Bíborvég Népművészeti Egyesület

A hagyományok őrzése céljából megalakult a Bíborvég Népművészeti Alkotócsoport 2013. október 16.-án a könyvtárban, mely akkor 12 fővel indult Bogárné Szőke Erika, népi iparművész vezetésével. Heti egy alkalommal csütörtök délutánonként tartják a foglalkozásokat, ahol elsősorban a Békés megyei hímzésekkel, öltésekkel, de ezek mellett az elmúlt években 9 kárpát-medencei tájegység hímzéskultúrájával is meg ismerkedtek. Részt vettek a Kárpát – Medencei Népi Textil fesztiválon ami Békéscsabán került megrendezésre. Ahol 2. helyezést értek el.. A munkáik elismeréseként az Önkormányzat a helyi értéktárba választotta a csoportot. Nagyon sok helyi, megyei és országos kiállításon vettek részt, ahol több esetben díjazásban részesültek. Két kiállításon is 2. helyezést értek el, ami nagy büszkeség a település számára. Az alkotócsoport hímzései megtekinthetőek előre egyeztetett időpontban.

Corvus-Kora Róbert

Corvus-Kora Róbert gyermekkora óta Lőkösházán él és alkot. Első nagy sikere 16 éves korában Budapesten volt, ahol egyik képét oklevéllel jutalmazták. Nagy hatással volt rá a reneszánsz művészet és a németalföldi 17.századi művészek, szeretett volna úgy festeni ahogyan ők. Több köztéri szobrot és emlékművet készített márványból és mészkőből.Mindig is imádta a monumentális életnagyságú ábrázolást, ezért úgy döntött, hogy az 1996-os Magyar Millecentenáriumra megfesti első 9x4,5 méteres panorámaképet. Összesen 9 Panorámakép készült. Jövőbeni terve: még egy 9x4,5 méteres képet alkotni és egy körtermet építeni, otthont adva a festményeknek. Az épület a világon egyedülálló lesz, hisz olyan körterem, melyben tíz különböző témát feldolgozó panorámakép lesz, még nincs a világon. A képzőművész rendszeresen támogatja Lőkösházát. Alkotásai a Község közterületeit és épületbelsőit díszítik, mint például a Szent István - szobor , a templom előtti kereszt, a Trianoni emlékmű, az 1956-os Forradalom és Szabadságharc emlékére készített emlékmű. Gávai Gaál Jenő és Májer Tibor Frigyes emlékére is emelt szobrot. A helyi temetőben elhelyezett urnafal és a feszületet is az ő érdeme. A Közösségi Színteret és a Polgármesteri hivatalt pedig a festményei díszítik. Kilencedik panorámaképe megtekinthető a Lőkösházi Petőfi Sándor Közösségi Színtérben, előre egyeztetett időpontban. Időpont kérhető a művésztől tárlatvezetés céljából.

Dánfoki Üdülőközpont

Az üdülőközpontunk kiváló helyszínéül szolgál gyermek-és ifjúsági táboroknak, osztálykirándulásoknak, sport-és edzőtáboroknak, céges, baráti, valamint családi összejöveteleknek, kulturális rendezvényeknek, gólyatáboroknak, illetve biciklis és vízi túráknak egyaránt. Az itt található strand és kikötő a mindenkori kikapcsolódáshoz járul hozzá.

Dobozi Református Templom

Doboz község központjában, a Kossuth tér közepén található a történelmi és eszmei értékekkel bíró református templom: 1794-1798 között Kállai M. Sámuel prédikátorsága alatt épült fel. A templom egyhajós, homlokzat előtti toronnyal rendelkezik, félköríves záródással. A toronytörzset órapárkány – benne órával – zárja. A toronysisakon a felújítást megörökítő 1867-es évszám látható, a sisak tetején gömbös, csillagos, zászlós csúcsdíszt helyeztek el. A berendezés klasszicizáló, copf stílusjegyekkel készült. Padlóját széles hajópadló burkolja. Az 1912-ben épült orgona is műemléki védelem alatt áll. Különleges tölgyfa berendezés teszi hangulatossá a templom belsejét. A templomban különleges márványkeresztelő medence található. A templom az 1978-as földrengés idején megsérült, helyreállítása hat esztendeig tartott. Az épületet olyan rejtett vasbeton szerkezettel erősítették meg, mely az UNESCO figyelmét is felkeltette. Dobozi Református Egyházközség az istentiszteleteken kívül, alkalmanként kulturális programot is szervez a templom falai között, így színesítve az ősi település kulturális életét.

