Kakastemplom - Belvárosi református templom

A kakas messziről mutatja az irányt a város bármelyik részéről közelítve. Bár eredetileg a templom nem rendelkezett toronnyal, a 18. század végén kezdődő építkezés során a református közösség egy új templomot álmodott meg, amely 1808-ra készült el. A tornyot csak az 1870-es években építették hozzá, miután hosszú évekig gyűjtöttek az építéshez szükséges anyagi forrásokra.

A templom egyik legnagyobb különlegessége a híres Eszter-harang, amelyet Bató István gabonakereskedő adományozott fiatalon elhunyt lánya, Eszter emlékére. Ez a harang az egyházmegye legnagyobb harangja, amely 1866 óta hívja a híveket, és Eszter nevenapján külön is megszólal. A harang köré több legenda is szövődött, például, hogy Bató lutrin nyerte a harang készítésére szánt összeget, vagy hogy a harangba beolvasztották a család ékszereit.

A templom belseje klasszicista stílusban készült, az Angster-orgona és a Luther-rózsás padok különleges szépségekkel gazdagítják. A karzaton található padokon még ma is láthatóak a régi céhek nevei, mint például az Asztalos vagy a Szüts céh. A templom utolsó nagy felújítása 2006 és 2012 között zajlott, ekkor modern falikarokat és csillárokat is felszereltek, harmonizálva a templom klasszikus belső terével.

A Kakastemplom mellett található a Nyilas Misi Ház, amely a református közösség központja, és ahol Bató Eszter-emlékszoba is helyet kapott. A szobában megtekinthetők az eredeti Bató-házból származó bútorok és festmények, tovább őrizve Eszter emlékét a harangon túl is.

A miskolci Belvárosi református templom, közismert nevén a Kakastemplom fenntartható turisztikai szempontból azért értékes, mert úgy ad erős élményt és történetet, hogy közben nem „terheli túl” a várost: egy meglévő, régóta működő épületet és közösségi teret fedezhetünk fel, új beavatkozások nélkül. A torony tetején álló aranyozott kakas messziről látszik, igazi városi jelképpé vált, a templom története pedig jól mutatja, hogyan tud egy közösség hosszú időn át gondoskodni az örökségéről – hiszen a tornyot csak évtizedeknyi gyűjtés után építették meg. Ugyanilyen „élő örökség” az Eszter-harang is, amely 1866 óta szól, és Eszter névnapján külön is megszólal, így a látogatók nem csak egy épületet látnak, hanem egy ma is élő hagyományt.

A vendégek sokat tehetnek a fenntarthatóságért azzal, ha a templomot gyalogosan vagy tömegközlekedéssel keresik fel, és a hely vallási jellegét tiszteletben tartva, csendesen, a szabályokat betartva látogatják. Érdemes a templom mellé szervezett közösségi helyszíneket is felkeresni, például a Nyilas Misi Házat és a Bató Eszter-emlékszobát: ezzel a helyi közösség munkáját és az értékek megőrzését is támogatjuk. A Kakastemplom jó példa arra, hogy a fenntartható turizmus sokszor egyszerű: olyan helyeket fedezünk fel, amelyek már léteznek, fontosak a helyieknek, és odafigyeléssel még sokáig megőrizhetők.