Римський сад руїн

A lelőhely tanúsága szerint a terület már az I. század első felében lakott volt – erről egy Tiberius császár által veretett érme is tanúskodik. A korai időszakban egy gerendaház állt itt, amely valószínűleg az 1. század végén tűzben pusztult el. Helyén a II. század elején egy impozáns, több mint 1000 négyzetméteres kőépületet emeltek, amely meleg, langyos és hideg vizes fürdőmedencékkel, valamint keleti irányban oszlopos tornáccal (porticus) rendelkezett.

Bár a villa urbának vélt épület központi fűtés nyomát nem mutatja, a korszakra jellemző építkezési jegyeket viseli magán. Az épület a II. század vége felé elpusztult, majd a III. században újraépült, új belső elrendezéssel, sőt egy Mithras-szentélyt is kialakítottak benne – ennek oltárköve is előkerült a feltárás során. A IV. században ismét romba dőlt, de újra felépült, mígnem az V. század elején végleg elpusztult. A komplexum funkciója az idők során változott – az utolsó időszakban valószínűleg gazdasági célokat szolgált.

A lakóépülettől nyugatra a villához tartozó gazdasági egységek maradványait is megtalálták, így valószínűsíthető, hogy egy teljes villagazdaság működött itt. A Hévíz környékén előkerült további leletek – mint a tó közelében talált Jupiter-oltárkő vagy a búvárok által feltárt római pénzérmék – egyértelműen arra utalnak, hogy a rómaiak már ekkor felfedezték a tó gyógyító erejét, és ez is hozzájárult a terület hosszú távú lakottságához.

Flavius és dajkája – a tó legendája
A szobor Flavius Theodosiust, a Római Birodalom utolsó császárát ábrázolja dajkájával, aki imáival kérte Szűz Máriát beteges pártfogoltja gyógyulásáért. A legenda szerint imái nyomán gyógyforrás fakadt, melynek vizében Flavius megerősödött – és így vált belőle uralkodó. A szobor Farkas Ferenc munkája (2015), a Hévízi-tó legendájának állít emléket.

Száraz Kneipp-taposó – séta a múltban
A romkertben kialakított Kneipp-taposó a föld alatt húzódó római falak nyomvonalát követi. A mezítlábas séta különböző felületeken – kavicson, fán, zúzalékon – nemcsak felfrissít, de természetes masszázst is nyújt, serkentve a vérkeringést és a reflexzónákon keresztül az egész szervezetet.

Az otthon kapuja – kutyaszobor és római ajtó
A szoboregyüttes egy római kori lakóház ajtaját és egy méltóságteljes, gránitból faragott kutyát ábrázol. A „vigyázz a kutyával” római megfelelője („cave canem”) gyakori bejárati motívum volt Pompejiben is. Az alkotás egyszerre utal múlt és jelen kapcsolatára.

Őzike – egy rejtélyes kis bronzfigura
Az apró őzike egy IV. századi lelet alapján készült el. Az eredeti 2 cm-es bronzfigura Hévíz környékén került elő, és valószínűleg sírmellékletként szolgált. A mostani szobrot Farkas Ferenc készítette.

Római katonasír – a föld mélyének titka
A teljes épségben fennmaradt téglasír 1925-ben került elő. A sírból római pénzérmék, bronzcsatok és egy katona csontváza került elő. A leletek a Balatoni Múzeumba kerültek, a sír helyben megtekinthető.

Egregyi Múzeum – múlt és jelen találkozása
A korábbi asztalosműhely helyén létrehozott múzeumban 2015 óta láthatók időszaki és tematikus kiállítások, köztük Hévíz több ezer éves múltját bemutató tárlatok is.