Turizmus világnapja - Így formálja át a globális utazásokat az adatvezérelt fenntarthatóság

A nemzetközi turizmus közvetlenül és közvetve a globális bruttó hazai termék, a GDP csaknem 10 százalékát adja a WTTC globális gazdasági hatásvizsgálata szerint, miközben világszerte minden tizedik munkahely a szektorhoz kapcsolódik. A pandémia utáni gyors kilábalást követően a nemzetközi turistagép-érkezések száma ismét áttörte az 1,4 milliárdos lélektani határt a UN Tourism World Tourism Barometer adatai alapján, ami hatalmas bevételeket jelent a fogadórégióknak. Ugyanakkor ez a hatalmas léptékű mobilitás a globális üvegházhatású gázkibocsátás csaknem 8,8 százalékáért felelős a Nature Climate Change átfogó kutatása szerint, ami rávilágít a növekedés és a környezeti terhelés közötti mély szakadékra.

A turizmus növekedése elképesztő nyomást gyakorol a legnépszerűbb célpontokra. Amikor egy desztináció eléri a befogadóképessége határait, a természeti ökoszisztémák károsodnak, a helyi lakosok kiszorulnak saját lakóhelyükről, és az utazási élmény értéke is drasztikusan csökken. Erre válaszul Velence napidíjas belépőrendszert vezetett be a történelmi belváros védelmében, míg Izland és Amszterdam célzott látogatóirányítással és marketingkorlátozásokkal küzd a túlturizmus káros hatásai ellen.

A szén-dioxid-kibocsátás jelentős része a légi és közúti közlekedéshez köthető, de a szálláshelyek energia- és vízfelhasználása, valamint a keletkező hulladék mennyisége is súlyos teher. Úttörő megoldásokra azonban látványos nemzetközi példák léteznek: a Costa Rica-i Lapa Rios Eco Lodge az esőerdő szívében bizonyítja a 100%-ban megújuló energiára és helyi közösségekre épülő működés sikerét, míg a skandináv Scandic szállodalánc a szappanosflakonok elhagyásával és a textíliák mosási ciklusainak optimalizálásával mutatott utat a szektornak. A változáshoz elengedhetetlen a pontos helyzetértékelés. Megbízható adatok és mérhető mutatók nélkül lehetetlen hatékony döntéseket hozni, legyen szó a látogatóáramlás irányításáról vagy a hulladékmentes működésről.

A fenntartható fordulathoz vezető út a modern technológián és az adatok intelligens felhasználásán keresztül vezet. Az adatvezérelt irányítás lehetővé teszi a desztinációk számára, hogy valós időben kövessék nyomon a kapacitások kihasználtságát, mérjék a szolgáltatók környezeti lábnyomát, és célzottan ösztönözzék a felelős utazási szokásokat. Svájc például a Grand Train Tour hálózatával integrált digitális menetrendeket és infrastruktúrát épített ki a vasúti utazások ösztönzésére, míg Koppenhága a CopenPay kezdeményezéssel digitálisan jutalmazza azokat a turistákat, akik kerékpárral közlekednek vagy önkéntes környezetvédelmi akciókban vesznek részt.

A nemzetközi felmérések szerint az utazók több mint 75 százaléka nyilatkozik úgy a Booking.com globális fenntarthatósági jelentése alapján, hogy a következő évben fenntarthatóbb opciókat szeretne választani. A kereslet tehát adott, a feladat a kínálati oldal transzformációja. A digitális felületek és a strukturált auditációs, minősítési rendszerek – mint amilyen a nemzetközi Good Travel Seal vagy a Green Destinations keretrendszer – hidat képeznek a tudatos utazók és a felelősen működő szolgáltatók között, garantálva a hitelességet és kizárva a zöldre festést.

A Turizmus Világnapja arra emlékeztet, hogy a szektor minden szereplője hatással van a végeredményre. A döntéshozók feladata a fenntarthatóságot ösztönző keretrendszerek megteremtése, a szolgáltatóké az átlátható és zöld működés megvalósítása, az utazóké pedig a tiszteletteljes és tudatos jelenlét. Új-Zélandon a látogatók által aláírt Tiaki Promise kötelezettségvállalás mutatta meg, hogyan válhat az utazási kultúra a természeti és kulturális örökség megóvásának szerves részévé. A turizmus csak akkor maradhat a kulturális csere és a gazdasági gyarapodás eszköze, ha megőrizzük azokat az értékeket, amelyekért útra kelünk.