Dobozi Wenckheim Kastély

Az egykori Wenckheim Kastély ma Dobozi Általános Iskolaként funkcionál. 1944-ben 52 szobával rendelkező kastély három részletben nyerte el jelenlegi formáját. Először a főútra néző vadászkastély készült el (jelenleg üzlet található itt). A gyulai Czigler Antal uradalmi építész tervei alapján Wenckheim Rudolf építtette a vadászkastély földszintes épületét, helyszínt biztosítva a vadászatok utáni pihenésnek, vendéglátásnak. 1850-ben elkészült a kastély emeleti része és annak folytatása a főúttal párhuzamosan mely a mai Dobozi Általános Iskola épületrészét képezi. Az épület ekkor kapta az „U „ alakot, ezzel közel egy időben, 1852-ben Ybl Miklós tervei alapján elkészült a romantikus stílusú versenyistálló és kocsiszín, majd a diadalíves zabsilós magtár is. Doboz az uradalom központja lett, innen irányították a vésztői és csorvási birtokokat is. Wenckheim Dénes az 1900-as évek elején építette meg az udvarban található manzárdtetős, palával fedett bástyaszerű emeletes részt, historizáló stílusban. Az emeletre márvány lépcső vezet. Erkélyes szobájából szép kilátás nyílt a kastélyparkra. A szobákban a falszínekhez alkalmazkodó gyönyörű csempekályhák kerültek. Az ebédlőbe Belgiumból hozatták a 4 méter magas hófehér csempekályhát. Az emelet volt a grófné és a gyerekek lakosztálya. A kastély főúri módon , igényesen volt berendezve. A földszinten található a nagy ebédlő , mely többek között a vadászvacsorák helyszínéül szolgált, sok híres ember megfordult a Kastélyban egy-egy vadászat alkalmával, köztük Horthy Miklós kormányzó is. Az 1940-es évekre Wenckheim Lajos gróf igazi vidéki rezidenciává alakíttatja a kastélyt. A folyosók falán több száz gyönyörű és értékes őz és szarvas agancs gyűjtemény volt. Főúri körökben számon tartották a dobozi vadászkastélyt. Jelenleg az impozáns épület 9 tanteremnek ad helyet. 1996-ban egy új szárnnyal bővült az épület, melyben újabb tantermek kerültek kialakításra. A régi és új épületegyüttes modern számítógépteremmel, fejlesztő teremmel, valamint interaktív táblákkal felszerelt szaktantermekkel várja a dobozi diákokat.

