céljaival ellentétes tevékenységet folytat.
Az Elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot megnevezik, a két kérdésről egyszerre kell határozni.
Az Elnökség valamely tagjának visszahívásához az összes tag több mint felének erre irányuló egybehangzó szavazata szükséges.
Tag kizárásáról minősített többségi határozattal, a jelenlévő tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével határozhat a Közgyűlés.
A tagok 20%-ának indítványára a Közgyűlés írásban, titkosan szavaz.
A Közgyűlés titkosan, írásbeli szavazással dönt:
- az Elnökség tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról
- a Felügyelő Bizottság megválasztásáról és visszahívásáról (Felügyelő Bizottság létrejötte esetén)
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásához az összes tag több mint fele támogató szavazata szükséges.
Az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadásához az összes tag több mint fele támogató szavazata szükséges.
III.11./ Megismételt Közgyűlés:
Megismételt Közgyűlést akkor lehet tartani, ha a Közgyűlés nem határozatképes.
A megismételt Közgyűlésen kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatóak meg.
A megismételt Közgyűlés a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt Közgyűlés időpontját és helyét a meghívó tartalmazza.
A megismételt Közgyűlést az eredeti közgyűlési meghívóban az eredeti Közgyűlés napjára lehet összehívni.
A megismételt Közgyűlésen csak akkor lehet dönteni:
· az Egyesület más egyesülettel való egyesüléséről, szétválásáról, feloszlásáról
· valamint elnökségi tag visszahívásáról,
· tag kizárásáról, tiszteletbeli és pártoló tag cím megvonásáról,
· ha azon a tagok fele, illetve az adott ügyben történő határozat meghozatalához szükséges tag részt vesz.
III.12./ Határozathozatal ülés tartása nélkül:
A Közgyűlés ülés tartása nélkül is hozhat határozatot.
A Közgyűlés ülés tartása nélkül történő határozathozatalát az Elnökség a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Elnökség részére.
Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, mint amennyi szavazati joggal rendelkező tag jelenléte szükséges lenne ülés tartása esetén az Közgyűlés ülésének határozatképességéhez.
Az ülés nélküli döntéshozatal esetében érvényesek a határozathozatalra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok.
Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia.
A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag vagy szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az Elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további 8 napon belül közli a tagokkal és az érintettekkel. A határozatot írásban, igazolható módon kell közölni a tagokkal és az érintettekkel, s egyidejűleg (ha ilyen létrejön) az egyesület honlapján is közzé kell tenni.
A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
A Közgyűlés ülés tartása nélkül hozott határozatokról 20.4. pont szerinti jegyzőkönyv készül, amit az Elnök és két tanú az aláírásával hitelesít.
III.13./ Az Egyesület ügyvezető szerve
Az Egyesület ügyvezető szerve a 3 tagból álló Elnökség. Az Elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői. Az Elnökség az elnökből, az alelnökből és a titkárból áll.
Az Egyesület elnöke: Nagy Júlia
Az Egyesület alelnöke: Dr. Szép Tekla
Az Egyesület titkára: Erdélyi Evelin
Az Elnökség tagjait a Közgyűlés saját tagjai közül 5 évre választja.
Elnökségi taggá az választható, aki a törvényben előírt feltételeket teljesíti, és nem esik kizáró ok alá, így:
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
- amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
- amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
- amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
- amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
III.14./ Az elnökségi tagság megszűnik:
· a tisztségről való lemondással
A lemondást az Elnökség ülésén kell bejelenteni, jegyzőkönyvben rögzíteni kell vagy lemondást írásban, igazolható módon kell közölni az Elnökkel.
Az elnökségi tag lemondása hatályosul, amikor az elnökségi tag személyének változását a bíróság - az Egyesület erre irányuló kérelme alapján - nyilvántartásba veszi.
· visszahívással
· a határozott idő lejártával
· törvényben meghatározott összeférhetetlenségi vagy kizáró ok bekövetkezése esetén
· a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával.
Az elnökségi tagság megszűnése esetén a Közgyűlést 60 napon belül össze kell hívni, hogy az gondoskodjon az Elnökség létszámának helyreállításáról.
Ha az Elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága - annak lejártát megelőzően - megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól
III.15./ Az Elnökség feladatai
Az Elnökség hatáskörébe tartozik mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a Közgyűlés vagy az Elnök hatáskörébe.
