Mádi zsinagóga

A zsidó közösségek jelenléte a 18. század elejétől vált meghatározóvá Tokaj-Hegyalján, amikor a lengyelországi és galíciai területekről érkező bevándorlók otthonra leltek a vidéken. A helyi zsidóság kulcsszerepet játszott a tokaji bor nemzetközi kereskedelmében, a borkészítés technológiai fejlődésében, valamint a pincészetek és dűlők felvirágoztatásában. Mád központi szerepet töltött be ebben a hálózatban, hiszen a település vásárai és kereskedelmi kapcsolatai révén a borvidék egyik legfontosabb gazdasági csomópontjává vált. A közösség virágzása az ortodox vallási élet és a rabbinikus oktatás terén is kiemelkedő volt, a mádi jesiva a régió egyik legismertebb oktatási központjaként működött. A 20. század tragédiája, a holokauszt sajnos szinte teljesen elpusztította ezt a virágzó közösséget, de tárgyi és szellemi örökségük ma is a borvidék identitásának szerves részét képezi.

Az 1795-ben felszentelt mádi zsinagóga a magyarországi barokk és copf építészet egyik legszebb, legépebben megmaradt szakrális emléke. Az épületet a helyi tehetős kereskedőcsaládok finanszírozásából, az olasz származású építész, Tatarcsek József tervei alapján emelték a falu feletti domboldalon. A másfél évszázadon át működő imaház a második világháború után gazdátlanná vált, és az évtizedek során súlyosan leromlott az állapota, míg végül a 2000-es évek elején példás nemzetközi és hazai összefogással, korabeli dokumentumok alapján teljeskörűen restaurálták. A felújításért az épület Európa Nostra-díjat kapott. A zsinagóga belső tere lenyűgöző látványt nyújt: a tér közepén álló, négy oszlop által tartott tóratartó emelvény, a bima, a finoman kidolgozott tóraszekrény, valamint a falakat díszítő, gazdag növényi és szimbólumalkotó falfestmények egyedülálló művészeti élményt nyújtanak. A zsinagóga szomszédságában található egykori rabbi- és jesivaépület ma oktatási és kiállítótérként működik.

A mádi zsinagóga és a hozzá kapcsolódó kiállítótér az év jelentős részében nyitva áll a nagyközönség előtt, egyénileg és szakvezetéssel is látogatható. Mivel az épület nemcsak múzeumi kiállítóhely, hanem szentelt szakrális tér is, ahol alkalmanként ma is tartanak istentiszteleteket és megemlékezéseket, a belépés során kiemelt figyelmet kell fordítani a megfelelő viselkedési szabályokra. A látogatóktól elvárt a tiszteletteljes, csendes jelenlét és az alkalomhoz illő, vállat és térdet takaró ruházat viselete. A férfiak számára a belépéskor elengedhetetlen a fej eltakarása, amelyhez a bejáratnál kipát biztosítanak. Az épület belső terében a műtárgyak védelme érdekében étel és ital fogyasztása nem megengedett, valamint a fényképezéskor kerülendő a vakuhasználat.

- Szerkesztőségi tartalom - 

A mádi zsinagóga és a csatlakozó Csodarabbi Útja zarándokútvonal mintapéldája a fenntartható és felelősségteljes örökségturizmusnak. A műemlék helyreállítása nemcsak egy építészeti kincs megmentését jelentette, hanem hozzájárult a helyi kulturális identitás megerősítéséhez és a vidéki közösség gazdasági diverzifikációjához is. A zsinagóga aktívan bekapcsolódik a borvidék szelíd turisztikai kínálatába, hiszen a Mádra érkező kerékpáros és gyalogos turisták számára alacsony szénlábnyomú, kulturálisan értékes programlehetőséget kínál. A látogatások során átadott történelmi ismeretek elősegítik a vallási és kulturális toleranciát, míg a helyi vezetés és a kiállítások működtetése helyi munkahelyeket teremt és támogatja a Tokaj-Hegyaljára érkező vendégek jelenlétének időbeli, valamint térbeli eloszlását.