Falumúzeum

A község központjában a Bölöny-kastély és a református templom között félúton található a település egyik legrégebbi épülete. Csak a templomhajó lábazatában még megtalálható monostor falmaradványai öregebbek nála. Egykor a földesúri család kúriájaként szolgált egészen addig, amíg fel nem épült vele átellenben a Bölöny-kastély. Ezután elvesztette régi funkcióját, átalakították magtárrá, és nem használták többé lakóépületként. Az épület eredetileg nagyobb alapterületű volt, mint amennyi napjainkban megmaradt belőle. Bizonyítják ezt azok a falmaradványok, amelyek a különböző földmunkák során az épület mellett, az északi oldalon előkerültek. Az 1885-ben készült kataszteri térképen már a mai alaprajzzal, gazdasági épületként van feltüntetve. A falu belterületén lévő többi ingatlanához hasonlóan a XX. század elején Bölöny József ettől az épülettől is megvált. Továbbra is magtárként funkcionált, s a Futura, illetve később, a II. világháború után a Gabonaforgalmi Vállalat tulajdonában volt. A rendszerváltás után Máté József vállalkozó megvásárolta a funkcióját ismét elvesztő épületet. Hosszú évekig üresen, kihasználatlanul állt addig, amíg a tulajdonos 2009-ben arra a döntésre nem jutott, hogy 100 esztendőre átadja a községnek használatra. Így kerülhetett sor arra, hogy méltó helyet alakítson ki a község a Falumúzeum számára. Az épület első termében található a 20. század első felében látható szoba-konyha-kamra együttes, mely a kor hangulatát igyekszik bemutatni Itt található, ágy, bölcső, kasztli, rengő, asztal, berakott tűzhely, edények, cserépkorsók, poharak, tálak, kamrához tartozó edények (olajos korsó, teknők, káposztáskád, sajtprés, dohányvágó, sütőlapátok, stb.). A második terem a mindennapi használati eszközök bemutatását teszi lehetővé. Itt találhatók azok az eszközök, amit a falusi parasztember minden napjaiban használt: néhány nagyon érdekes, sokat számára nem is ismert tárgy található itt: pl. csattogtató, mely egyszerű vetőgépként működött, a szénavágó, a szalmahúzó, a vizes köszörű, a libatömő stb. Itt találhatók a kenderrel kapcsolatos szerszámok: a tiló, a gerebenek, a rokkák, a gombolyítók, és a szövő, melyet nagy szeretettel szoktak kipróbálni a látogatók. Az egyik sarokban található a halászattal kapcsolatos néhány eszköz: haltartó háló, dobóháló, halaskosár, halásznadrág, mérleg, jégcsáklya, és fotók a Halgazdaság múltjából, jelenéből. A bejárattal szemben van a Falumúzeum legnagyobb terme, amely a múzeum identitásának megfelelő időszaki kiállításoknak is helyet ad. Jelenleg a falvédő kiállításnak ad helyt, mely időről-időre frissül hála istennek, egyre többen vannak az adományozók. A szőnyegkiállításnak is vannak még darabjai, melyek szintén a múzeum gyűjteményét gyarapítják. A teremben három üveges tárlóban különböző tárgyak találhatók, melyek közül a legnézettebbek: a régi pénzek gyűjteménye, a régi könyvek, énekes zsoltárok, naptárok és a 64 vármegye címerét ábrázoló kép. A 20. század elején készült harmóniumot a Baptista egyház adományozta a múzeumnak. Található itt még egy régi tálaló szekrény, valamint egy régi lóca, vagy rengő is, melyen igen sokan pihennek meg látogatás közben. Régi ruhák is itt találhatóak, melyeket a látogatók nagy örömmel próbálnak fel, és fotózkodnak benne. A következő helyiséget a látogatók nevezték el 50-es szobának, mivel az 1950-s évek hangulatát sugározza. A kettős bevetett ágy, a két szekrény, éjjeli szekrény, tükör, szék, asztal a nagyanyáink emlékét idézik fel. Ugyanezt a hangulatot idézi konyhai részben a régi tűzhely, hokedli, mosdótál állvánnyal, szennyesláda, a konyhaszekrényben található edények, zsírosbödönök, kannák is. Varrógépek, gobelinkép, Mátyás király portré, falitükör, kis hölgyet ábrázoló szobor. szekrény tetején bőröndök, régi rádiók. Itt találhatók a múzeumnak felajánlott egyenruhák: gátőr, rendőr, katona. A Falumúzeum, mely a faluban élő emberek önkéntes adományozásával jött létre, nagyon sok értékkel rendelkezik. Távolabbról érkezett látogatóink közül is voltak olyan kedves emberek, akik a következő látogatás alkalmával, vagy közvetítőn keresztül gyarapították a gyűjteményünket. A pince lejáratánál helyzetük el jól látható helyen a helyi református templom kb. 240 éves bejárati ajtaját, melyet a református egyház ajánlott fel a múzeum részére. A Falumúzeum külső falain is különböző használati tárgyak láthatóak (pl. favilla, tehénjárom, aszalókosár, kisteknő, sütőlapát, acatoló, szappanfőző kanál, stb.).

Fatimai Szent Szűz Templom

A mai templom az eddigi szerény imaház helyett épült. A templomépítés a néhai polgármester Germán Géza kezdeményezése volt.Az építkezést támogatta a Szeged-Csanádi Egyházmegye és KissRigó László püspök. Az építést a lakosság is segítette, a Viszokai család egy 280 kilogrammos haranggal, Corvus-Kora Róbert két nagyméretű képet és egy ötméteres gránitkereszttel vette ki a részét a munkából. Az alapkőletételre 2007. október 13-án került sor. A kivitelezési munkálatok 2008 augusztusában kezdődtek meg. Az építkezés 2009.május végén zárult. A templomot 2009. augusztus 22-én szentelték fel.A felszentelés napján több száz ember gyűlt össze, akiknek legalább a fele be sem fért a templomba, így odakintről kihangosítón keresztül hallgatták a szentmisét.Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett: Nagy szerepet tölt be a Templom Lőkösháza lakosai életében. A katolikus hívek életében fontos a templom. Itt keresztelik meg a gyermekeiket, itt lesznek elsőáldozók, itt bérmálkoznak, itt kötnek házasságot, itt ajánlják föl a szentmisét elhunyt szeretteikért. A templom mindenki otthona, minden vasárnap a találkozás helye. Templom nélkül nehezen alakulhat ki a keresztény közösségi élet. Előzetes telefonos egyeztetéssel megtekinthető.

FATIMAI SZENT SZŰZ TEMPLOM FESTETT FAKAZETTÁI

A festett fakazetta sorozat 36 darabból tevődik össze, amely két ütemben került átadásra: 12 db 2019 októberében és 24 db 2021 októberében. Értékmentés és átörökítés történt, hiszen a szentsimoni templom XVII. században készült festett fakazettái inspirálták az alkotókat arra, hogy egyfajta átdolgozott változatát jelenítsék meg a Lőkösházi katolikus templom kórus homlokzatának kazettáin. Előzetes telefonos egyeztetéssel megtekinthető.

