Új nemzetközi kutatás: robban a fenntartható turizmus piaca

A zöld és fenntartható turizmus mára túllépett a rétegpiaci státuszon. Az MRFR kutatása szerint a piac értéke 2024-ben 1,73 milliárd dollár volt, de 2034-re ez az érték 14,4 milliárdra nő – ez évente átlagosan 23,6%-os növekedést jelent. Ez jóval meghaladja a globális turizmus általános bővülési ütemét, és egyértelműen mutatja a fenntartható termékek iránti kereslet ugrásszerű növekedését. A dinamikus bővülés a kutatás szerint a turisták környezeti tudatosságának erősödésére, a globális turisztikai szektor fenntarthatósági elköteleződésére és a helyi élmények iránti növekvő igényre vezethető vissza.

Noha Észak-Amerika jelenleg a legnagyobb szereplő a zöld turizmus piacán – 2022-ben a globális forgalom 45,8%-át adta –, Európa is stabilan őrzi pozícióját, különösen olyan országok révén, mint Németország és az Egyesült Királyság. Magyarország – EU-tagként – jó kiindulóhelyzetben van, de ahhoz, hogy versenyképes maradjon, elkerülhetetlen az infrastruktúra korszerűsítése, a tudatos turisztikai kommunikáció fejlesztése, valamint a helyi közösségek aktív bevonása a fenntartható turizmusba.

Az Ázsia–Csendes-óceáni térség is dinamikus növekedést mutat, különösen Kína és India vezetésével. Ennek motorja a fiatal, környezettudatos utazóközönség megjelenése, valamint a gyors ütemben javuló turisztikai infrastruktúra.

Mindemellett Latin-Amerika és Afrika is egyre meghatározóbb szerepet játszik a zöld turizmus területén: a globális adatok is azt mutatják, hogy a felelős turizmus már nem szűk réteget érdekel – például Nepálban 24%-kal, Kenyában pedig több mint 37%-kal nőtt a zöld turizmus iránti érdeklődés, míg Costa Rica, Etiópia vagy a Galápagos-szigetek is egyre keresettebb ökoturisztikai célponttá válnak. 

A fenntartható turizmus térnyerése mögött egyértelműen a látogatói elvárások átalakulása áll. A Market Research Future (MRFR) jelentése szerint a turisták egyre nagyobb része keresi a környezetbarát, társadalmilag felelős megoldásokat: a válaszadók 80%-a jelezte, hogy előnyben részesítené a fenntartható szálláshelyeket, vagy legalább időnként zöld, öko-barát szolgáltatásokat választana. Ez a tudatosság nemcsak a szállásfoglalásban, hanem a programválasztásban is megjelenik – egyre többen keresnek olyan élményeket, amelyek nemcsak szórakoztatnak, hanem valamilyen pozitív hatást is gyakorolnak a helyi közösségre vagy környezetre.

Ez a szemléletváltás a szolgáltatói oldalon is változást hoz: a nagyobb turisztikai vállalatok már nemcsak marketingcélból említik a fenntarthatóságot, hanem üzleti stratégiájuk szerves részévé teszik. Egyre több szállodalánc és utazásszervező alakít ki zöld beszállítói láncokat, vezeti be az ESG alapú működést, vagy tesz közzé rendszeres fenntarthatósági jelentést. A piaci szereplők a magas kezdeti költségek ellenére is befektetnek környezetbarát megoldásokba, mert felismerik: a hosszú távú versenyképesség záloga az értékalapú működés.

Az utazók ma már nemcsak emlékeket gyűjtenek, hanem hatást is szeretnének gyakorolni – és elvárják, hogy az általuk választott szolgáltatók is ezt a szemléletet képviseljék. Ez a trend egyértelmű irányt mutat a magyar turisztikai szektornak is: a hiteles, közösségalapú, fenntartható kínálat nemcsak erkölcsi, hanem piaci szempontból is erős versenyelőnyt jelent.