A'la Bárd Középkori Étterem

2018. Júliusában nyitott középkori éttermünk. Lelkes csapatunk a vendégek minden gasztronómia igényét igyekszik kielégíteni. Éttermünk középkori jellegével, hangulatával és a középkort idéző ételeivel egyedülálló a térségben. Hangulatos fedett, de oldalt nyitott teraszunkon kellemes, csendes környezetben várjuk vendégeinket az Étlapunkon szereplő ínycsiklandozó ételekkel, széles italválasztékkal. Éttermünk megnyitása óta meggyőződésünk, hogy a magyar alapanyagnál nem találunk kiválóbbat.

Alföld Slow Egyesület

Az Alföld Slow Egyesület jelenleg 26 békési települést köt össze: Almáskamarás, Békés, Békéssámson, Biharugra, Csabaszabadi, Csanádapáca, Ecsegfalva, Elek, Csorvás, Doboz, Gádoros, Gyomaendrőd, Gyula, Kamut, Kardoskút, Kevermes, Kétegyháza, Kondoros, Kunágota, Lőkösháza, Méhkerék, Mezőkovácsháza, Nagykamarás, Sarkad, Újkígyós, Vésztő.

Bíborvég Népművészeti Egyesület

A hagyományok őrzése céljából megalakult a Bíborvég Népművészeti Alkotócsoport 2013. október 16.-án a könyvtárban, mely akkor 12 fővel indult Bogárné Szőke Erika, népi iparművész vezetésével. Heti egy alkalommal csütörtök délutánonként tartják a foglalkozásokat, ahol elsősorban a Békés megyei hímzésekkel, öltésekkel, de ezek mellett az elmúlt években 9 kárpát-medencei tájegység hímzéskultúrájával is meg ismerkedtek. Részt vettek a Kárpát – Medencei Népi Textil fesztiválon ami Békéscsabán került megrendezésre. Ahol 2. helyezést értek el.. A munkáik elismeréseként az Önkormányzat a helyi értéktárba választotta a csoportot. Nagyon sok helyi, megyei és országos kiállításon vettek részt, ahol több esetben díjazásban részesültek. Két kiállításon is 2. helyezést értek el, ami nagy büszkeség a település számára. Az alkotócsoport hímzései megtekinthetőek előre egyeztetett időpontban. https://www.lokoshaza.hu/intezmenyek/muvelodesi-haz/muvelodesi-haz-aktualis/942-biborveg-nepmuveszeti-alkotocsoport https://alfoldslow.hu/beszelgetes-slezak-csongor-zsoltneval-a-lokoshaza-fejlodeseert-alapitvany-kuratoriumanak-elnokevel/

Corvus-Kora Róbert

Corvus-Kora Róbert gyermekkora óta Lőkösházán él és alkot. Első nagy sikere 16 éves korában Budapesten volt, ahol egyik képét oklevéllel jutalmazták. Nagy hatással volt rá a reneszánsz művészet és a németalföldi 17.századi művészek, szeretett volna úgy festeni ahogyan ők. Több köztéri szobrot és emlékművet készített márványból és mészkőből.Mindig is imádta a monumentális életnagyságú ábrázolást, ezért úgy döntött, hogy az 1996-os Magyar Millecentenáriumra megfesti első 9x4,5 méteres panorámaképet. Összesen 9 Panorámakép készült. Jövőbeni terve: még egy 9x4,5 méteres képet alkotni és egy körtermet építeni, otthont adva a festményeknek. Az épület a világon egyedülálló lesz, hisz olyan körterem, melyben tíz különböző témát feldolgozó panorámakép lesz, még nincs a világon. A képzőművész rendszeresen támogatja Lőkösházát. Alkotásai a Község közterületeit és épületbelsőit díszítik, mint például a Szent István - szobor , a templom előtti kereszt, a Trianoni emlékmű, az 1956-os Forradalom és Szabadságharc emlékére készített emlékmű. Gávai Gaál Jenő és Májer Tibor Frigyes emlékére is emelt szobrot. A helyi temetőben elhelyezett urnafal és a feszületet is az ő érdeme. A Közösségi Színteret és a Polgármesteri hivatalt pedig a festményei díszítik. Kilencedik panorámaképe megtekinthető a Lőkösházi Petőfi Sándor Közösségi Színtérben, előre egyeztetett időpontban. Időpont kérhető a művésztől tárlatvezetés céljából. Elérhetőségek: (30) 209 43-57 corvus.classica@gmail.com http://www.granitcorvus-classica.hu/?fbclid=IwY2xjawHtsh1leHRuA2FlbQIxMAABHd8oLtonRfM9QsuG6IVgaoIrDyog3y8VHopyIEJHttg-gDBvAtvrdmOjMA_aem_1iY_ZUA506ZzOZEYsvjMyg https://www.facebook.com/robert.corvuskora

