Sámson vára

Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén szerepel, korábbi források nem említik. Egy népmonda szerint a vár neve egy Sámson nevű rablóvezérhez köthető. A török időkben Sámson nevű rablóvezérnek volt itt a rejtekhelye, aki a törököknek sok kárt tett, és közülük sokat megölt. A föld alatt volt egy mély pincéje, s oda hordta a kincseit. Ebben a föld alatti pincébe azonban csak egy, a Körös-parton nőtt csonka fűzfa üreges derekán keresztül lehetett bejutni. Kovalovszki Júlia, dobozi származású régész 1964-ben végzett ásatásai alkalmával meghatározta a vár kiterjedését. A Sámson vár két részből áll, egy belső és egy külső várból. Kovalovszki Júlia az egyik ásatási szelvényében egy kaputorony maradványait tárta fel, amely a döngölt földből készült sáncon történő átjárást biztosította. A kaputorony helyén 2006-ben hitelesítő régészeti feltárásra került sor Dr. Béres Mária és Liska András régészek vezetésével. Az ásatás eredményeként sikerült megtalálni a Kovalovszki Júlia által dokumentált kaputorony korábban ismeretlen részletét, és adatokat gyűjteni a sánc szerkezetéről. A korabeli falvak lakossága, különösen az Árpád-kor korai szakaszában alkalmi menedékhelyként használhatta a Körös védett zugában megépített Sámson várat.

Célcsoport

Osztálykirándulás
Többgenerációs programok
Párok
Felnőttbarát
Baráti társaságok
Családok kisebb gyerekekkel
Családok nagyobb gyerekekkel
Idősek

Egyéb szolgáltatások

Attrakció típusa
- kültéri attrakció
Javasolt
- Kalandoroknak
- Ingyenes programot keresőknek
- Nászutasoknak
- Gyerekeknek
További információ

Milyen hosszú időt tölt az adott helyen általában
- 1 órát
Bemutatás típusa
- egyénileg felfedezhető
Látogathatóság
- ingyenesen látogatható
Előzetes bejelentkezés szükséges
- Bejelentkezés nélkül látogatható
Kültéri bemutatóhely témája
- történelem

Furulyázó pásztor szobra A település központjában kellemes kis park fogadja az idelátogató turistákat. Közepén a Millennium tiszteletére, a Millennium évében, 2000-ben Doboz Nagyközség Önkormányzata által emeltetett köztéri szobor a „Furulyázó Pásztor” áll, mely az ősi település lakosainak életmódjára utal.

Magyarország, 5624 Doboz, Kossuth tér

Dobozi Wenckheim Kastély Az egykori Wenckheim Kastély ma Dobozi Általános Iskolaként funkcionál.

Magyarország, 5624 Doboz, Kossuth tér 15

Dobozi Református Templom Doboz község központjában, a Kossuth tér közepén található a történelmi és eszmei értékekkel bíró református templom: 1794-1798 között Kállai M. Sámuel prédikátorsága alatt épült fel.

Magyarország, 5624 Doboz, Kossuth tér 1

Helyszínek
Wenckheim Kastélypark

A volt kastély mögött a Holt- Fekete-Körös ágától körülölelve 3,7 hektáros kastélypark fekszik, melyet az 1880-as években alakítottak ki a Wenckheimek, angol stílusban. Jellemző fái: kocsányos tölgyek, platánfák, hársak, vadgesztenyék, páfrányfenyő és erdei fenyő facsoportok. A park 1979 óta természetvédelmi terület, Doboz Nagyközség vezetősége ennek a parknak a rehabilitációját elsőrangú feladatnak tekinti. A parkban több százévesnél is idősebb gyönyörű fa látható. A ligetes angolparkban találjuk a családi mauzóleumot és a kápolnát is (1896-1902). A park rehabilitációjára 2006-ban került sor, mely igyekezett az egykori állapotot visszaállítani új növények beültetésekkel, ágyások kialakításával, a már elhalt fák pótlásával. A gondozott és látványos park a település kedvelt pontja, idős, fiatal egyaránt szívesen sétál a több évszázadot megélt fák alatt és tölti itt szabadidejét. Szívesen invitáljuk vendégeinek is e csodálatos természeti környezetbe, melynek klímáját a Holt- Fekete-Körös teszi sajátossá. A parkba 4 híd vezet, így beláthatóbbá tenni a település központjában található természeti csodát. A park nyugati részén szoborpark található, egykori magyar királyok emléke előtt tisztelegve. A parkot körbejárva és fantáziának megmozgatva eltudjuk képzelni az egykori Wenckheim uradalom hétköznapjait, hisz az egykori kastély, az Ybl Miklós által tervezett Magtár és a park legmagasabb pontján található kápolna és kripta szinte egymástól „kéznyújtásnyira” vannak. Ha Dobozon jár ezt a programot ne hagyja ki!
Doboz Sport utca

