Mária Út M05 útvonal Hargita megyében

A Mária Út M05-ös szakasza Hargita megyében különösen gazdag természeti szépségekben és kulturális örökségben, miközben egy szelíd ívű, délkelet felé tartó zarándokvonalat követ, amely Sóváradtól Gyimesfelsőlokig vezet, érintve számos ikonikus székely települést. Az útvonal Maros megye felől érkezik a megye nyugati részére, és fokozatosan halad át a Sóvidékről az Udvarhelyszék falvain, majd Csíkszéken keresztül a Gyimesek hegyvidéki határvidékéig. A táj folyamatosan változik: a lágy dombvidékeket sűrű erdők, hegygerincek, majd zárt völgyek és magashegyi települések váltják. Az első jelentős állomás Sóvárad, amely már a Székelyudvarhely felé vezető úton fekszik, innen vezet az ösvény Siklódra – a mesébe illő, hegyoldalba kapaszkodó falu a népi építészet különleges példája. Etéd és Énlaka térségében a zarándok nemcsak a lelki elmélyülés, hanem a rovásírásos emlékek és régi templomok révén kulturális kincsek tanúja is lehet. Firtosváralja után Székelypálfalván keresztül érkezik az útvonal Farkaslakára, Tamási Áron szülőfalujába, ahol a népi vallásosság mellett az irodalmi örökség is jelen van. Oroszhegy és Zetelaka gyümölcstermő vidékei, házi pálinkái és füstölt finomságai különleges falusi gasztronómiai élményt nyújtanak. Innen Kápolnásfalun át halad tovább a zarándok Szentegyházára, a Hargita hegység lábánál fekvő kisvárosba, ahol a székely fúvószenei hagyományok is jelen vannak. Innen az út fokozatosan ereszkedik Csíksomlyó felé, amely a székelyföldi Mária-tisztelet központja, és a Mária Út egyik fő célállomása. A kegytemplom, a nyereg, a kálvária és a pünkösdi búcsú eseményei sok ezer zarándok közös emlékezetében élnek. A zarándokút Csíksomlyótól tovább vezet kelet felé, érintve Csíkdelne és Csíkborzsova településeit, ahol középkori templomok, faragott székelykapuk és békés vidéki tájak kísérik az utat. Csíkszépvízen keresztül halad tovább a völgyben, ahol a helyi borvízforrások és az Árpád-kori templom maradványai említésre méltók. A szakasz Gyimesfelsőlokon zárul, ahol a keleti határvidék hagyományőrző közösségei, a csángó kultúra és a természet közelsége egy újabb arcát mutatják meg Székelyföld szellemi gazdagságának. Ez a szakasz nemcsak a térség tájföldrajzi ívét rajzolja ki, hanem összeköti a székely szellemiség három nagy központját is: a népi hagyományokat őrző falvakat, a vallásos kegyhelyeket és az irodalmi emlékhelyeket, miközben lehetőséget ad testi-lelki zarándoklatra, találkozásokra és befelé figyelésre.