Dánfoki Üdülőközpont

Az üdülőközpontunk kiváló helyszínéül szolgál gyermek-és ifjúsági táboroknak, osztálykirándulásoknak, sport-és edzőtáboroknak, céges, baráti, valamint családi összejöveteleknek, kulturális rendezvényeknek, gólyatáboroknak, illetve biciklis és vízi túráknak egyaránt. Az itt található strand és kikötő a mindenkori kikapcsolódáshoz járul hozzá.

Dobozi Református Templom

Doboz község központjában, a Kossuth tér közepén található a történelmi és eszmei értékekkel bíró református templom: 1794-1798 között Kállai M. Sámuel prédikátorsága alatt épült fel.

Dobozi Wenckheim Kastély

Az egykori Wenckheim Kastély ma Dobozi Általános Iskolaként funkcionál.

Dr. Hidasi László mellszobra

Dr. Hidasi László 42 évig dolgozott községi orvosként Gádoroson. Azon ritka emberek közé tartozott, aki hivatásának élt. 1962. november 24-én nyugdíjba vonulásakor, szép községi ünnepség keretében köszönték meg munkáját. 1991-ben a Képviselő-testület utcát nevezett el róla. 1993-ban születésének 100. évfordulójára a lakosság kezdeményezésére a községház előtti teret a Képviselő-testület Dr. Hidasi László Emlékparkká nevezte el, és az emlékparkban Tóth Béla szobrászművész által elkészített mellszobrot állított. A mellszobor, az orvosi rendelőre tekint, ahol dolgozott és családjával élt.

Falumúzeum, Biharugra

Biharugra központjában a Bölöny-kastély és a református templom között félúton található a település egyik legrégebbi épülete.

Fatimai Szent Szűz Templom és fakazettái, Lőkösháza

A mai templom az eddigi szerény imaház helyett épült.

Furulyázó pásztor szobra

A település központjában kellemes kis park fogadja az idelátogató turistákat. Közepén a Millennium tiszteletére, a Millennium évében, 2000-ben Doboz Nagyközség Önkormányzata által emeltetett köztéri szobor a „Furulyázó Pásztor” áll, mely az ősi település lakosainak életmódjára utal.

Gávai Gaál Jenő sétány

Lőkösházán 2024-ben alakították ki a Gávai Gaál Jenő sétányt és emeltek szobrot a polihiszor tisztelelére.

Geist sétány és Családok szigete

A Varrodai tó Kondoros város szívében helyezkedik el, így önmagában is népszerű helyszíne az esti sétáknak, kocogók, bicajozók, kutyasétáltatók előszeretettel járják körbe.

Gyomaendrődi Liget Gyógyfürdő és Kemping

Békés megye egyik legszebb fürdője a Gyomaendrődi Liget Gyógyfürdő és Kemping, mely a strandkedvelők és a gyógyulni vágyók számára egyaránt igazi paradicsom.

