Miskolci Nemzeti Színház
A Miskolci Nemzeti Színház, a mai Magyarország legrégebbi magyar nyelvű kőszínháza, közel kétszáz éves múltra tekint vissza, amely során a színház története szorosan összefonódott a városéval.
- Készpénz
- Parkolóval rendelkezik
- Elektromos autó töltés
- Bankkártya elfogadása
További információ
A Miskolci Nemzeti Színház, a mai Magyarország legrégebbi magyar nyelvű kőszínháza, közel kétszáz éves múltra tekint vissza, amely során a színház története szorosan összefonódott a városéval. A történet 1815-ben kezdődött, amikor az első magyar kőszínház társulata Miskolcon telepedett le, miután elhagyták Kolozsvárt. Az előadásaik a Korona fogadó kocsiszínjében és a Sötétkapu melletti csizmadiaszínben akkora sikert arattak, hogy a miskolci polgárok elhatározták, hogy kőszínházat építenek, amely 1823-ban nyitotta meg kapuit. Az első színházat húsz évvel később egy hatalmas tűzvész pusztította el, de a közönség nem hagyta annyiban, és azonnal elhatározták, hogy újjáépítik. Az új színház építése tíz évig tartott, és 1857-ben nyitotta meg újra kapuit Vörösmarty Mihály Marót bán című darabjával. Az épületet Cassano József, itáliai származású építész tervezte, aki a klasszicista stílust romantikus elemekkel ötvözte. A színház büszkélkedhet több „leggel” is: ez az ország egyik legrégebben folyamatosan működő színháza, és az 1857-es megnyitó óta ugyanazon helyszínen tartják az előadásokat. A színház története során számos korszerűsítésen ment keresztül, bevezették a villanyvilágítást, modernizálták a fűtési rendszert, és 1925-ben megnövelték a nézőteret is. A színház a 20. század második felében is jelentős felújításokat élt meg, amelyek során a szomszédos épületek területével bővítették, így a színház épülete kétszeresére nőtt. A 1990-es években végzett felújításnak köszönhetően több új előadótér is kialakításra került, mint például a Csarnok, a Kamaraszínház, a Játékszín és a Nyári színház. Ezek lehetővé teszik, hogy a színház többféle műfajnak is helyet adjon, legyen szó drámáról, zenéről vagy balettről. A színház emblematikus alakja Bató Eszter, aki nevét a harang őrzi, amely az ő emlékére készült. A harang legendája és a színház építésének története szorosan összefonódik, és ma is a miskolciak kultúrájának egyik fontos része. A Miskolci Nemzeti Színház mind a mai napig a város kulturális életének központja, amely évente újabb és újabb évadokat hirdet. A színház története bizonyítja, hogy a világot jelentő deszkákon kétszáz év alatt sok minden változott, de a művészet és a színház szeretete örök.
Célcsoport
-
Családok kisebb gyerekekkel
-
Családok nagyobb gyerekekkel
-
Többgenerációs programok
-
Baráti társaságok
-
Idősek
-
Párok
Egyéb szolgáltatások
-
Attrakció típusa
- Épített örökség, föld alatti bemutatóhelyek
-
Javasolt
- Pároknak
- Kalandoroknak
- Nászutasoknak
- Gyerekeknek
-
-
Pároknak
Kalandoroknak
-
-
Nászutasoknak
Gyerekeknek
Esős időre
-
Milyen hosszú időt tölt az adott helyen általában
- 3-4 órát
-
Bemutatás típusa
- egyénileg felfedezhető
-
Látogathatóság
- belépődíjas
-
Épített örökség / föld alatti bemutatóhely típusa
- műemlék épület
Látnivalók, programok
ÖsszesParkolási információ
- Fizetős parkolás elérhető
- Elektromos autó töltés elérhető (fizetős)
Fenntarthatósági szint