Az Elnökség jogkörébe tartozik:
· az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
· az Elnök utasítása a Közgyűlés összehívására
· részvétel a Közgyűlésen, és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
· a működőképesség fenntartása, az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata, és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele;
· a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése;
· a rendes tag felvételéről való döntés;
· az Egyesület tagdíjának mértékére, teljesítésének határidejére vonatkozó javaslat megfogalmazása és a Közgyűlés elé terjesztése;
· az ügyrend elfogadása;
· az etikai szabályok elfogadása;
· a jogszabály által előírt vagy a működés során szükségessé váló belső szabályzatok kialakítása és Közgyűlés elé terjesztése;
· az Egyesület nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos egy évnél rövidebb időre szóló szerződés megkötéséről szóló döntés;
· az Egyesület képviselete;
· a beszámolók, különösen a Civil tv. által előírt éves beszámoló és közhasznúsági melléklet előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
· az éves költségvetés Közgyűlés elé terjesztése;
· az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására vonatkozó döntések meghozatala;
· a Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
· az ügyvezető szerv által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
· a tagság nyilvántartása;
· az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
· az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
· a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett;
· az elnökségi ülések előkészítése és levezetése;
· a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése, az iratbetekintés és a beszámoló letétbe helyezésének, közzétételének biztosítása.
III.16./ Az Elnökség ügyrendje
Az Elnökség üléseit bármikor, de legalább évente egyszer össze kell hívni.
Az Elnöknek össze kell hívnia az Elnökséget, ha olyan kérdésben szükséges döntést hozni, amely az Elnökség hatáskörébe tartozik.
Az Elnökséget az Elnök hívja össze igazolható módon, az Elnökségi tagok részére postai vagy elektronikus levelezés útján küldött meghívóval.
A meghívónak tartalmaznia kell
- az Elnökség ülésének helyét,
- idejét,
- a napirendet. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy az Elnökség tagjai a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák
A meghívót az Elnökség ülésének dátumát 15 nappal megelőzően kell az Elnökségi tagoknak megküldeni.
Az Elnökség ülésére meghívót kap – amennyiben Felügyelő Bizottság létrejön – a Felügyelő Bizottság elnöke is.
Biztosítani kell, hogy a meghívó kiküldését megelőzően az Elnökség tagjai a Közgyűlés napirendi pontjára javaslatot tehessenek. Az Elnökség tagjai indoklással az Elnökség ülésén is kérhetik a napirend kiegészítését. Ebben az esetben a napirend kiegészítéséről egyszerű szótöbbséggel határozhat az Elnökség.
Az Elnök, elnökségi tag - ha az Elnökség ülésén valamennyi szavazásra jogosult tag jelen van, akkor a az elnökség elnökének, tagjainak egyhangú hozzájárulásával – az Elnökség a napirenden nem szereplő kérdésben is határozatot hozhat.
Az Elnökség ülését össze kell hívni, ha ezt bármelyik Elnökségi tag, vagy az Egyesület bármely szerve az ok és a cél megjelölésével kéri.
Az Elnökség ülései nyilvánosak. Zárt ülés elrendeléséről, vagy napirendi pont zárt tárgyalásáról kizárólag a személyiségi jogok védelmében, illetve adatvédelmi okokból a levezető Elnök jogosult dönteni.
III.17./ Az Elnökség határozatképessége, általános döntési rendje:
Az Elnökség határozatképes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz.
Az Elnökség határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.
Az Elnökség üléséről jegyzőkönyvet vezet. A jegyzőkönyvet az elnökségi tagok írják alá.
Az Elnökség döntései tekintetében a határozathozatal általános rendjét követi.
Az Egyesület első vezető tisztségviselője: Elnök
Az Elnök az Egyesület önálló képviseletre és az Alapszabályban vagy jogszabályban ráruházott jogkörökben döntésre is jogosult első vezető tisztségviselője.
III.18./ A határozathozatal általános rendje:
Az Egyesület szerveinek határozathozatalában nem vehet részt az a tag, vagy tisztségviselő, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében, a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
Az Egyesület döntéshozó szervének ülésén a határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
Ha egy tag az Egyesület szerveinek határozathozatala során valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
Az Egyesület valamennyi szerve üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
A jegyzőkönyvet Közgyűlés esetén a levezető elnök és az Egyesület két erre kijelölt tagjai, más Egyesületi szerv ülésének esetén az adott szerv tagjai írják alá.