Kondorosi Csárda

A Kondorosi Csárda Kondoros legnevezetesebb épülete, mely a város szívében helyezkedik el. Egyes források szerint az eredeti csárdát az 1820-as évek elején lebontották, helyébe hatalmas téglaerődöt építettek, melynek falaiban titokzatos rejtekhelyeket, alagutakat, útvesztőket hoztak létre. A csárda alatti alagútrendszeren át állítólag maga Rózsa Sándor, a híres betyár is menekült üldözői elől. Az 1910-es évek elfalazásai miatt elveszettnek hitt „öregcsárda” 1985-re nyerte vissza régi formáját. 2002-től a Kondorosi Csárda a település tulajdonába került. Egy nyertes pályázatnak köszönhetően felújították, és nemcsak kiváló ételeiről messze földön híres étteremként, hanem csárdamúzeumként is működik. Az itt elhelyezett gyűjtemény egyrészt képet ad az egykori híres betyárok életéről, másrészt a helybeliek szorgalmas gyűjtőmunkájának köszönhetően számtalan olyan régi használati tárgy is helyet kapott itt, amelyek még néhány évtizeddel ezelőtt is jelen voltak minden háztartásban, de ma már csak alig-alig találkozunk velük. A legújabb fejlesztéseknek köszönhetően a helytörténeti gyűjtemény tovább bővült, a csárdamúzeum pedig interaktívvá vált. Rózsa Sándort nem csak viaszfigurája, körözvénye vagy kézjegye által idézhetjük meg, de virtuálisan akár helyét is átvehetjük a betyárok között, amikor nyeregből postakocsira lövünk. A „szabadulómúzeum” segítségével a látogatók nem pusztán nézői, de aktív részesei is lehetnek egy-egy felidézett történelmi eseménynek, hagyományőrző programnak, így például betyárruhát öltethetnek vagy kipróbálhatják a karikás ostor pattogtatását, a csergetést.

Kotroczó József Dioráma gyűjteménye

Magyarország legkisebb „Golgota” művek készítője Kotroczó József. 1926. 04. 17-én született. A néprajzi Lexikon (383-384 oldal) szerint a 17-18. században olyan értékeket képviselt hogy az a hagyaték tárgyát képezte. A „Türelemüveg” alkotásai 0,5-1000 ml-es üvegekbe kiépített fafaragványokból álnak: kereszt, létra, kínoszlop, korbács. dárda, pallos, kalapács, szivacs) Készítése az emberi tűrőképesség és a lehetetlen határait súrolja. A fafaragvány eredeti színe a fehér (kanadai nyár) a lélek tisztaságát, a fadugó az örökké valóságot jelképezi. Kiállítása megtekinthető a Petőfi Sándor Közösségi Színtérben. Minden hétköznap 08:30-15:30-ig. Tel: 06/66-244-399

Lőkösházi Fánk

Településünkön 1985-ben a Nyugdíjas Klubok kezdeményezték a Lőkösházi fánk sütését és azóta is folyamatosan végzik ezt a tevékenységet. Többször is részt vettek a Kisiratosi Falunapon valamint megyenapokon is. Készítenek fánkot Intézmények számára mint például az óvodának, iskolának, rendezvényekre, egyéb felkérésre és minden évben a Lőkösházi falunapra is, ami már hagyománnyá alakult. Ilyenkor 3000-4000 darab fánkot készítenek el. A Lőkösházi Fánk 2018-ban bemutatkozott a Békés megyei Nemzetiségi Napon is, ahol szintén óriási sikere volt. 2019-ben Lőkösháza Község Önkormányzat Helyi Értéktár Bizottsága a Vasutas és Községi Nyugdíjas Klub tagjai által készített Lőkösházi fánkot helyi értékké nyilvánította. Csak előzetes egyeztetést követően van lehetőség a gasztronómiai érték megkóstolására.

Lőkösházi Kenyér

Ősi magyar, apáról fiúra szálló recept alapján készül. Tartósítószert nem tartalmaz, mégis, a kovászos technológiának köszönhetően napokig eltartható és nem morzsálódik. Kellemes ízhatása miatt a legtöbb élelmiszerrel jól harmonizál. A kiváló minőségű liszt megfelelő keverési arányától jó élettani hatással bír, könnyen emészthető. Bélzete tartalmas nem felfújt, ezért kevéssel jól lehet lakni. Külseje ropogós, fényes a hagyományos téglakemence roppant jó tulajdonságai miatt. Kétkezi munkával gyártják, ezért szakavatott szemek meg tudják állapítani melyik kenyeret, melyik pék készítette. Kétkezi munkával gyártják, ezért szakavatott szemek meg tudják állapítani melyik kenyeret, melyik pék készítette. Előre egyeztetett időpontban üzemlátogatásra is van lehetőség. A pékség fő profilja a kenyér. A helyi pékségben heti két alkalommal forró kenyér vásárolható meg. Cím: 5743 Lőkösháza, Kossuth u. 25. Nyitvatartás: Szerda: 16:00-17:00 Péntek: 13:00-14:00 Elérhetőségek: (30) 299 0674 https://www.facebook.com/profile.php?id=100054208914589 https://alfoldslow.hu/a-lokoshazi-kenyer/