Helyszín megtekintése
Helyszínek
Széchy Tamás Emlékház, Helytörténeti Gyűjtemény és Alkotóház

Településünk kiemelt kulturális és hagyományőrző színtere a Széchy Tamás Emlékház, Helytörténeti Gyűjtemény és Alkotóház. Minden idők egyik legeredményesebb magyar úszóedzőjének Széchy Tamásnak, Doboz első díszpolgárának emlékét őrzi ez a ház. Ebben a házban töltötte gyermekkorát, édesanyja volt a postahivatal vezetője. Ez az épület 2008-ig szolgálta az embereket, mint postahivatal, a későbbiekben egy pályázatnak köszönhetően felújításra és kisebb átalakításra került az épület, majd elnyerte mai arculatát. 2012-ben ismét az emberek használatába került, mert ebben a házban kaptak helyet az úszópápa személyes tárgyai egy állandó kiállításnak adva ezzel lehetőséget, illetve itt kapott helyet a helytörténeti gyűjtemény is, amely a lakosság által felajánlott tárgyak mellett a Dobozi Népművészeti Egyesület tagjainak keze munkáját is dicséri. Legújabb, Postatörténeti tárlata 2024-ben nyílt meg. Ez a ház ad otthont minden, olyan kézműves foglalkozásnak, tábornak és rendezvénynek, mely nem hagyja elfeledni a régmúlt hagyományait és hűen továbbörökíti a jövő nemzedékének. Fő cél a helyi hagyományok, értékek tiszteletének átörökítése „Apáról fiúra”. Élő ház, rendezvénytér saját gyógynövényes kerttel. Az emlékház előzetes egyeztetést követően látogatható.
Doboz Nagy utca 20

Helyszín megtekintése
Helyszínek
Dobozi Református Templom

Doboz község központjában, a Kossuth tér közepén található a történelmi és eszmei értékekkel bíró református templom: 1794-1798 között Kállai M. Sámuel prédikátorsága alatt épült fel.
Doboz Kossuth tér 1

Helyszín megtekintése
Helyszínek
Szent Kereszt Felmagasztalása katolikus templom és kripta

A volt kastély mögött a Holt Fekete Körös ágától körülölelve 3,7 hektáros kastélypark fekszik, melyet az 1880-as években alakított ki a Wenckheim család. A park legmagasabb pontján található a környék „ékszerdobozának” nevezett neoromán stílusú Szent Kereszt kápolna és kripta. Dénes gróf 1902-ben Viktor Siedek bécsi építésvállalkozó terve alapján megépítette a neoromán stílusban a kegyúri templomot és a kerek temetőkápolnát, a kriptát. A kápolna 250 ezer koronába került. A templom alapjának kiásását 1857-ben a dobozi napszámosok egy hét alatt elvégezték. Az épületeket 1902. június 7-én szentelte fel Schlauch Lőrinc váradi püspök. A korabeli leírások szerint a gerlai hídnál száz lovas fogadta a felszentelést végző püspököt, akit a templom bejáratáig kísértek. A felszentelést követő ünnepi ebédre 800 ebédjegyet osztottak ki az építkezés munkásai között. A belső rész gazdagon díszített, a templomban minden oszlop és lépcső márványból készült. A színes ablakokat, a három oltárképet és a mennyezeti festményeket 24 karátos aranylemezekkel borított mozaik képeit tiroli festőművészek készítették. A templom és a hozzátartozó családi kripta előzetes bejelentkezést követően látogatható.
Doboz Sport utca