Furulyázó pásztor szobra

A település központjában kellemes kis park fogadja az idelátogató turistákat. Közepén a Millennium tiszteletére, a Millennium évében, 2000-ben Doboz Nagyközség Önkormányzata által emeltetett köztéri szobor a „Furulyázó Pásztor” áll, mely az ősi település lakosainak életmódjára utal. Ez a bronzból és mészkőből, népi építészeti stílusban készült szobor Mészáros Attila szobrászművész addigi legnagyobb alkotása volt. A terv elkészítésének kiindulópontja Doboz és a víz kapcsolata volt, ami az itt élő emberek és a település történelmét is meghatározta. Régen Dobozt a Fekete-Körös szinte szigetként zárta közre. Erre utal a kavics formájú alapzat, amely süttői mészkőből készült. A furulyázó pásztorember a település állattenyésztő múltját idézi.

Gávai Gaál Jenő Sétány

Pusztagerendáson született 1846. szeptember 14.-én. Régi nemes család leszármazottja. Lőkösházán földbirtokkal rendelkező polihisztor és politikus volt, közgazdász, jogi és államtudományi doktor, miniszteri tanácsos és műegyetemi tanár volt. 6 nyelven beszélt anyanyelvi szinten. Gávai Gaál Jenő neve fontos szerepet tölt be több Békés vármegyei település életében, közöttük Lőkösháza életében is. Neki köszönhető, hogy az első világháborút lezáró Trianoni békediktátum elfogadását követően Elek, Lőkösháza, Geszt , Ártánd és Biharkeresztes nem került 1922-ben a román államhoz. Lőkösházán 2024-ben szobrot emeltek a tiszteletére és róla nevezték el a közterületet Gávai Gaál Jenő sétánynak, ahol az emlékmű helyet kapott.

Kondorosi Csárda

A Kondorosi Csárda Kondoros legnevezetesebb épülete, mely a város szívében helyezkedik el. Egyes források szerint az eredeti csárdát az 1820-as évek elején lebontották, helyébe hatalmas téglaerődöt építettek, melynek falaiban titokzatos rejtekhelyeket, alagutakat, útvesztőket hoztak létre. A csárda alatti alagútrendszeren át állítólag maga Rózsa Sándor, a híres betyár is menekült üldözői elől. Az 1910-es évek elfalazásai miatt elveszettnek hitt „öregcsárda” 1985-re nyerte vissza régi formáját. 2002-től a Kondorosi Csárda a település tulajdonába került. Egy nyertes pályázatnak köszönhetően felújították, és nemcsak kiváló ételeiről messze földön híres étteremként, hanem csárdamúzeumként is működik. Az itt elhelyezett gyűjtemény egyrészt képet ad az egykori híres betyárok életéről, másrészt a helybeliek szorgalmas gyűjtőmunkájának köszönhetően számtalan olyan régi használati tárgy is helyet kapott itt, amelyek még néhány évtizeddel ezelőtt is jelen voltak minden háztartásban, de ma már csak alig-alig találkozunk velük. A legújabb fejlesztéseknek köszönhetően a helytörténeti gyűjtemény tovább bővült, a csárdamúzeum pedig interaktívvá vált. Rózsa Sándort nem csak viaszfigurája, körözvénye vagy kézjegye által idézhetjük meg, de virtuálisan akár helyét is átvehetjük a betyárok között, amikor nyeregből postakocsira lövünk. A „szabadulómúzeum” segítségével a látogatók nem pusztán nézői, de aktív részesei is lehetnek egy-egy felidézett történelmi eseménynek, hagyományőrző programnak, így például betyárruhát öltethetnek vagy kipróbálhatják a karikás ostor pattogtatását, a csergetést.

Kotroczó József Dioráma gyűjteménye

Magyarország legkisebb „Golgota” művek készítője Kotroczó József. 1926. 04. 17-én született. A néprajzi Lexikon (383-384 oldal) szerint a 17-18. században olyan értékeket képviselt hogy az a hagyaték tárgyát képezte. A „Türelemüveg” alkotásai 0,5-1000 ml-es üvegekbe kiépített fafaragványokból álnak: kereszt, létra, kínoszlop, korbács. dárda, pallos, kalapács, szivacs) Készítése az emberi tűrőképesség és a lehetetlen határait súrolja. A fafaragvány eredeti színe a fehér (kanadai nyár) a lélek tisztaságát, a fadugó az örökké valóságot jelképezi. Kiállítása megtekinthető a Petőfi Sándor Közösségi Színtérben.