Pásztorpuliszka (román nyelven mámáligá)

A Lőkösházi románság hagyományos évszázadosnál nagyobb múltra visszatekinthető nemzeti eledele.Az elkészítése rendkívül egyszerű: a kukoricalisztet/darát tejben vagy sós vízben megfőzzük. A tej vagy a víz mennyiségétől függvényében híg, félkemény vagy kemény állagú lesz a puliszka. Fogyasztható köretként, készülhet juhtúrós, tejfölös ízesítéssel, kaporral és pirított szalonna darabkákkal megszórva. A lőkösházi románok előszeretettel fogyasztják töltött káposzta mellé, meleg tejjel vagy édességként mézzel, cukorral, fahéjjal, esetleg lekvárral ízesítve is. A Lőkösházi Románok Egyesülete a hagyományos receptúrát a 2021 óta éves periodikával megszervezett román emlékestéken, valamint települési vagy nagyobb román nemzetiségi csoportokat megmozgató gasztronómiai rendezvényeken mutatják be. A pásztorpuliszka nagy népszerűségnek örvend nem csak az idősebb, hanem a fiatalabb korosztály körében is. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett: Helyi és nagyobb közösséget megszólító például vármegyei román nemzetiségi gasztronómiai rendezvényeken is a lökösházi románsággal, illetve a Lőkösházi Románok Egyesületével kötik össze az ételt. Csak előzetes egyeztetést követően van lehetőség a gasztronómiai érték megkóstolására. Időpont egyeztetés a következő telefonszámon lehetséges : hétköznapokon 08:00 és 14:30 között. Napközi Konyha : 0666/244-612

Petőfi Sándor Közösségi Színtér és Könyvtár

A Lőkösházi Petőfi Sándor Közösségi Színtér és Könyvtár számos rendezvény és kiállítás helyszíne. Itt tekinthetőek meg Kovács Károlyné Cukorból készült virágai, Kotroczó József Dioráma gyűjteménye is. Nyitvatartás: Minden hétköznap 08.00-tól 16:00-ig Időpont foglalható a következő telefonszámon: +36 66/ 244 - 399 Ugyanitt megtekinthető még Lőkösháza híres művészének Corvus-Kora Róbertnek kilencedik 9x4,5 méteres panorámaképe melynek címe: Atilla, a Hun. Időpont kérhető a művésztől tárlatvezetés céljából. Elérhetőségek: Corvus-Kora Róbert (30) 209 43-57

Kovács Károlyné cukorból készült virág kiállítása

Kovács Károlyné 1957-ben született Lőkösházán, és azóta is itt él. Édesapja nyomdokaiba lépve Ő is szabó-varróként helyezkedett el és dolgozott Lőkösházán.Az első cukorvirágokat és azzal díszített tortákat hobbiból készítette, családjának és baráti társaságának. Ilyen úton jutottak el a képek településünk polgármesteréhez Szűcsné Gergely Györgyihez. Ő bíztatta hogy 2015-ben induljon a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum által meg hirdetett amatőr tortakészítő versenyen, ahol különdíjat kapott az „Unokám meséje” tortakompozíciója.A későbbiekben elvégzett egy cukorvirág készítő tanfolyamot is. Itt ismerkedett meg Doktor Zoltán Mestercukrásszal a Békés Vármegyei Culinary Team egyik tagjával.D. Zoltán felfigyelt a munkájára és 2016-ban fel kérte hogy készítsen virág díszeket az asztalukra az Erfurti Szakácsolimpiára. 2016-óta minden évben Ő készíti el Lőkösháza falunapi tortáját. Kiállítása megtekinthető a Lőkösházi Petőfi Sándor Közösségi Színtérben. Minden hétköznap 08:30-15:30-ig. Tel: 06/66-244-399

