Falumúzeum, Biharugra

Biharugra központjában a Bölöny-kastély és a református templom között félúton található a település egyik legrégebbi épülete.

Szabó Pál Irodalmi Emlékház

Biharugráról sokaknak népi íróink egyik legnagyobb egyénisége, Szabó Pál jut az eszébe. Első írása a "Körösvidék" egyik 1927-es számában jelent meg, melynek sikere újabb alkotásokra ösztönözte. A "Körösvidék"-nek küldött riportok után Bajcsy-Zsilinszky Endre "Előörs"-e közölte írásait. Első regényét, az Embereket, 1930-ban a Sylvester-nyomda adta ki, majd utána rögtön a Franklin Kiadó is megjelentette és idegen nyelvekre is lefordították. Móricz Zsigmond már ekkor a magyar irodalom legnagyobb ígéretének mondta. Számos kiadásban jelentek meg könyvei. Igazi sikereket a regényeivel ért el, amelyekben a saját élményeiből varázsolta elő népének múltját. Mindemellett sikeres filmforgatókönyveket is írt. Munkásságáért többek közt kiérdemelte 1949-ben a Baumgarten-díjat, 1950-ben a József Attila-díjat, 1951-ben és 1954-ben pedig Kossuth-díjakat kapott. Szabó Pálnak a biharugrai házában a verandából alakította ki a dolgozószobáját. Ha valamilyen nagy munkáján dolgozott, befejezni azt mindig hazatért. Haza, abba az utcába, abba a vályogházba, ahonnan egykor elindult az irodalmi élet magaslatára. Az író 1970-ben bekövetkezett halála után a család itt egy emlékszobát alakított ki, ahol összegyűjtötték kedves használati tárgyait, bútorait. Az író leánya által alapított Szabó Pál Irodalmi Emlékház 1973 óta várja a látogatókat, mely később hivatalosan is múzeumi rangra emelkedett. 2007-ben avatták fel az épület keleti oldalán, a bejárat mellett elhelyezett emléktáblát, amelyen 42 híres és jelentős személy van felsorolva. Azoké, akik e házban megfordultak Szabó Pál vendégeként. A 2008 tavaszán felújított Szabó Pál Irodalmi Emlékházban az író egykori dolgozószobája és könyvtára ma is látogatható, mely a hét minden napján hozzáértő idegenvezetéssel és nagy szeretettel várja a látogatókat.

Tájház

A népi építészet remekei ma is megtalálhatók Biharugrán. Két, külön-külön is több mint kétszáz éves nádfedeles ház áll az Erzsébet királynéról elnevezett fő utca közepén és legvégén. Az előbbi ma már, mint tájház funkcionál. A 100 négyzetméteres épület több ütemben készült, mely jellegzetes parasztház. Először minden bizonnyal háromosztatú épület volt, szoba-konyha és pitvar-kamra tagozódással. Ehhez később különálló melléképületként istálló épült, majd ezután a két épület közét beépítették. A közbe egy külső kamra került. Az épület a korabeli szokásoknak megfelelően vályogfalas nádfedésű lakóház, melynek alapozása döngölt föld. A lakás részen fa gerendázatra rakott, alulról tapasztott, fölülről saralt nádazású födémek készültek. A tetőszerkezete az utca felől kis, kontyos nyeregtető. A házban kemence és berakott tűzhely is készült. Az épület 2010-ben nagyon leromlott állapotban került az önkormányzat tulajdonába. Ekkorra oly mértékben megrongálódott, hogy a felújítás elodázhatatlanná vált. Ennek során az épület teljes tetőfedésének, tönkrement födémének-, falainak helyreállítása történt meg. De a homlokzati nyílászárókat is javították, elvezették a lehulló csapadékot, rendbe tették a ház környezetét, és az utcafronton egy fonott sövénykerítést alakítottak ki. Mivel az épület Biharugra egyik legrégebbi lakóháza, így azt, mint történeti emlék és érték őrzik a helyiek, és helyi védettséget is élvez. Az önkormányzat az épületet ma tájházként mutatja be az érdeklődők számára.