Lőkösházi Fánk

Településünkön 1985-ben a Nyugdíjas Klubok kezdeményezték a Lőkösházi fánk sütését és azóta is folyamatosan végzik ezt a tevékenységet. Többször is részt vettek a Kisiratosi Falunapon valamint megyenapokon is. Készítenek fánkot Intézmények számára mint például az óvodának, iskolának, rendezvényekre, egyéb felkérésre és minden évben a Lőkösházi falunapra is, ami már hagyománnyá alakult. Ilyenkor 3000-4000 darab fánkot készítenek el. A Lőkösházi Fánk 2018-ban bemutatkozott a Békés megyei Nemzetiségi Napon is, ahol szintén óriási sikere volt. 2019-ben Lőkösháza Község Önkormányzat Helyi Értéktár Bizottsága a Vasutas és Községi Nyugdíjas Klub tagjai által készített Lőkösházi fánkot helyi értékké nyilvánította. Csak előzetes egyeztetést követően van lehetőség a gasztronómiai érték megkóstolására.

Lőkösházi Kenyér

Ősi magyar, apáról fiúra szálló recept alapján készül. Tartósítószert nem tartalmaz, mégis, a kovászos technológiának köszönhetően napokig eltartható és nem morzsálódik. Kellemes ízhatása miatt a legtöbb élelmiszerrel jól harmonizál. A kiváló minőségű liszt megfelelő keverési arányától jó élettani hatással bír, könnyen emészthető. Bélzete tartalmas nem felfújt, ezért kevéssel jól lehet lakni. Külseje ropogós, fényes a hagyományos téglakemence roppant jó tulajdonságai miatt. Kétkezi munkával gyártjuk, ezért szakavatott szemek meg tudják állapítani melyik kenyeret, melyik pék készítette.

Pásztorpuliszka (román nyelven mámáligá)

A Lőkösházi románság hagyományos évszázadosnál nagyobb múltra visszatekinthető nemzeti eledele.Az elkészítése rendkívül egyszerű: a kukoricalisztet/darát tejben vagy sós vízben megfőzzük. A tej vagy a víz mennyiségétől függvényében híg, félkemény vagy kemény állagú lesz a puliszka. Fogyasztható köretként, készülhet juhtúrós, tejfölös ízesítéssel, kaporral és pirított szalonna darabkákkal megszórva. A lőkösházi románok előszeretettel fogyasztják töltött káposzta mellé, meleg tejjel vagy édességként mézzel, cukorral, fahéjjal, esetleg lekvárral ízesítve is. A Lőkösházi Románok Egyesülete a hagyományos receptúrát a 2021 óta éves periodikával megszervezett román emlékestéken, valamint települési vagy nagyobb román nemzetiségi csoportokat megmozgató gasztronómiai rendezvényeken mutatják be. A pásztorpuliszka nagy népszerűségnek örvend nem csak az idősebb, hanem a fiatalabb korosztály körében is. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett: Helyi és nagyobb közösséget megszólító például vármegyei román nemzetiségi gasztronómiai rendezvényeken is a lökösházi románsággal, illetve a Lőkösházi Románok Egyesületével kötik össze az ételt. Csak előzetes egyeztetést követően van lehetőség a gasztronómiai érték megkóstolására. Időpont egyeztetés a következő telefonszámon lehetséges : hétköznapokon 08:00 és 15:00 között. Napközi Konyha : 0666/244-612

Petőfi Sándor Közösségi Színtér és Könyvtár

A Lőkösházi Petőfi Sándor Közösségi Színtér és Könyvtár számos rendezvény és kiállítás helyszíne. Itt tekinthetőek meg Kovács Károlyné Cukorból készült virágai, Kotroczó József Dioráma gyűjteménye is. Nyitvatartás: Minden hétköznap 08.00-tól 16:00-ig Időpont foglalható a következő telefonszámon: +36 66/ 244 - 399 Ugyanitt megtekinthető még Lőkösháza híres művészének Corvus-Kora Róbertnek kilencedik 9x4,5 méteres panorámaképe melynek címe: Atilla, a Hun. Időpont kérhető a művésztől tárlatvezetés céljából.