Pongó Vendégház

A Pongó Vendégház története: 2012-ben vetődött föl a Gádorosi Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület és Gádoros Nagyközség vezetésében először, hogy a Jókai utcában lévő romos, volt pedagógus szolgálati lakást fel kellene újítani és idegenforgalmi célokra hasznosíthatóvá tenni. Ezért a Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület Gádoros Nagyközség Önkormányzatával kötött szerződés alapján pályázatot nyújtott be az EMVA Turisztika jogcím keretén belül a Gádoros, Jókai u. 5. szám alatti önkormányzati tulajdonú ingatlan felújítására, vendégházzá alakítására. A pályázati kiírásnak megfelelően legalább 2019. december 1-ig az Egyesület köteles működtetni az épületet, azt követően az Önkormányzat használatába kerül. A Vendégház elkészült, 2014. április 10-től várja a vendégeket. Az ingatlanban egy 3 szobás, 8 férőhelyes falusi szálláshely került kialakítására. A szálláshely az épületben korábban évtizedekig ott lakó Pongó pedagógus házaspár tiszteletére a Pongó Vendégház nevet kapta. 2020. márciusától Gádoros Nagyközség Önkormányzata tulajdonában álló Progádor Nonprofit Kft. üzemelteti amely sikerrel pályázott a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségénél a " Falusi szálláshely" védjegyhasználatra amelyet meg is kapott 3 napraforgós minősítéssel.

Sámson vára

Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén szerepel, korábbi források nem említik. Egy népmonda szerint a vár neve egy Sámson nevű rablóvezérhez köthető. A török időkben Sámson nevű rablóvezérnek volt itt a rejtekhelye, aki a törököknek sok kárt tett, és közülük sokat megölt. A föld alatt volt egy mély pincéje, s oda hordta a kincseit. Ebben a föld alatti pincébe azonban csak egy, a Körös-parton nőtt csonka fűzfa üreges derekán keresztül lehetett bejutni. Kovalovszki Júlia, dobozi származású régész 1964-ben végzett ásatásai alkalmával meghatározta a vár kiterjedését. A Sámson vár két részből áll, egy belső és egy külső várból. Kovalovszki Júlia az egyik ásatási szelvényében egy kaputorony maradványait tárta fel, amely a döngölt földből készült sáncon történő átjárást biztosította. A kaputorony helyén 2006-ben hitelesítő régészeti feltárásra került sor Dr. Béres Mária és Liska András régészek vezetésével. Az ásatás eredményeként sikerült megtalálni a Kovalovszki Júlia által dokumentált kaputorony korábban ismeretlen részletét, és adatokat gyűjteni a sánc szerkezetéről. A korabeli falvak lakossága, különösen az Árpád-kor korai szakaszában alkalmi menedékhelyként használhatta a Körös védett zugában megépített Sámson várat.