Az Egyesület szervei döntéseiket határozatba foglalják
A határozatokat a Határozatok Tárában kell nyilván tartani. A Határozatok Tára oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés, illetve az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható.
A határozatokról a tagokat és az érintetteket elektronikus levelezés útján, ha erre nincs mód, postai úton kell tájékoztatni. Az Egyesület szerveinek döntései, határozatai, illetve a szolgáltatások igénybe vétele módjának, valamint beszámolói közlésének nyilvánosságával kapcsolatban az Egyesület székhelyén történő kifüggesztéssel, vagy az Egyesület weboldalán történő közzététel útján tesz eleget.
Az Egyesület szervei által hozott határozatokba, az Egyesület működése kapcsán keletkezett iratokba – az Elnökkel való előzetes időpont egyeztetés után – bárki betekinthet az Egyesület székhelyén.
A betekinthetőség jogának biztosítása során a személyiségi és adatvédelmi jogok nem sérülhetnek.
IV. Az Egyesület képviselete
Az Alapszabály kötelező rendelkezései az Egyesület képviselete tekintetében:
Az Egyesületet az Egyesület Elnöke képviseli. Az Egyesület Elnökét megillető képviseleti jog terjedelme: általános, a képviseleti jog módja: önálló. A bankszámla felett az Egyesület Elnöke önállóan rendelkezik. Az Egyesület Elnökét az Egyesület Alelnöke helyettesíti. Az Egyesület Alelnökét képviseleti jog illeti meg, melynek módja önálló, terjedelme általános.
V. Felügyelő Bizottság
Az Egyesület felügyelő szerve
Az Egyesület az Elnökségtől elkülönült Felügyelő Bizottságot hoz létre, amennyiben bármelyik alábbi feltétel teljesül:
a) a tagok száma meghaladja a száz főt,
b) tagok között a nem természetes személyek száma meghaladja az összes tag számának felét,
c) az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot.
VI. Az Egyesület vagyona, gazdálkodása
VI.1./ Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból.
VI.2./ Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
VI.3./ Az Egyesület a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik.
VI.4./ Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.
VI.5./ Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
VI.6./ Az Egyesület tagdíjának mértékét az Elnökség javaslatára a Közgyűlés határozza meg.
A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
VI.7./ Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.
VI.8./ Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
VI.9./ Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
VI.10./ Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.
VI.10./ Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
VI.11./ A befektetési tevékenységet végző közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet az Elnökség - ha ilyen létezik vagy létrejön - a Felügyelő Bizottság véleményének kikérését követően fogad el.
VI.12./ Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
VI.13./ Az Egyesület könyvvezetése, adózása, beszámolása tekintetében a Civil tv. és egyéb az Egyesületekre, közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabályok szerint jár el.
VI.14./ Az Egyesület a Civil tv. szerint meghatározott beszámolóját az elnök készíti el, s azt a közgyűlés fogadja el.
VI.15./ Az Egyesület köteles beszámolóját és közhasznúsági mellékletét a Civil tv. szerint meghatározott módon letétbe helyezni, így elősegítve a beszámoló és a közhasznúsági melléklet közzétételét is.
VI.16./ Az Egyesület saját honlapján legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja a beszámoló és a közhasznúsági melléklet folyamatos megtekinthetőségét.
VI.17./ Az Egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.
VI.18./ Az Egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet. Az egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok – a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével – nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az egyesület elnökségéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnökség az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását az egyesület székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára.
VII. Az Egyesület megszűnése
VII.1./ Az Egyesület jogutódlással szűnik meg, ha:
· az Egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad).
VII.2./ A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha:
· határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
· megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
· a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését;
· az arra jogosult szerv megszünteti;
· az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
· az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.
VIII. Egyéb rendelkezések
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
IX. Vegyes és záró rendelkezések
Alulírott, Nagy Júlia, mint a Terület- és Településfejlesztők Magyarországi Egyesülete Elnöke igazolom, hogy jelen Alapszabály megfelel a létesítő okirat - módosítások alapján hatályos tartalmának.
A jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 2025. február 05. napján fogadta el.
Miskolc, 2025. február 05.
Nagy Júlia
elnök