Kovács Károlyné cukorból készült virág kiállítása

Kovács Károlyné 1957-ben született Lőkösházán, és azóta is itt él. Édesapja nyomdokaiba lépve Ő is szabó-varróként helyezkedett el és dolgozott Lőkösházán.Az első cukorvirágokat és azzal díszített tortákat hobbiból készítette, családjának és baráti társaságának. Ilyen úton jutottak el a képek településünk polgármesteréhez Szűcsné Gergely Györgyihez. Ő bíztatta hogy 2015-ben induljon a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum által meg hirdetett amatőr tortakészítő versenyen, ahol különdíjat kapott az „Unokám meséje” tortakompozíciója.A későbbiekben elvégzett egy cukorvirág készítő tanfolyamot is. Itt ismerkedett meg Doktor Zoltán Mestercukrásszal a Békés Vármegyei Culinary Team egyik tagjával.D. Zoltán felfigyelt a munkájára és 2016-ban fel kérte hogy készítsen virág díszeket az asztalukra az Erfurti Szakácsolimpiára. 2016-óta minden évben Ő készíti el Lőkösháza falunapi tortáját. Kiállítása megtekinthető a Lőkösházi Petőfi Sándor Közösségi Színtérben.

Sámson vára

Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén szerepel, korábbi források nem említik. Egy népmonda szerint a vár neve egy Sámson nevű rablóvezérhez köthető. A török időkben Sámson nevű rablóvezérnek volt itt a rejtekhelye, aki a törököknek sok kárt tett, és közülük sokat megölt. A föld alatt volt egy mély pincéje, s oda hordta a kincseit. Ebben a föld alatti pincébe azonban csak egy, a Körös-parton nőtt csonka fűzfa üreges derekán keresztül lehetett bejutni. Kovalovszki Júlia, dobozi származású régész 1964-ben végzett ásatásai alkalmával meghatározta a vár kiterjedését. A Sámson vár két részből áll, egy belső és egy külső várból. Kovalovszki Júlia az egyik ásatási szelvényében egy kaputorony maradványait tárta fel, amely a döngölt földből készült sáncon történő átjárást biztosította. A kaputorony helyén 2006-ben hitelesítő régészeti feltárásra került sor Dr. Béres Mária és Liska András régészek vezetésével. Az ásatás eredményeként sikerült megtalálni a Kovalovszki Júlia által dokumentált kaputorony korábban ismeretlen részletét, és adatokat gyűjteni a sánc szerkezetéről. A korabeli falvak lakossága, különösen az Árpád-kor korai szakaszában alkalmi menedékhelyként használhatta a Körös védett zugában megépített Sámson várat.

Szabó Pál Irodalmi Emlékház

Biharugráról sokaknak népi íróink egyik legnagyobb egyénisége, Szabó Pál jut az eszébe. Első írása a "Körösvidék" egyik 1927-es számában jelent meg, melynek sikere újabb alkotásokra ösztönözte. A "Körösvidék"-nek küldött riportok után Bajcsy-Zsilinszky Endre "Előörs"-e közölte írásait. Első regényét, az Embereket, 1930-ban a Sylvester-nyomda adta ki, majd utána rögtön a Franklin Kiadó is megjelentette és idegen nyelvekre is lefordították. Móricz Zsigmond már ekkor a magyar irodalom legnagyobb ígéretének mondta. Számos kiadásban jelentek meg könyvei. Igazi sikereket a regényeivel ért el, amelyekben a saját élményeiből varázsolta elő népének múltját. Mindemellett sikeres filmforgatókönyveket is írt. Munkásságáért többek közt kiérdemelte 1949-ben a Baumgarten-díjat, 1950-ben a József Attila-díjat, 1951-ben és 1954-ben pedig Kossuth-díjakat kapott. Szabó Pálnak a biharugrai házában a verandából alakította ki a dolgozószobáját. Ha valamilyen nagy munkáján dolgozott, befejezni azt mindig hazatért. Haza, abba az utcába, abba a vályogházba, ahonnan egykor elindult az irodalmi élet magaslatára. Az író 1970-ben bekövetkezett halála után a család itt egy emlékszobát alakított ki, ahol összegyűjtötték kedves használati tárgyait, bútorait. Az író leánya által alapított Szabó Pál Irodalmi Emlékház 1973 óta várja a látogatókat, mely később hivatalosan is múzeumi rangra emelkedett. 2007-ben avatták fel az épület keleti oldalán, a bejárat mellett elhelyezett emléktáblát, amelyen 42 híres és jelentős személy van felsorolva. Azoké, akik e házban megfordultak Szabó Pál vendégeként. A 2008 tavaszán felújított Szabó Pál Irodalmi Emlékházban az író egykori dolgozószobája és könyvtára ma is látogatható, mely a hét minden napján hozzáértő idegenvezetéssel és nagy szeretettel várja a látogatókat.