Szabó Pál Irodalmi Emlékház

Biharugráról sokaknak népi íróink egyik legnagyobb egyénisége, Szabó Pál jut az eszébe. Első írása a "Körösvidék" egyik 1927-es számában jelent meg, melynek sikere újabb alkotásokra ösztönözte. A "Körösvidék"-nek küldött riportok után Bajcsy-Zsilinszky Endre "Előörs"-e közölte írásait. Első regényét, az Embereket, 1930-ban a Sylvester-nyomda adta ki, majd utána rögtön a Franklin Kiadó is megjelentette és idegen nyelvekre is lefordították. Móricz Zsigmond már ekkor a magyar irodalom legnagyobb ígéretének mondta. Számos kiadásban jelentek meg könyvei. Igazi sikereket a regényeivel ért el, amelyekben a saját élményeiből varázsolta elő népének múltját. Mindemellett sikeres filmforgatókönyveket is írt. Munkásságáért többek közt kiérdemelte 1949-ben a Baumgarten-díjat, 1950-ben a József Attila-díjat, 1951-ben és 1954-ben pedig Kossuth-díjakat kapott. Szabó Pálnak a biharugrai házában a verandából alakította ki a dolgozószobáját. Ha valamilyen nagy munkáján dolgozott, befejezni azt mindig hazatért. Haza, abba az utcába, abba a vályogházba, ahonnan egykor elindult az irodalmi élet magaslatára. Az író 1970-ben bekövetkezett halála után a család itt egy emlékszobát alakított ki, ahol összegyűjtötték kedves használati tárgyait, bútorait. Az író leánya által alapított Szabó Pál Irodalmi Emlékház 1973 óta várja a látogatókat, mely később hivatalosan is múzeumi rangra emelkedett. 2007-ben avatták fel az épület keleti oldalán, a bejárat mellett elhelyezett emléktáblát, amelyen 42 híres és jelentős személy van felsorolva. Azoké, akik e házban megfordultak Szabó Pál vendégeként. A 2008 tavaszán felújított Szabó Pál Irodalmi Emlékházban az író egykori dolgozószobája és könyvtára ma is látogatható, mely a hét minden napján hozzáértő idegenvezetéssel és nagy szeretettel várja a látogatókat.

Széchy Tamás Emlékház, Helytörténeti Gyűjtemény és Alkotóház

Településünk kiemelt kulturális és hagyományőrző színtere a Széchy Tamás Emlékház, Helytörténeti Gyűjtemény és Alkotóház. Minden idők egyik legeredményesebb magyar úszóedzőjének Széchy Tamásnak, Doboz első díszpolgárának emlékét őrzi ez a ház. Ebben a házban töltötte gyermekkorát, édesanyja volt a postahivatal vezetője. Ez az épület 2008-ig szolgálta az embereket, mint postahivatal, a későbbiekben egy pályázatnak köszönhetően felújításra és kisebb átalakításra került az épület, majd elnyerte mai arculatát. 2012-ben ismét az emberek használatába került, mert ebben a házban kaptak helyet az úszópápa személyes tárgyai egy állandó kiállításnak adva ezzel lehetőséget, illetve itt kapott helyet a helytörténeti gyűjtemény is, amely a lakosság által felajánlott tárgyak mellett a Dobozi Népművészeti Egyesület tagjainak keze munkáját is dicséri. Legújabb, Postatörténeti tárlata 2024-ben nyílt meg. Ez a ház ad otthont minden, olyan kézműves foglalkozásnak, tábornak és rendezvénynek, mely nem hagyja elfeledni a régmúlt hagyományait és hűen továbbörökíti a jövő nemzedékének. Fő cél a helyi hagyományok, értékek tiszteletének átörökítése „Apáról fiúra”. Élő ház, rendezvénytér saját gyógynövényes kerttel. Az emlékház előzetes egyeztetést követően látogatható.

Székelykapu és kopjafa

Erdélyi Torjával való kapcsolat felvételünk 1990-ben kezdődött Coroi Artúr akkori polgármesterrel történő levelezéssel. Az 1990-es Önkormányzati választást követően Torja és Gádoros település közötti kapcsolat felvétel megerősítést nyert, és 1991 áprilisában az első találkozás Torján történt meg. Ezt követően a találkozások rendszeressé váltak, évente többször is. Torjai barátaink 1992-ben a Művelődés Házban „Nyitott ablak” című vígjátékot adták elő, másnap ünnepélyes keretek között adták át a sajátkezűleg készített kis kopjafát barátságuk jeléül. Ez a Justh Zsigmond Művház előtti parkban van. A második falunapunkra, 1995. szeptember 30-ra, torjai barátaink egy székelykapuval ajándékozták meg Gádoros község lakosságát. A székelykaput Miholcsa József népi faragóművész készítette. Az átadó ünnepségen Kováts András Torja Polgármestere monda: „ Aki átsétál a székelykapu alatt, az mindig gondoljon arra, hogy a testvértelepülés lakói szívvel-lélekkel Magyarországhoz tartoznak”.