Helyszín megtekintése
Helyszínek
Sámson vára

Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén szerepel, korábbi források nem említik. Egy népmonda szerint a vár neve egy Sámson nevű rablóvezérhez köthető. A török időkben Sámson nevű rablóvezérnek volt itt a rejtekhelye, aki a törököknek sok kárt tett, és közülük sokat megölt. A föld alatt volt egy mély pincéje, s oda hordta a kincseit. Ebben a föld alatti pincébe azonban csak egy, a Körös-parton nőtt csonka fűzfa üreges derekán keresztül lehetett bejutni. Kovalovszki Júlia, dobozi származású régész 1964-ben végzett ásatásai alkalmával meghatározta a vár kiterjedését. A Sámson vár két részből áll, egy belső és egy külső várból. Kovalovszki Júlia az egyik ásatási szelvényében egy kaputorony maradványait tárta fel, amely a döngölt földből készült sáncon történő átjárást biztosította. A kaputorony helyén 2006-ben hitelesítő régészeti feltárásra került sor Dr. Béres Mária és Liska András régészek vezetésével. Az ásatás eredményeként sikerült megtalálni a Kovalovszki Júlia által dokumentált kaputorony korábban ismeretlen részletét, és adatokat gyűjteni a sánc szerkezetéről. A korabeli falvak lakossága, különösen az Árpád-kor korai szakaszában alkalmi menedékhelyként használhatta a Körös védett zugában megépített Sámson várat.
Doboz

Helyszín megtekintése
Helyszínek
Furulyázó pásztor szobra

A település központjában kellemes kis park fogadja az idelátogató turistákat. Közepén a Millennium tiszteletére, a Millennium évében, 2000-ben Doboz Nagyközség Önkormányzata által emeltetett köztéri szobor a „Furulyázó Pásztor” áll, mely az ősi település lakosainak életmódjára utal.
Doboz Kossuth tér

Helyszín megtekintése
Helyszínek
Dobozi Wenckheim Kastély

Az egykori Wenckheim Kastély ma Dobozi Általános Iskolaként funkcionál.
Doboz Kossuth tér 15

Helyszín megtekintése
Helyszínek
Dánfoki Üdülőközpont

Az üdülőközpontunk kiváló helyszínéül szolgál gyermek-és ifjúsági táboroknak, osztálykirándulásoknak, sport-és edzőtáboroknak, céges, baráti, valamint családi összejöveteleknek, kulturális rendezvényeknek, gólyatáboroknak, illetve biciklis és vízi túráknak egyaránt. Az itt található strand és kikötő a mindenkori kikapcsolódáshoz járul hozzá.
Békés

Helyszín megtekintése
Helyszínek
Ybl Miklós tervezte Magtár

A Magtár 1863-ban épült műemlék jellegű épület. A község kimagasló ipar- és építészettörténeti emléke Ybl Miklós tervei alapján építették meg az egykori Wenckheim birtok számára. Ez a magtár igazi előfutára a mai architektonikus törekvéseknek. Az épület T-alaprajzú, háromemeletes, zárt tömb, egyszerű bélletes, gótizáló ablakokkal. Az ablakok között alulról felfutó lizénák vannak, a második emelet felett pedig párkány, és a harmadik emelet nyílásai gyöngyként koronázzák az épületet, melyen alacsony nyeregtető található. A tömböt a mellette álló szárítótoronnyal a második emeletig egyetlen köríves nyílás köti össze. Ez fedett aláhajtóként szolgált a szállítókocsik számára. A nagyobbik téglalap alaprajzú rész három szinten volt alkalmas gabonatárolásra, ez funkcionált magtárként. Ehhez az épületszárnyhoz csatlakozik merőlegesen a silórész, amely szintén háromemeletes. A közepén félköríves boltozat található, valamint a jobb oldali részén a szárítósiló helyezkedett el. 1985-ben a vihar által súlyosan megrongált tetőzetet helyreállították, további munkálatokra azonban nem került sor. A magtár 1944-ig az uradalom majd a Földműves Szövetkezet, utána a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat használatában volt, 1962-ben a dobozi Petőfi Tsz vásárolta meg az épületet. A Termelőszövetkezet vezetősége látva a rohamos állagromlást tervbe vette az épület felújítását, de a szükséges pénzeszközt nem tudta biztosítani. A magtár napjainkra erősen leromlott állapota ellenére is agrártörténeti emléknek számít. Jelenleg magántulajdonban van.
Doboz Magtár sor

Helyszín megtekintése