Széchy Tamás Emlékház, Helytörténeti Gyűjtemény és Alkotóház

Településünk kiemelt kulturális és hagyományőrző színtere a Széchy Tamás Emlékház, Helytörténeti Gyűjtemény és Alkotóház. Minden idők egyik legeredményesebb magyar úszóedzőjének Széchy Tamásnak, Doboz első díszpolgárának emlékét őrzi ez a ház. Ebben a házban töltötte gyermekkorát, édesanyja volt a postahivatal vezetője. Ez az épület 2008-ig szolgálta az embereket, mint postahivatal, a későbbiekben egy pályázatnak köszönhetően felújításra és kisebb átalakításra került az épület, majd elnyerte mai arculatát. 2012-ben ismét az emberek használatába került, mert ebben a házban kaptak helyet az úszópápa személyes tárgyai egy állandó kiállításnak adva ezzel lehetőséget, illetve itt kapott helyet a helytörténeti gyűjtemény is, amely a lakosság által felajánlott tárgyak mellett a Dobozi Népművészeti Egyesület tagjainak keze munkáját is dicséri. Legújabb, Postatörténeti tárlata 2024-ben nyílt meg. Ez a ház ad otthont minden, olyan kézműves foglalkozásnak, tábornak és rendezvénynek, mely nem hagyja elfeledni a régmúlt hagyományait és hűen továbbörökíti a jövő nemzedékének. Fő cél a helyi hagyományok, értékek tiszteletének átörökítése „Apáról fiúra”. Élő ház, rendezvénytér saját gyógynövényes kerttel. Az emlékház előzetes egyeztetést követően látogatható.

Szent Kereszt Felmagasztalása katolikus templom és kripta

A volt kastély mögött a Holt Fekete Körös ágától körülölelve 3,7 hektáros kastélypark fekszik, melyet az 1880-as években alakított ki a Wenckheim család. A park legmagasabb pontján található a környék „ékszerdobozának” nevezett neoromán stílusú Szent Kereszt kápolna és kripta. Dénes gróf 1902-ben Viktor Siedek bécsi építésvállalkozó terve alapján megépítette a neoromán stílusban a kegyúri templomot és a kerek temetőkápolnát, a kriptát. A kápolna 250 ezer koronába került. A templom alapjának kiásását 1857-ben a dobozi napszámosok egy hét alatt elvégezték. Az épületeket 1902. június 7-én szentelte fel Schlauch Lőrinc váradi püspök. A korabeli leírások szerint a gerlai hídnál száz lovas fogadta a felszentelést végző püspököt, akit a templom bejáratáig kísértek. A felszentelést követő ünnepi ebédre 800 ebédjegyet osztottak ki az építkezés munkásai között. A belső rész gazdagon díszített, a templomban minden oszlop és lépcső márványból készült. A színes ablakokat, a három oltárképet és a mennyezeti festményeket 24 karátos aranylemezekkel borított mozaik képeit tiroli festőművészek készítették. A templom és a hozzátartozó családi kripta előzetes bejelentkezést követően látogatható.

Tájház

A népi építészet remekei ma is megtalálhatók Biharugrán. Két, külön-külön is több mint kétszáz éves nádfedeles ház áll az Erzsébet királynéról elnevezett fő utca közepén és legvégén. Az előbbi ma már, mint tájház funkcionál. A 100 négyzetméteres épület több ütemben készült, mely jellegzetes parasztház. Először minden bizonnyal háromosztatú épület volt, szoba-konyha és pitvar-kamra tagozódással. Ehhez később különálló melléképületként istálló épült, majd ezután a két épület közét beépítették. A közbe egy külső kamra került. Az épület a korabeli szokásoknak megfelelően vályogfalas nádfedésű lakóház, melynek alapozása döngölt föld. A lakás részen fa gerendázatra rakott, alulról tapasztott, fölülről saralt nádazású födémek készültek. A tetőszerkezete az utca felől kis, kontyos nyeregtető. A házban kemence és berakott tűzhely is készült. Az épület 2010-ben nagyon leromlott állapotban került az önkormányzat tulajdonába. Ekkorra oly mértékben megrongálódott, hogy a felújítás elodázhatatlanná vált. Ennek során az épület teljes tetőfedésének, tönkrement födémének-, falainak helyreállítása történt meg. De a homlokzati nyílászárókat is javították, elvezették a lehulló csapadékot, rendbe tették a ház környezetét, és az utcafronton egy fonott sövénykerítést alakítottak ki. Mivel az épület Biharugra egyik legrégebbi lakóháza, így azt, mint történeti emlék és érték őrzik a helyiek, és helyi védettséget is élvez. Az önkormányzat az épületet ma tájházként mutatja be az érdeklődők számára.