Szent Kereszt Felmagasztalása katolikus templom és kripta

A volt kastély mögött a Holt Fekete Körös ágától körülölelve 3,7 hektáros kastélypark fekszik, melyet az 1880-as években alakított ki a Wenckheim család. A park legmagasabb pontján található a környék „ékszerdobozának” nevezett neoromán stílusú Szent Kereszt kápolna és kripta. Dénes gróf 1902-ben Viktor Siedek bécsi építésvállalkozó terve alapján megépítette a neoromán stílusban a kegyúri templomot és a kerek temetőkápolnát, a kriptát. A kápolna 250 ezer koronába került. A templom alapjának kiásását 1857-ben a dobozi napszámosok egy hét alatt elvégezték. Az épületeket 1902. június 7-én szentelte fel Schlauch Lőrinc váradi püspök. A korabeli leírások szerint a gerlai hídnál száz lovas fogadta a felszentelést végző püspököt, akit a templom bejáratáig kísértek. A felszentelést követő ünnepi ebédre 800 ebédjegyet osztottak ki az építkezés munkásai között. A belső rész gazdagon díszített, a templomban minden oszlop és lépcső márványból készült. A színes ablakokat, a három oltárképet és a mennyezeti festményeket 24 karátos aranylemezekkel borított mozaik képeit tiroli festőművészek készítették. A templom és a hozzátartozó családi kripta előzetes bejelentkezést követően látogatható.

Tájház

A népi építészet remekei ma is megtalálhatók Biharugrán. Két, külön-külön is több mint kétszáz éves nádfedeles ház áll az Erzsébet királynéról elnevezett fő utca közepén és legvégén. Az előbbi ma már, mint tájház funkcionál. A 100 négyzetméteres épület több ütemben készült, mely jellegzetes parasztház. Először minden bizonnyal háromosztatú épület volt, szoba-konyha és pitvar-kamra tagozódással. Ehhez később különálló melléképületként istálló épült, majd ezután a két épület közét beépítették. A közbe egy külső kamra került. Az épület a korabeli szokásoknak megfelelően vályogfalas nádfedésű lakóház, melynek alapozása döngölt föld. A lakás részen fa gerendázatra rakott, alulról tapasztott, fölülről saralt nádazású födémek készültek. A tetőszerkezete az utca felől kis, kontyos nyeregtető. A házban kemence és berakott tűzhely is készült. Az épület 2010-ben nagyon leromlott állapotban került az önkormányzat tulajdonába. Ekkorra oly mértékben megrongálódott, hogy a felújítás elodázhatatlanná vált. Ennek során az épület teljes tetőfedésének, tönkrement födémének-, falainak helyreállítása történt meg. De a homlokzati nyílászárókat is javították, elvezették a lehulló csapadékot, rendbe tették a ház környezetét, és az utcafronton egy fonott sövénykerítést alakítottak ki. Mivel az épület Biharugra egyik legrégebbi lakóháza, így azt, mint történeti emlék és érték őrzik a helyiek, és helyi védettséget is élvez. Az önkormányzat az épületet ma tájházként mutatja be az érdeklődők számára.

Vásárhelyi Bréda kastély

Az épület hosszú évekig állt lakatlanul. A felújítása után kulturális látogatóközpontként működik, mint turisztikai látványosság. A csodálatos környezetben elhelyezkedő kastély homlokzatán minden este, naplemente után egyedülálló fényfestészeti produkció kerül bemutatásra. A kastélyt körülvevő ősparkban megtartott rendezvények és esküvők elegáns és felejthetetlen emlékekké válhatnak, ezáltal 2016-ban megkapta a Békés Megye legjobb esküvői helyszíne neves szakmai elismerést. Az épületben megtekinthető számos érdekesség, mint például a kupolateremben elhelyezkedő Foucault-inga mely felett 15 méter magasságban látható az egyedi kupolafestészeti bemutató is. A szobákban megelevenedik a kastély-és a családtörténet is, valamint a látogatók betekintést nyerhetnek az uradalmi élet mindennapjaiba. A látogatótérben több makett lett elhelyezve. Interaktív installáció valamint 3D-vetítés szemlélteti a kastély felújításának munkálatait. Számos a kastély korára jellemző bútorok és berendezési tárgyak tekinthetőek meg. A pincében helyezkedik el a hungarikumközpont amely Békés megye nemzetközileg ismert értékeit, büszkeségeit mutatja be. A kastély területén található egy étterem és rendezvénysátor is ami alkalmas rendezvények, lebonyolítására. Elérhetőségek: 5743, Lőkösháza Bréda major (30) 206 22-22 braunattila@gmail.com bredakastely.hu