Vásárhelyi Bréda kastély

Az épület hosszú évekig állt lakatlanul. A felújítása után kulturális látogatóközpontként működik, mint turisztikai látványosság. A csodálatos környezetben elhelyezkedő kastély homlokzatán minden este, naplemente után egyedülálló fényfestészeti produkció kerül bemutatásra. A kastélyt körülvevő ősparkban megtartott rendezvények és esküvők elegáns és felejthetetlen emlékekké válhatnak, ezáltal 2016-ban megkapta a Békés Megye legjobb esküvői helyszíne neves szakmai elismerést. Az épületben megtekinthető számos érdekesség, mint például a kupolateremben elhelyezkedő Foucault-inga mely felett 15 méter magasságban látható az egyedi kupolafestészeti bemutató is. A szobákban megelevenedik a kastély-és a családtörténet is, valamint a látogatók betekintést nyerhetnek az uradalmi élet mindennapjaiba. A látogatótérben több makett lett elhelyezve. Interaktív installáció valamint 3D-vetítés szemlélteti a kastély felújításának munkálatait. Számos a kastély korára jellemző bútorok és berendezési tárgyak tekinthetőek meg. A pincében helyezkedik el a hungarikumközpont amely Békés megye nemzetközileg ismert értékeit, büszkeségeit mutatja be. A kastély területén található egy étterem és rendezvénysátor is ami alkalmas rendezvények, lebonyolítására.

Wenckheim Kastélypark

A volt kastély mögött a Holt- Fekete-Körös ágától körülölelve 3,7 hektáros kastélypark fekszik, melyet az 1880-as években alakítottak ki a Wenckheimek, angol stílusban. Jellemző fái: kocsányos tölgyek, platánfák, hársak, vadgesztenyék, páfrányfenyő és erdei fenyő facsoportok. A park 1979 óta természetvédelmi terület, Doboz Nagyközség vezetősége ennek a parknak a rehabilitációját elsőrangú feladatnak tekinti. A parkban több százévesnél is idősebb gyönyörű fa látható. A ligetes angolparkban találjuk a családi mauzóleumot és a kápolnát is (1896-1902). A park rehabilitációjára 2006-ban került sor, mely igyekezett az egykori állapotot visszaállítani új növények beültetésekkel, ágyások kialakításával, a már elhalt fák pótlásával. A gondozott és látványos park a település kedvelt pontja, idős, fiatal egyaránt szívesen sétál a több évszázadot megélt fák alatt és tölti itt szabadidejét. Szívesen invitáljuk vendégeinek is e csodálatos természeti környezetbe, melynek klímáját a Holt- Fekete-Körös teszi sajátossá. A parkba 4 híd vezet, így beláthatóbbá tenni a település központjában található természeti csodát. A park nyugati részén szoborpark található, egykori magyar királyok emléke előtt tisztelegve. A parkot körbejárva és fantáziának megmozgatva eltudjuk képzelni az egykori Wenckheim uradalom hétköznapjait, hisz az egykori kastély, az Ybl Miklós által tervezett Magtár és a park legmagasabb pontján található kápolna és kripta szinte egymástól „kéznyújtásnyira” vannak. Ha Dobozon jár ezt a programot ne hagyja ki!

Ybl Miklós tervezte Magtár

A Magtár 1863-ban épült műemlék jellegű épület. A község kimagasló ipar- és építészettörténeti emléke Ybl Miklós tervei alapján építették meg az egykori Wenckheim birtok számára. Ez a magtár igazi előfutára a mai architektonikus törekvéseknek. Az épület T-alaprajzú, háromemeletes, zárt tömb, egyszerű bélletes, gótizáló ablakokkal. Az ablakok között alulról felfutó lizénák vannak, a második emelet felett pedig párkány, és a harmadik emelet nyílásai gyöngyként koronázzák az épületet, melyen alacsony nyeregtető található. A tömböt a mellette álló szárítótoronnyal a második emeletig egyetlen köríves nyílás köti össze. Ez fedett aláhajtóként szolgált a szállítókocsik számára. A nagyobbik téglalap alaprajzú rész három szinten volt alkalmas gabonatárolásra, ez funkcionált magtárként. Ehhez az épületszárnyhoz csatlakozik merőlegesen a silórész, amely szintén háromemeletes. A közepén félköríves boltozat található, valamint a jobb oldali részén a szárítósiló helyezkedett el. 1985-ben a vihar által súlyosan megrongált tetőzetet helyreállították, további munkálatokra azonban nem került sor. A magtár 1944-ig az uradalom majd a Földműves Szövetkezet, utána a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat használatában volt, 1962-ben a dobozi Petőfi Tsz vásárolta meg az épületet. A Termelőszövetkezet vezetősége látva a rohamos állagromlást tervbe vette az épület felújítását, de a szükséges pénzeszközt nem tudta biztosítani. A magtár napjainkra erősen leromlott állapota ellenére is agrártörténeti emléknek számít. Jelenleg magántulajdonban van.