Wenckheim Kastélypark

A volt kastély mögött a Holt- Fekete-Körös ágától körülölelve 3,7 hektáros kastélypark fekszik, melyet az 1880-as években alakítottak ki a Wenckheimek, angol stílusban. Jellemző fái: kocsányos tölgyek, platánfák, hársak, vadgesztenyék, páfrányfenyő és erdei fenyő facsoportok. A park 1979 óta természetvédelmi terület, Doboz Nagyközség vezetősége ennek a parknak a rehabilitációját elsőrangú feladatnak tekinti. A parkban több százévesnél is idősebb gyönyörű fa látható. A ligetes angolparkban találjuk a családi mauzóleumot és a kápolnát is (1896-1902). A park rehabilitációjára 2006-ban került sor, mely igyekezett az egykori állapotot visszaállítani új növények beültetésekkel, ágyások kialakításával, a már elhalt fák pótlásával. A gondozott és látványos park a település kedvelt pontja, idős, fiatal egyaránt szívesen sétál a több évszázadot megélt fák alatt és tölti itt szabadidejét. Szívesen invitáljuk vendégeinek is e csodálatos természeti környezetbe, melynek klímáját a Holt- Fekete-Körös teszi sajátossá. A parkba 4 híd vezet, így beláthatóbbá tenni a település központjában található természeti csodát. A park nyugati részén szoborpark található, egykori magyar királyok emléke előtt tisztelegve. A parkot körbejárva és fantáziának megmozgatva eltudjuk képzelni az egykori Wenckheim uradalom hétköznapjait, hisz az egykori kastély, az Ybl Miklós által tervezett Magtár és a park legmagasabb pontján található kápolna és kripta szinte egymástól „kéznyújtásnyira” vannak. Ha Dobozon jár ezt a programot ne hagyja ki!

Ybl Miklós tervezte Magtár

A Magtár 1863-ban épült műemlék jellegű épület. A község kimagasló ipar- és építészettörténeti emléke Ybl Miklós tervei alapján építették meg az egykori Wenckheim birtok számára. Ez a magtár igazi előfutára a mai architektonikus törekvéseknek. Az épület T-alaprajzú, háromemeletes, zárt tömb, egyszerű bélletes, gótizáló ablakokkal. Az ablakok között alulról felfutó lizénák vannak, a második emelet felett pedig párkány, és a harmadik emelet nyílásai gyöngyként koronázzák az épületet, melyen alacsony nyeregtető található. A tömböt a mellette álló szárítótoronnyal a második emeletig egyetlen köríves nyílás köti össze. Ez fedett aláhajtóként szolgált a szállítókocsik számára. A nagyobbik téglalap alaprajzú rész három szinten volt alkalmas gabonatárolásra, ez funkcionált magtárként. Ehhez az épületszárnyhoz csatlakozik merőlegesen a silórész, amely szintén háromemeletes. A közepén félköríves boltozat található, valamint a jobb oldali részén a szárítósiló helyezkedett el. 1985-ben a vihar által súlyosan megrongált tetőzetet helyreállították, további munkálatokra azonban nem került sor. A magtár 1944-ig az uradalom majd a Földműves Szövetkezet, utána a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat használatában volt, 1962-ben a dobozi Petőfi Tsz vásárolta meg az épületet. A Termelőszövetkezet vezetősége látva a rohamos állagromlást tervbe vette az épület felújítását, de a szükséges pénzeszközt nem tudta biztosítani. A magtár napjainkra erősen leromlott állapota ellenére is agrártörténeti emléknek számít. Jelenleg magántulajdonban van.